Túlhevült 'kárpáti karakál'

(A karakál vagy sivatagi hiúz (Caracal caracal, régebben Felis caracal) egy közepes termetű afrikai és ázsiai macskaféle.)

A múlt hét elején tette közzé a Román Statisztikai Hivatal a második negyedéves növekedés előzetes adatát, mely szerint a román bruttó hazai termék 9,3%-kal nőtt ebben az időszakban, éves szinten. Ez felülmúlja az első negyedéves 8.2%-os növekedést, a gazdasági növekedés tehát látványosan gyorsult ebben az időszakban. Románia növekedése jelenleg a leggyorsabb az EU-ban és lényegesen gyorsabb az EU-s átlagnál, vagyis a gazdaság gyors ütemben zárkózik fel fejlettebb tagtársaihoz. Emiatt gyakran születnek igencsak optimista nyilatkozatok, amelyek a román gazdaság felzárkózását a reálisnál jóval hamarabbra teszik.

A magyar sajtóban is megjelennek olyan vélemények, hogy Románia hány éven belül éri utol, illetve hagyja le Magyarországot az egy főre jutó GDP-t nézve. Ezek a megállítások általában abból indulnak ki, hogy a magyar gazdaság továbbra is rendkívül szerény, 2% körüli növekedési ütemet produkál, míg Románia tartani tudja a jelenlegi tempót. Ez esetben, 7%-os román növekedéssel számolva kevesebb, mint 10 év is elegendő lenne. De Magyarország valóban 2%-kal növekszik-e hosszabb távon, illetve fenntartható-e a mostani román száguldás? Az alábbiakban a kérdés második felére keressük a választ, a magyar gazdasággal számtalan elemzés foglalkozik.

Mi hajtja a román gazdaságot?

A második negyedéves román növekedési adat az elmúlt 14 negyedév legmagasabb értéke. A növekedés fő motorja továbbra is a belső kereslet. A fogyasztás 10% felett bővül, míg a beruházások rendkívüli mértékben 30%-ka növekednek. Előbbit a gyors, 20% feletti bérnövekedés, illetve a hitelfelvételi "boom" hajtja, míg a beruházások gyors növekedését részben a külföldi befektetők számára vonzó üzleti környezet, részben pedig a megugró lakásépítések serkentik. Ez utóbbit kínálati oldalon az építőipar száguldása erősíti meg, hiszen a szektor 34%-kal növekedett a második félévben. Kedvező a román gazdaság számára az is, hogy a mezőgazdaság a tavalyi rossz teljesítményt követően (17%-os visszaesés) idén újra jó évet zárhat. (Az alábbi ábra a negyedéves növekedési adatok alakulását mutatja 2001-2008 között)

Melyek a fő problémák?

A növekedés töretlennek tűnik, az elmúlt 30 negyedévből mindössze két esetben volt 4% alatti a növekedés. A belső kereslet által húzott igen dinamikus növekedésnek azonban ára van.

Egyik legfőbb makrogazdasági kihívás ma Romániában a magas infláció. 2007 második felében Európa más országaihoz hasonlóan a magas élelmiszer és olajárak mellett az élénk, kétszámjegyű növekedést felmutató fogyasztás is felnyomta az inflációt, amely 2008 közepén már meghaladta a 8%-ot is. Mindemellett a jegybank évvégére kitűzött inflációs célja 3,8% (ą1%-pontos sávval), bizonyosan nem lesz tartható. Sőt, a jövő évi 3,5%-os célt is jó esetben felülről közelítheti a jövő évi infláció, a látható inflációs pálya alapján.

A román jegybank természetesen igyekezett lépéseket tenni, hogy megállítsa az infláció emelkedését, melynek következtében 2007 ősze óta valamennyi kamatdöntő ülésen kamatot emeltek. Az akkor 7%-ról mára 10.25%-ra. Ezzel Románia büszkélkedhet a legmagasabb kamatszinttel az EU-ban. Még egy kamatdöntő ülés lesz 2008-ban, és várhatóan akkor is kamatemelésre kényszerül a jegybank, tovább növelve a már most is magas kamatszintet.

A megugró infláció mellett a külső egyensúlytalanság is komoly problémát okoz. 2007-ben a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 14%-a fölé kúszott, alapvetően a magas külkereskedelmi hiánynak köszönhetően. Az élénk belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások jelentős importkeresletet indukálnak. Való igaz, hogy az országba jelentős mértékben érkezett külföldi tőkebefektetés, azonban ez egyre kisebb mértékben képes finanszírozni az óriási hiányt. A külső egyensúlyhiány egyik következménye volt a gyengülő román valuta, mely folyamat 2007 második felében kezdődött. 2007 július elején egy euró 3.11 román lejt ért, egy évvel később 3.65 lejt, ez 17%-os gyengülés. Ez kétségkívül jót tett az exportszektornak, amely talán ébredni látszik csipkerózsika álmából 2008 első néhány havi előzetes adatai alapján, azonban e tényező is az infláció emelkedését serkentette.

Végül megemlítendő a költségvetés helyzete is. A román költségvetési hiány "hagyományosan" alacsony volt az elmúlt időszakban, a GDP 3%-a alatt maradt. 2008 azonban választási év, novemberben parlamenti választásokat tartanak, és emiatt a költségvetési fegyelem lazulhat, ami tovább hevítheti a száguldó gőzmozdonyt.

Mi várható?

A román gazdaság túlhevült állapotban van. Az infláció felpörgött, kétszámjegyű a reálbér-növekedés, hitelfelvételi boom jellemzi a gazdaságot, és ezek miatt az importkereslet is rendkívül magas. Figyelembe véve, hogy a jegybank további (várhatóan 50 bázispontos) kamatemelésre fog kényszerülni a magas infláció miatt, a folyó fizetési mérleg hiánya 15% körülire nőtt, illetve, hogy a termelékenységi szint növekedését jóval meghaladó bérnövekedés jellemző a mai román gazdaságra, világosan látszik, hogy a mostani helyzet nem fenntartható.

Emellett a külső környezet is kedvezőtlen irányba fejlődik. Egyrészt a főbb exportpartnerek növekedési kilátásai egyre borúsabbnak tűnnek. Másrészről a magas külső hiány külső finanszírozása is egyre nehezebb.

Általános vélekedés a román gazdasággal kapcsolatban, hogy hosszú távon a potenciális növekedés éves szinten 5-6%-os. 2008-ban ezt a lécet még lendületből átugorja a gazdaság, a mostani lendület kitart év végéig bizonyosan. 2009-re azonban nagy valószínűség szerint az idei 7-8%-os tempóról a gazdaság 5%-os növekedési ütemre, vagy akár az alá is lassulhat. Nagy kérdés, hogy milyen formában történik meg mindez. Önmagában a szigorú monetáris politika nem lesz elég a "puha landoláshoz".

Fontos kérdés az is, hogy a külföldi befektetők meddig tartják biztonságosnak, hogy román valutában tartsák a pénzüket, figyelembe véve a magas külső egyensúlyhiányt. Ez esetben azonban az a tény, hogy az ország tagja az EU-nak, valamelyest mérsékli a kockázatot. Ha nem volna Románia a klub tagja, bizonyosan jobban ki lenne téve a román valuta a külföldi szereplők kénye-kedvének.