Jövünk ki a gödörbõl?

A magyar gazdaság az idei elsõ negyedévében az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,9 százalékkal fejlõdött. Ez nagyon alacsony ütem, de megfelel a vártnak és valamivel gyorsabb a 2007. véginél. Az ipari termelés és a kivitel dinamikusan nõ, az építõipar és a kiskereskedelem visszaesése pedig lassult. A teherszállítás teljesítményének növekedése érezhetõen mérsékeltebb lett, a személyszállításé viszont kissé gyorsult. A beruházások 4,8 százalékos visszaesése alapvetõen az állami fejlesztések visszafogásának következménye, a mezõgazdasági, kereskedelmi és szállodai beruházások - igaz, alacsony bázishoz képest - 20-50 százalékkal bõvültek.

Az év egészében a tavalyi 1,3 százalék után 2,5-3 százalékos, de a második félévben már 3,5 százalék körüli növekedés várható. Ez alapvetõen a 2007-ben visszaesést elszenvedõ ágazatok stabilizálódásának köszönhetõ, miközben a növekedés tavalyi fõ hordozója - az ipar - még veszthet is lendületébõl. A tavalyi rossz termés után már átlagos idõjárás esetén is különösen gyors fejlõdés várható a mezõgazdaságban. A dinamikát javítani fogja az is, hogy más - tavaly és az év elején még visszaesõ ágazatok - így az építõipar, a kereskedelem és a közszolgáltatások - teljesítménye is legalább stagnálni, sõt inkább növekedni fog. Az építõiparban érdemi változás a II. félévtõl már erõre kapó EU-támogatású infrastrukturális fejlesztések beindulásától várható.

Elõzhetjük az EU-t

A kereskedelemben a reálkeresetek lassú emelkedése elõbb-utóbb a forgalom szerény növekedésében is éreztetni fogja hatását. A közszolgáltatások esetében pedig a tavalyi csökkenés után idén a vizitdíj eltörlése következtében is emelkedõ orvos-beteg találkozások száma még növelheti is a kimutatott egészségügyi GDP-t, miközben az oktatás esetében inkább csökkenés valószínû. Mindez még a romló európai konjunktúra következtében lassuló ipari termelés esetén is valószínûvé teszi a növekedési gödörbõl való kilábalást, ami nemzetközi összehasonlításban az EU átlagánál már gyorsabb, de az új tagállamokénál lassúbb fejlõdést jelent.

Az áruforgalmi egyenlegben ez elsõ negyedévben aktívum keletkezett, az év során azonban inkább csak egyensúly várható, mivel a lassan, de élénkülni kezdõ beruházási és fogyasztási keresletnek behozatali vonzata lesz. Az államháztartás hiánya az elsõ négy hónapban lényegesen kisebb volt a tavalyinál. Az infláció 2007 decembere óta havi 0,2 százalékponttal (de áprilisban csak 0,1 százalékponttal) lassult. 2008 átlagában 6-6,5%-os, az év végén 5% körüli áremelkedés várható. A régió kedvezõbb pénzügyi megítélése valamint a magas és többször megemelt jegybanki alapkamat miatt a forint rendkívül erõs. Az év során elkerülhetetlen lesz a kamatok csökkentése.

Az üzleti szféra bruttó bérnövekedése egyelõre az OÉT által javasolt 5-7,5 százalékos sáv felsõ értékénél jóval magasabb, közel 11 százalékos, ami az elsõ negyedévben kb. 2 százalékos reálkereset-emelkedést jelentett. A bruttó keresetek emelkedése a tizenharmadik havi fizetés felének tavalyi kifizetését nem számolva a költségvetési szektorban is hasonló. Az év egészében az átlagos reálkeresetek 1 százalékkal ermelkednek, de ezen belül a költségvetési szektorban inkább csak stagnálnak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!