Gyurcsány: Májustól egypárti szocialista kormány lesz

Rendkívül jelentős társadalmi, politikai támogatottsága van a reformellenes politikának, mára polarizálódott az a vita, amely a gazdaságilag hosszú távon szükséges, és a társadalmilag rövid távon lehetséges megoldásokról szól, mondta a kormányfő a Nemzetközi Vállalkozások Magyarországi Társaságának keddi rendezvényén. Gyurcsány Ferenc az előadásában úgy fogalmazott: az MSZP nemet mond a reformellenes szociális illúziókeltésre, de nemet mond a gazdasági sokkterápiára is.

Ami a gazdaság szempontjából szükséges lenne, az társadalmilag csaknem lehetetlen. Van, aki szerint sokat kell áldozni a mából, jelentős, sok száz- vagy ezermilliárdos terhet kell elviselni ma, hogy jobb legyen a holnap. Van, aki viszont azt gondolja, hogy a mát akkor is érintetlenül kell hagyni, ha ezzel sokat áldozunk a jövőből – fogalmazott a miniszterelnök. A koalíciós válságot úgy értékelte, hogy amíg ez a vita korábban kormány és ellenzékének nagyobb fele között zajlott, most a kormányt adó két párt is eltérően ítéli meg Magyarország helyzetét.

Nincs támogatottság

Magyarország nem gazdasági vállalkozás, hanem egy bonyolult, összetett társadalmi valóság, utalt arra, miben tér el a helyzetértékelésük a liberálisokétól. Az SZDSZ a jóléti rendszer reformjaival csökkentené a gazdaság terheit, ahogyan az ezredfordulón a szlovákok csinálták, amikor a támogatások lefaragásával nyolc százalékponttal csökkentették az újraelosztás mértékét.

Az MSZP szerint is folyamatosan át kell alakítani az igazgatási és jóléti rendszert, "folyamatosan változtatni kell, folyamatosan reformértékű lépések kellenek, még ha az rövid távon nem is népszerű. De el kell azt fogadni, hogy egy pont után nincs társadalmi felhatalmazása és támogatottsága a kormánynak ahhoz, hogy bizonyos jóléti átalakításokat tegyen" – fogalmazott.

Mit hoz a kisebbségi kormány?

"Magyarországon április végét követően várhatóan egypárti szocialista kormány viszi tovább az ügyeket" – mondta Gyurcsány, hozzátéve: Európában a világháború óta minden harmadik kormány kisebbségben kormányzott.

Arra a kérdésre, hogy mi várható egy ilyen kormánytól, a legfontosabb feladatnak továbbra is azt nevezte, hogy megteremtsék és tartóssá tegyék a költségvetés egyensúlyát, vagy egyensúlyközeli állapotát. Emellett azt ígérte, "rendbe tesszük a közpénzügyeket. Egyensúlyt, egyensúlyközeli állapotot érünk el, ezt új intézményekkel és szabályozással, a közpénzügyi törvénycsomaggal támogatjuk meg. Nem engedünk a kísértésnek, a választáshoz közeledve felpuhítani a költségvetést".

Egyensúly mindenek előtt

"Marad az a törekvése a kormánynak, hogy a gazdaságpolitikában az egyensúly tartása minden mást megelőz. Ha van szabad forrás, azt a terhek csökkentésére kell fordítani" – mondta Gyurcsány. A jóléti ellátások rendszerének alapvető átalakítását, vagyis a szociális kiadások csökkentését úgy, hogy az százmilliárdos, adócsökkentésre fordítható megtakarítást eredményezzen, "nem látom társadalompolitikailag kivitelezhetőnek" – fogalmazott.

A kormányfő szerint úgy sem csökkenthető a vállalkozások adó- és egyéb közterhei, hogy a lakossági adóterheket növelik. "Annak nincs realitása, hogy az elmúlt két év után jelentős terheket rakjunk a lakosságra annak érdekében, hogy jelentős terheket vegyünk le a vállalkozókról". A kormányfő nem is ígért adócsökkentést, mondván: "nagyon sokat tanultunk a múltból", csak annyit: amint a költségvetési mozgástér megteremti a lehetőségét, megszüntetik a vállalkozások 4 százalékos, átmenetinek szánt különadóját, valamint egy vagy két lépésben az 1950 forintos ehót.

Hogy erre mikor kerülhet sor, arról nem beszélt, arra azonban kitért: az elmúlt egy-másfél hónap "nem javította a mi mozgásterünket". Az állampapírok hozamemelkedésének "az éves hatása a 100-120 milliárd forintot meg tudja haladni" – mondta.<>

Szektorfüggetlen tébé, állami finanszírozás elsőéveseknek

A miniszterelnök szerint a jelenleg futó reformprogramok végigmennek. Folytatódik a közoktatás, szakképzés átalakítása, valamint a szociális támogatások rendszerének átalakítása, egy munkára ösztönző szociálpolitika megteremtése. Az eddigi reformok folytatását ígérte a felsőoktatásban, az igazgatásban és az egészségügyben, bár, mint mondta, ezután "a reformerejű lépések nem nagy rendszereket érintenek, hanem azok egyes elemeit".

Példaként említette, hogy az egészségügyben, "ha a pénztárak nem versenyezhetnek értünk, versenyezzenek értünk a szolgáltatók". Ezzel arra utalt, hogy megnyitnák a magántulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatók előtt is a társadalombiztosítás forrásait, vagyis szektorfüggetlenné tennék a tébé szolgáltatásvásárlásait.

A kormány folytatni akarja a felsőoktatás reformját is, "ha nincs tandíj, keresni kell olyan eszközt, amivel annak a célját másként érjük el" – mondta. Példaként említette a rektori konferenciának azt a javaslatát, hogy a felsőoktatásban valamennyi elsőéves képzését államilag finanszíroznák, másodévtől viszont – amikor már mérhető a teljesítmény – csak a legjobb 50-60 ezer hallgatóét. Ma is ennyi hallgató képzését fizeti a költségvetés, vagyis az állam nem vonulna vissza a képzésből, csak átalakítja annak finanszírozási rendszerét.

Hogy lesznek-e további, vagy újonnan induló reformok, azt mondta: várhatóan sok ilyet kezdeményeznek a kormány szociális partnerei. Erről azonban ezután már "nem lesz elég a kormánnyal egyetértésre jutni, az országgal kell egyetértésre jutni", valamint ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is: "nem hajt a tatár".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!