Hankook-ügy: vannak még hibák, de a pünkösd munkanap

Egy ilyen méretű beruházásnál elkerülhetetlen, hogy felmerüljenek nehézségek, de ezeket orvosolni fogjuk – reagált szerdán, az Index ismételt megkeresése nyomán a Hankook Magyarország Kft. a dunaújvárosi gyárban dolgozók kifogásaira. Azt konkrétan elismerték: „történtek bérszámfejtési hibák”, az ezzel kapcsolatos dolgozói panaszokról azt írták: „ezeket kivizsgáltuk, és találtunk jogos panaszokat is, amelyeket minden esetben orvosolunk”.

Egyébként kösz, jól vagyunk

A cég ugyanakkor úgy érzi, ezeken az eseti problémákon kívül munkajogi szempontból minden rendben van a vállalatnál. Arra a felvetésünkre, hogy már a hivatalos megnyitót követő harmadik héten munkaügyi ellenőrzés kezdődött a gyárban, így reagáltak: „semmi rendkívüli nincsen abban, ha egy cég munkaügyi ellenőrzést kap. Tekintve, hogy az ellenőrzés még nem fejeződött be, annak eredményét nem ismerjük”, így nem is kommentálták.

Ugyancsak helyénvalónak tartják azt, hogy azoknak, akik pünkösdvasárnap dolgoztak, normál munkanapi díjazást számoltak el. Állítják, a pünkösdvasárnapi munkavégzést a munka törvénykönyve szerint számfejtették, ugyanis a 6+2-es rendszerben – hat munkanap után két pihenőnappal rendelkező – dolgozóknak az ünnepnapokon, ha azok munkanapra esnek, az érvényes hétköznapi bértarifa szerinti munkabért és az arra a napra járó távolléti díjat kell kifizetni.

Mit csinálhat a szakszervezet?

A kifogások kezelésére egyébként is ott van az üzemi tanács, ami a cég kommunikációs ügynökségétől kapott válasz szerint „az egyeztetés jól működő fóruma”, és már „tavaly október óta képviseli a Hankook Tire-munkavállalók érdekeit”. Állítják, hogy ennek ellenére a szakszervezettel is megkezdték az egyeztetéseket – ezzel szemben az érdekképviselet részéről Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke szerint időhúzás folyik –, bár hozzáteszik: „jelenleg jogerős bizonyítékát várjuk annak, hogy a VDSZ illetékességgel rendelkezik a Hankook-alkalmazottak képviseletére”.

A cégnek mindezekkel együtt meggyőződése, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően működik, és a bérszámfejtési hibák ellenére rendezettek a munkajogi kapcsolatai. Nem meglepő módon cáfolták azt, hogy nyomoztak volna az után, ki szakszervezeti tag és ki nem. Arra a kérdésünkre, miért érdeklődtek a munkavállalóktól erről, azt a választ kaptuk: „hivatalos megkeresés a cégvezetés részéről nem történt”.

26 milliárd a tét

A rendezett munkajogi viszony azért nagyon fontos, mert az államháztartási törvény hatályos előírásai szerint nem kaphat állami támogatást – és nem indulhat közbeszerzési tendereken – az a vállalkozás, amely nem felel meg ennek az elvárásnak. A koreai cég hazánkba települése körül bábáskodó gazdasági tárca az Index kérdésére azt közölte: a támogatás odaítélésének feltétele a rendezett munkaügyi kapcsolatok teljesítése, amelynek a támogatás igénylésekor mindenképpen fenn kell állnia.

Egy szerdai szakszervezeti rendezvényen Gyurcsány Ferenc is arról beszélt: a munka törvénykönyvével ellentétes gyakorlatot folytató munkáltatók erőteljes szankciókra, az állami támogatások megvonására számíthatnak. Székely Tamás elmondta, hogy a kormányfő megerősítette: a legnagyobb beruházások sem kaphatnak mentességet ez alól az elvárás alól.

Kiskapu törvénysértéshez?

A gazdasági minisztérium válasza arra utal, hogy a már folyósított támogatásokat – például a szakképzésre és a munkahelyteremtésre adott nagyjából ötszázmillió forintot – már nem kell visszafizetnie a Hankooknak. A rendezett munkajogi viszonyoknak ugyanis a támogatás igénylésekor kell fennállniuk, és ezzel a korábbi időszakban – amikor, részben koreai képzésekre ezt a pénzt felhasználták – nem volt probléma.

A dolgozók szerint ez komoly kiskaput jelent a munkaadó számára. Így ugyanis lehetőség van arra, hogy a támogatás igénylésének időszakára rendezze a munkaügyi kapcsolatokat, például megkezdje a tárgyalásokat a szakszervezettel, teljesítsen bizonyos munkavállalói követeléseket, összességében: maradéktalanul betartsa a munka törvénykönyvét. Majd a támogatás folyósítása után a cég visszatérhet a korábbi, akár törvényt is sértő gyakorlathoz, és kifizesse a legfeljebb százezer forintos nagyságrendű bírságokat.

Még négy évig kérhetik a pénzt

A komolyabb tételt jelentő, 15,881 milliárd forintos készpénzes támogatást és a legfeljebb 10 milliárdos adókedvezményt a koreai cég 2011 első feléig igényelheti. A beruházást ugyanis 2010. december 31-ig valósítják meg, és a támogatást a beruházás készültségi fokával arányosan, utólag lehet igénybe venni – közölte a GKM.

Arra a kérdésünkre, hogyan értékeli a koreai cég Magyarországra telepítését az évtized beruházásának nevező Kóka János vezette minisztérium a gyárban kialakult helyzetet, azt a választ kaptuk: „a támogatási szerződésben a Hankook semmilyen engedményt nem kapott a munkajogi szabályokra vonatkozóan. A Hankooknak ugyanazoknak a munkajogi szabályoknak kell megfelelnie, mint a Magyarországon működő bármelyik másik vállalkozásnak”.

A minisztérium azt is közölte: „a cég egy beruházás megvalósítására vállalt kötelezettséget és nem teljesítés esetén szankciókat alkalmazunk”. A szerződésben rögzített üzleti terv alapján a következőkre kell kötelezettséget vállalnia a beruházónak: újonnan teremtett munkahelyek száma, beruházási érték, árbevétel, export árbevétel aránya, a foglalkoztatottak létszámán belül meghatározott arányú diplomások foglalkoztatása, munkavállalók kötelező képzése – tudtuk meg a GKM válaszából. Ezen túlmenően persze meg kell felelniük a törvényi előírásoknak is – hogy ez pontosan mit jelent, talán csak a bíróságon derül ki.