Ködösít az APEH

Pár héttel ezelőtt jelent meg nálunk egy cikk arról, hogy egyik olvasónktól az APEH kétszer követel illetéket a lakásszerzése után. Olvasónk elmondása szerint a hivatallal folytatott hősies küzdelme alatt egy ügyintézőtől megtudta, hogy a hibás illetékkiszabás, a már egyszer megfizetett illeték újbóli követelése és a végrehajtással való fenyegetés nem egyedi eset, tömeges jelenségről lehet szó. Az állami adóhatóság megkeresésünkre határozottan tagadta, hogy tömeges jelenséggel állunk szemben, sőt, az APEH Központi Hivatala tőlünk értesült ilyen esetről. Hogy eldönthessük, kinek lehet igaza, arra kértük olvasóinkat, írjanak nekünk levelet, ha ők is hasonló cipőben járnak.

Önök nem voltak restek és elárasztottak minket ügyeikkel, panaszaikkal, szigorúan a szóban forgó témában, amit ezúton is köszönünk. A cikk megjelenését követő néhány óra alatt közel 80 levelet kaptunk. Most ezekből szemezgetünk.

Fizess illetéket húszszor!

Feltűnően sokan kaptak idén februárban-márciusban felszólító levelet az APEH-től (első cikkünk főszereplője is ebbe a csoportba tartozik), amelyben ismételten egy már befizetett illetéket követelt rajtuk a hivatal. Többen nyomban felkeresték a 2007. január 1-je óta az illetékügyekkel is foglalkozó állami adóhatóságot és kiderült, hogy valami tévedés folytán látta azt az APEH, hogy még tartoznak neki.

Voltak olyanok, akiknek ugyanazon lakás megvételét követően más-más ügyszámmal kétszer rótták ki az illetéket. Ha cinikusak akarunk lenni, mondhatjuk, hogy ők még szerencsések voltak, legalábbis azon személyhez képest, akire közel húszszor szabták ki a lakásszerzés miatt – a korábban egyébként már befizetett – illetéket.

Sokan azt hitték, minden a lehető legnagyobb rendben van és csak akkor szereztek tudomást állítólagos illetéktartozásukról, amikor a 2007-es évről szóló adóbevallás beadása után várták volna, hogy a visszaigényelt adót annak rendje-módja szerint utalja ki nekik az APEH (erre, ha nincs probléma a bevallással, alapesetben 30 napja van a hatóságnak). Amikor rákérdeztek a várt összeg késésének indokára, az adóhivatal ügyintézője közölte velük, tartoznak bizonyos összegű illetékkel és ezért a visszautalandó adóból visszatartották azt. Aztán kiderült, hogy mégsincs illetékelmaradás.

Törvény? Ugyan már!

Valamilyen rejtélyes okból mintha az adóhatóság nem lenne tisztában a törvényben lefektetett játékszabályokkal. Az illetékkedvezményt sok olvasónknál elfelejtették figyelembe venni, vagyis hiába adott el egy lakást és vett egy másikat 365 napon belül az illető, az illetéket a megvásárolt illeték után szabták ki, nem pedig az eladott lakás értékével csökkentett vett lakás értéke után.

Ugyancsak jogszabályban van rögzítve, hogy ha építési telket vásárol a magánszemély, akkor négy esztendeje van a beépítésre: négy évig biztosan nem kell illetéket fizetnie, és utána is csak akkor, ha nem húzott fel egy házat a telken. Több olvasónknál ez nem nagyon érdekelte a felszólító levél kiküldésekor a hivatalt, az építési telek megvásárlása után már várta a teher befizetését.

Mindenki maradjon ott, ahol van!

A lakhelyváltás is többször megoldhatatlan feladat elé állította a hatóságot. Az szja-bevallás kapcsán derült fény arra, hogy azért nem utal vissza visszajáró adót az új lakcím alapján illetékes APEH-egység, mert nem látja azt, hogy a korábbi lakcím alapján illetékes APEH-nek már befizette a korábban kirótt illetéket a magánszemély. Ennél is viccesebb dolog történt néhány olvasónkkal: rajtuk olyan lakás után követelt illetéket a hivatal, amihez semmi közük nem volt, olyan megyében nem is volt ingatlanjuk, nem is abban a megyében volt a lakhelyük. Kiderült, névrokonuk helyett nekik címezték a felszólítást.

Az APEH, no meg az adóhatóságba 2006 végével beolvadó illetékhivatalok finoman szólva nem naprakész nyilvántartása is kéretlen és mint utóbb kiderült, olvasóink állítása szerint alaptalan felszólító leveleket eredményezett. Az egyik esetben három hónappal az illeték befizetése után sem látta az APEH az összeget; egy másik esetben a hivatal elengedett valamennyit az illeték összegéből, ám később ezt már "nem látta", ezért követelte a különbözetet pótlékkal növelten; egy harmadik esetben a részletfizetés átnyúlt 2007-re is, ám az akkor esedékes és be is fizetett illetékrészletről az APEH úgy tudta, hogy még mindig tartozik neki a magánszemély.

Az illetékhivatalok APEH-be történő integrációja nem ment zökkenőmentesen, ennek ékes bizonyítéka, hogy van, aki 2004-ben kezdődött, rá egy évre – ő úgy gondolta – lezárt ügyben kapott idén újabb fizetési felszólítást.

Nemcsak magánszemélyek kerültek illetékügyben kellemetlen helyzetbe, néhány cég tulajdonosa, könyvelője is levelet írt nekünk. A kétszeri illetékkiszabás, már megfizetett illeték újbóli kirovása, inkasszált már befizetett illeték itt sem ismeretlen jelenség.