További Magyar cikkek
Amikor már úgy tûnt, hogy a hazai infláció lassan, az alappálya mentén haladva eléri a három százalék körüli, magyar viszonylatban árstabilitásnak tekinthetõ szintet, külsõ sokkok mindig távolabbra tolták a célt. Az élelmiszerárak emelkedését és az energiahordozók drágulását kiheverve azonban most ismét úgy tûnik, hogy ha csak 2010-ben is, de elérhetõvé válhat egy stabil árszínvonal jellemezte gazdasági környezet. Csütörtökön derül ki, mekkora inflációt mért a KSH augusztusban, a Napi-konszenzus azonban még nem vár jelentõs csökkenést. Egy hónap alatt, ha elhanyagolható mértékben is, de csökkenhetett az árindex, s ez az elõzõ év azonos idõszakához képest 6,6 százalék körüli drágulást jelenthet, szemben az elõzõ havi 6,7-tel.
A tavalyi élelmiszerár-robbanás már augusztusban elkezdõdött, s ez magas bázist teremtett az idei áraknak, miközben a gabonaárak is túllendültek a csúcson. Az olajár továbbra is a júliusban megkezdett csökkenõ trendben maradt, így a fogyasztói kosárban jelentõs súllyal szereplõ benzin önmagában sokat segít a nyár végi árszinteken. Augusztusra szezonális okok miatt azonban sosem volt jellemzõ a jelentõs drágulás, ezért sem várnak komoly mérséklõdést az elemzõk az éves árindextõl.
Az év további részében az élelmiszerárak inflációjának korrekciója felgyorsulhat, és ha a benzin és a gázolaj ára beragadna, a mostani szinten már sokat segíthet az árindexnek. Mindeközben az októberi gázáremelés a tervezett 10 százalék körüli szint helyett 6,55 százalék lett. A energiahordozót Magyarország az olajárhoz kötött értékén vásárolja, azonban a pontos árat nem a jelenlegi árszintbõl, hanem az elmúlt kilenc hónap értékének átlagából számítják ki, azaz hiába lett olcsóbb az olaj, a hazai kiadásokat még az elmúlt hónapok drágulása határozza meg. Annak, hogy ezt nem terhelték a fogyasztókra, valószínûleg az az oka, hogy a kormány az olajár mostani alakulásának ismeretében el akarja kerülni az átmeneti drágítást és inkább elsimítja a terheket a késõbbi idõsza-kokra - véli Kondrát Zsolt, az MKB vezetõ elemzõje.
Segítheti az idei évet az is, hogy a külsõ piacok dekonjunktúrája nem kedvez a béremeléseknek, s ez biztosíthatja, hogy nem alakul ki inflációs nyomás a piacokon - mondta a szakértõ. Ugyanakkor a jövõre nézve fontos kérdés, hogyan alakulnak a béreket terhelõ adók, s ezek hogyan hatnak a jövõ évi bértárgyalásokra - tette hozzá Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Az adóterhek jelentõs mértékû csökkenése mellett a bruttó bérek változatlansága ugyanis már önmagában a nettó bérek emelkedését jelzi, azonban ha a vállalatok a korábban megszokott ütemben növelnek, az további áremelésekhez vezetne a vállalati szektorban.
Nem ez az egyetlen felfelé mutató kockázati tényezõ, hiszen még mindig nem lehet teljesen kizárni egy esetleges áfaemelést. Amennyiben a jelenlegi 20 százalékos szintet három százalékponttal növelnék, az két százalékponttal emelheti az árindex alappályáját, s még a háztartások, vállalatok inflációs várakozásain is sokat rontana. Ez hosszú távon még tovább tolhatja az árstabilitás elérését - mondta Kondrát.
Az idei kamatcsökkentések így még bizonytalanok. Elõfordulhat, hogy jövõre tolódik az elsõ vágás, azonban ha nem történik semmi kedvezõtlen fordulat, akkor már novemberben megindulhat a folyamat. Ehhez azonban fontos, hogy az euróval szembeni árfolyam ne legyen jóval gyengébb 240 forintnál. A drágulás üteme mindenesetre a konszenzus szerint év végére 5,6 százalékra, jövõ decemberre pedig 3,5 százalékra mérséklõdhet, azaz tényleg reális esélye van az inflációs cél 2010-es elérésének.