További Magyar cikkek
Leállított fejlesztések
A Pénzügyminisztérium honlapján található táblázatból az is kiderül, hogy az informatikai tárcán belül a legtöbbet az informatikai, hírközlési fejlesztési programoktól vonnak el, összesen 4,8 milliárd forintot. Hatszázmillió forintot takarít meg a tárca az elektronikus hírközlési szolgáltatások szociális alapú támogatásán, illetve ezen belül a működési költségvetésen.
Kevesebb nyertes
A minisztérium sajtóosztályán az Index kérdésére elmondták, néhány programnál várhatóan módosulnak a kitűzött célok, másoknál az ütemezés módosul. Néhány még le nem zárt pályázatnál kevesebb nyertest fognak kihirdetni, ezzel is próbálnak pénzt megtakarítani.
Az átalakítások azonban nem érintik a Közháló programot, amely az utóbbi évek legnagyobb, több tízmilliárd forintos, kormányzat által támogatott informatikai infrastruktúra-építési programja. A program közintézmények, iskolák, közhasznú szervezetek kommunikációs infrastruktúrájának kialakítását segíti.
Ennél konkrétabb elképzeléseket nem tudtak mondani a tárcánál. Az Index információi szerint egy-két héten belül dől el, pontosan honnan veszik el a pénzt.
Veszélyben a versenyképesség
A költségvetési megszorítások érzékenyen érintik a Magyar Tudományos Akadémiát, s minthogy a magyar tudománynak szinte minden fontos területét lefedik az akadémiai kutatások, a megszorítások befolyásolják az egész kutatási szférát - mondta az MTI-nek Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Az Akadémia vezetése az állami támogatás maximális fenntartása mellett érvelt a Pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalásokon, jelezve, hogy mindenekelőtt szellemi energiájában, az oktatás és kultúra erejében bízhat az ország, amennyiben versenyképes akar maradni a világpiacon.
Az Akadémia tavalyi 37 milliárdos költségvetése 35 milliárdra olvadt - közölte a főtitkár, hozzátéve, hogy előnytelenül érintik a kutatási területet az ÁFA-törvény változásai is. A legfőbb uniós cél pedig az egységes Európai Kutatási Térség megteremtése. Ehhez a kutatás állami támogatásának el kell érnie a GDP három százalékát. Jelenleg nálunk a GDP 1,1 százalékát fordítják erre a célra. Az EU-tagállamok átlagosan 1,9 százalékot. Márpedig a célok csak évről évre növekvő állami támogatás mellett érhetők el.
Kevesebb pályázat
Miután kiderült, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alap kiadásait érintenék a Pénzügyminisztérium által előirányzott megvonások, az Akadémia vezetése igyekezett elérni, hogy az alapkutatásokat érintő pályázati keretek a tervezettnél csekélyebb mértékben csökkenjenek. A tárgyalásokon sikerült elérni, hogy az OTKÁ-tól nem két milliárdot, hanem csak egymilliárdot vonjanak el. Ez egyébként 18,9 százalékos csökkenés.
Az OTKA Bizottság március 9-i ülésén dönt arról, hogy az elvonás milyen mértékben érinti a korábbi években megkötött mintegy kétezer kutatási szerződés ez évi támogatását, a 2003-ban beadott, 2004-ben induló új tematikus pályázatok támogatását, valamint a 2004-ben meghirdetett (tematikus/ifjúsági, posztdoktori) pályázatokat.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal működési költségvetéséből 446,4 millió forintot vonnak el. A hivatalnál az Index kérdésére elmondták, a PM elfogadta azt a javaslatot, hogy az elvonásokat összesítve a nemzetközi tagdíj fejezeti előirányzatra érvényesítsék. A hivatalhoz tartozó kutatási alapból összesen 2,3 milliárdot vonnak el. Többek között a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési programoktól, regionális innovációs támogatásokból.
Információink szerint ez az összeg a 14,7 milliárdos költségvetés ötöde. Az Index úgy tudja, a Pénzügyminisztérium eredetileg 4,7 milliárdot szeretett volna elvonni, ezt sikerült leszorítani 2,3 milliárdra. A megtakarításokról a hivatalnál készültek tervek, melyeket a hamarosan létrejövő Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács fog jóváhagyni. Egy biztos, program nem marad el, legfeljebb átütemezik.