Tíz százalék feletti inflációt vár Járai

Tíz százalék feletti infláció közeledtét érzi Járai Zsigmond. A jegybank elnöke erről az MNB által szervezett, az inflációs célkövetés című nemzetközi konferencián beszélt. Ugyanakkor hangsúlyozta: a jegybank azért is van nehéz helyzetben az előrejelzések és az infláció leszorítása kapcsán, mert nehéz felmérni, mennyiben járulnak hozzá a pénzromlás üteméhez a negatív várakozások.

Mit érez Járai?

A jegybankelnök előrejelzése – ahogy erre utalt is – nem egyezik az MNB hivatalos előrejelzésével. Az utoljára novemberben kiadott, így az adó- és áremelések hatását jelentős részben figyelembe venni képes - hivatalos inflációs jelentésben a jegybank éves szinten 6,9 százalékos pénzromlási ütemet vár, a görbe az első hónapokban kilenc százalék közelében, de az alatt tetőzik az utolsó hivatalos prognózis szerint.

Az elemzők többsége is hasonló görbét vár. Még novemberben, az inflációs jelentés publikálását követően Heim Péter, az Aegon Alapkezelő elnök-vezérigazgatója úgyvélte, arra való tekintettel, hogy az MNB még 66 dolláros olajárral számolt, de már a jelentés publikálásakor is 58 dollára csökkent az ár, az infláció akár kedvezőbb is lehet a vártnál.

A portfolio.hu saját elemzői felmérése szerint az inflációemelkedési hullám tetőpontját februárban és márciusban 8,7 százalék körül érheti el, majd év végére 5 százalék körülre lassulhat az éves alapú pénzromlás üteme. Az Ecostat elemzője, Erdős Szabolcs az Indexnek elmondta, az idei első hónapokban 7 százalék körül alakul az egyes hónapokban mért 12 hónapos összehasonlító adat. Ez decemberben 5-6 százalék közé süllyedhet, így éves átlagban végül 6,5-7 százalék közötti adatra számít az elemző.

Vészforgatókönyvként elképzelhető

Novemberben sem a gyógyszeráremelésekkel, sem a gázárkompenzáció folyósítása felvetette kérdésekkel nem lehetett még számolni, e két tényező miatt nem zárható ki, hogy valóban eléri a tíz százalék feletti szintet átmenetileg az infláció - mondta az Indexnek Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő vezetője. Hozzátette ugyanakkor, pontos számítások neki sem állnak még rendelkezésére, de inkább vész-, mintsem valószínű forgatókönyv lenne az emblematikus kétszámjegyű szint elérése.

Az átmeneti megugrást leginkább befolyásoló kérdés a gázárkompenzáció: a KSH a számításoknál azt veszi alapul, adott hónapban ténylegesen mennyivel kellett többet fizetni az energiáért, mint egy évvel azelőtt. Azaz, ha előbb érkezik meg a magas számla, mint a kompenzáció, nagyobb lehet a megugrás, még akkor is, ha elképzelhető, hogy a KSH utóbb korrigálja az adatot.

A fogyasztói kosárban kisebb súllyal bírnak ugyan a gyógyszerkiadások, de a bejelentett intézkedések nyomán itt egyes termékek esetében 50-100 százalékos áremelkedés is elképzelhető, azaz termékcsoport kiemelkedő drágulása az infláció egészét is felfelé húzhatja néhány tizedszázalékkal.

Minél rosszabb most, annál jobb lesz később

Duronelly Péter ugyanakkor kiemelte azt is: a megugrásban két pozitív fejleményt is figyelembe kell venni. Az egyik, hogy az érintett termékek fogyasztása nem önkéntes, a gázt, a gyógyszert, vagy éppen az inflációt ugyancsak jelentősen befolyásoló tömegközlekedési bérleteket meg kell venni, azaz ár nem befolyásolja közvetlenül a fogyasztás alakulását, így voltaképpen a hatás az adóemelések egyszeri hatásához hasonlítható. Másfelelől pedig ezek az árak nem befolyásolják a termelői árakat, illetve a fogyasztói árakban nem a gazdasági szereplők által kényszerített emelésként jelennek meg.

E két tényező eredményeképpen akár azt is mondhatjuk, minél rosszabb most, annál jobb lesz a későbbi időszakban, azaz az egyszeri megugrások kiheverése az inflációs görbében is gyorsabban érezteti hatását – mondta Duronelly Péter.

Sikeresek voltak

Járai – akinek alighanem az utolsó, nemzetközi jegybankárokat felvonultató budapesti konferenciája volt a pénteki, miután márciusban lejár a mandátuma – közvetve értékelte és bemutatta az MNB elmúlt hat évét is. Legnagyobb hibájának azt mondta, hogy 2001-ben, amikor 2007-es eurócsatlakozás volt a cél, nem látta, nem tudta elképzelni, hogy a következő években olyan gazdaságpolitika folyhat, amilyen, hés ogy az 1990-es években elért eredmények ilyen hamar lerombolhatóak.

A jegybankelnök szerint az inflációs célkövetés politikája azzal együtt is sikeres volt, hogy a laza fiskális és a szigorú monetáris politika nem jelent szerencsés kombinációt. Hangsúlyozta: az inflációs célkövetés célja az árstabilitás, amelyet Magyarországon 3 százalékos pénzromlási ütemben határoztak meg. Járai elismerte, ez magasabb, mint néhány fejlett ország 2 százalékos, illetve a mozgó, legutóbb 2,7 százalékos maastrichti kritérium, de mint mondta, ezzel ráérünk akkor foglalkozni, ha újra erre a szintre értünk.

Járai az inflációs célkövetés politikájának sikeréhez szükséges elemek közül kiemelte a a jegybank függetlenségét és hitelességet. Előbbivel kapcsolatban úgy vélekedett: miközben 2001-ben a korábbi időszakhoz képest jelentősen nőtt a jegybank függetlensége, az azóta eltelt időszakban csorbát szenvedett. Igen a válasz arra a kérdésre, hogy Magyarországon ténylegesen alacsonyabb-e a jegybank függetlensége a kormánytól, mint más európai országokban – jelentette ki az elnök.

Amíg nem megbízhatóak

Járai Zsigmond szerint ennek ellenére is megőrizték hitelességüket, amiben az MNB-ben működő jó elemző és előrejelző apparátusnak is jelentős szerepe van. A 2002-es száznapos program kapcsán még nem adtak ki fiskális jelentést, és a kormány megtévesztette a piacokat a várható következményeket illetően. Azóta rendszeresen publikálják jelentéseiket, amelyekre az elnök szerint mindaddig szükség lesz, amíg a kormány előrejelzései nem lesznek száz százalékig megbízhatóak.