További Magyar cikkek
Az utóbbi években megszokottá vált, hogy külső sokkok - hatósági árszabályozás, élelmiszer- és energiaárak - térítik el az infáció fogyasztói árindex alappályáját. A mostani ismeretek alapján azonban ismét azt lehet állítani, hogy újra lassú mérséklődésnek indult az index, és ha jövőre nem is, de 2010-re elérheti a háromszázalékos inflációs célt.
A piaci elemzők szerint júliusban 6,5 százalékra csökkent az éves drágulási ütem, decemberre pedig akár 5,6 százalékra is mérséklődhet az év/év mutató, szemben a fél évvel ezelőtti 7 százalék fölötti szinttel - derül ki a Napi-konszenzusból. A júliusi statisztikát jövő kedden közli a KSH. A tartós fogyasztási cikkek esetében továbbra is az egyik legfőbb kérdés, hogy milyen gyorsan gyűrűzik át az erős forint által olcsóbbá vált termékek értéke a piaci árakba.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint ennek mértéke attól függ, hogy a kereskedők mennyire tekintik tartósnak az erős árfolyamot, valamint mennyire akarják majd lefölözni az ebből származó hasznot. A korábbi készleteket még gyengébb forint mellett szerezték, ezért mindenképp lesz időbeli eltolódás, azonban az elemző a későbbiekben sem vár tömeges leértékelést. Németh Dávid, az ING szenior elemzője szerint viszont ha az idén nem is nagyon, de jövőre már jobban begyűrűzhet a piaci árakba a forinterősödés áldásos hatása, és ez segítheti az árak mérséklődését. A szokásos nyári ruházati kiárusítások, valamint az idényáras zöldségek-gyümölcsök hónapjában még a jegybank által szigorúan figyelt piaci szolgáltatási árak alakulása fontos kérdés, azonban szerencsére ott nem történt semmi rendkívüli.
A havi szinten mért enyhe növekedési ütem ugyan megmarad az elemzők szerint, azonban ez éves szinten nem okoz lényegi változást, azaz maradhat az 5 százalék körüli drágulási ütem, akár egész évben. Az idei évet még jócskán terhelik az árindexben augusztusban, valamint novemberben elszámolt gázáremelések, valamint azok hatása a távhődíjra és a különböző energiaigényes szektorok árképzésére, így már csak ezek miatt nem valószínű, hogy 2009 végére el lehessen érni a kitűzött inflációs célt.
Nem változik az alapkamat
A piac számol egy idei, 25 bázispontos kamatvágással, azonban a Napi által megkérdezett elemzők ezt még nem látják elérkezettnek az óvatos jegybanki politika miatt. Az ipari termelési adatok ugyan gyászosak, az erős árfolyam több szektort is megbénít és a monetáris tanácsban többen is érzékenyek a reálgazdaság problémáira, azonban még így is eltolódhat jövő évre az első vágás.
Elemzők szerint az augusztusi inflációs jelentés várhatóan 232 forintos euróárfolyammal és 135 dollár alatti hordónkénti olajárral számol majd, szemben a májusi 253,8-es kurzussal és 105 dollár körüli olajárral, azaz nem romlanak az inflációs kilátások, sőt kisebb javulás sem elképzelhetetlen. Ez pedig nem támasztaná alá az MNB utóbbi fél évben felvett, szigorítást hangsúlyozó retorikájának a folytatását, így inkább neutrális hangnem várható a hónap végén.
Az emelési periódust követően júniusban a monetáris tanácsban még hatan szavaztak a tartásra a jelen lévő tíz tagból, azaz egy átszavazásnál már emelés következett volna, mivel a szigorítás mellett foglalt állást többek között Simor András elnök is. Júliusban csaknem egyhangúan a tartás mellett döntöttek, azonban még nem került ki az opciók közül az emelés. Így nem meglepő, ha teljes a konszenzus az elemzők között: a mostani 8,5 százalékon tetőzik a kamat Magyarországon, azaz biztosan befejeződött az emelési ciklus.