Lassú növekedés várható

2008.07.15. 12:54
Az ICEG Európai Központ nevű kutatóintézet szerint idén 2,1 százalékkal, jövőre várhatóan 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Az infláció idén 6,4 százalék, jövőre 4,4 százalék lehet.

A kutatóintézet véleménye szerint elhárult a veszélye annak, hogy a globális lassulás sokszerű legyen, ami pozitívan hat a nyitott magyar gazdaság kilátásaira. A lassú gazdasági fellendülés első jelei most kezdenek kibontakozni, de sok még a bizonytalanság. Egyfelől csalódást okozott a beruházások a várttól elmaradó növekedése, másfelől viszont a nettó export a várakozáson felül bővült. Az év hátralévő részében és 2009-ben az élénkülő belföldi kereslet és a gyengülő külső konjunktúra lesz a meghatározó. A szolgáltatási szektor és a mezőgazdaság jó teljesítménye pozitívan hat az egész gazdaság növekedésére. Mindezek következtében a korábbinál némileg magasabb, 2,1 százalékos idei és 3,2 százalékos jövő évi gazdasági növekedést prognosztizálnak.

Hosszú pangás után kisebb javulás állhat be a foglalkoztatásban, kis mértékben, hét százalékosra csökkenhet a munkanélküliség is. A bérnövekedési kilátások szerények, különösen a közszférában, ahol jövőre sem várható a reálbérek emelkedése.

Az infláció gyors mérséklődését jelenleg az igen erős forint ellenére sem a külső, sem a belső körülmények nem támogatják, így a jövőben is a szigorú monetáris kondíciók fenntartására lehet számítani. A hazai inflációs várakozások jellemzője, hogy az áremelések rendkívül gyorsan beépülnek az inflációs várakozásokba, és csak lassan távolodnak tőlük, ami lassítja az pénzromlás mértékének mérséklődését. Az átlagos infláció 2008-ban 6,4, 2009-ben 4,4 százalék körül fog mozogni. Jövő év végére 3,7 százalékos inflációt várnak, ami jelentősen elmarad az MNB 3 százalékos inflációs céljától. Ezért az ICEG szerint a jegybank csak fokozatosan fogja az alapkamatot csökkenteni, ami 2009 végén 7,25 százalékos értéket érhet el.

Az államháztartás egyenlegének javulása az államadósság bővülése mellett folytatódott 2008 második negyedévében. Az egyenleg javulása nem a kiadások visszafogásából, hanem az adóbevételek növekedéséből származik. Az adóbevételek szerkezete is kedvezőtlen irányba változott, a fogyasztási jellegű adóktól a jövedelem jellegű adók felé mozdult el. A jelenlegi folyamatok alapján az államháztartás hiánya idén a GDP négy százaléka alá süllyedhet, és 2009-ben a 3,2 százalékos cél is teljesülhet.