Reformok kellenek az euróhoz

Járai Zsigmond szerint az Európai Unió gazdasági növekedése idén lényegesen gyorsabb lesz, mint az elmúlt egy-két évben volt, ez pedig kedvező körülményeket teremt a magyar gazdaság számára is - a Magyar Nemzeti Bank elnöke erről Salgótarjánban beszélt. Az első kedvező jelek között említette az export viszonylag gyors növekedését és a tőkebefektetések várható emelkedését.

A jegybank elnöke a gazdasági egyensúly javulására, vagyis a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenésére számít. Járai Zsigmond kiemelte: a pénzügyi folyamatok közül egyedül az infláció alakulását tekintve pesszimista, mivel az adóemelések miatt idén a korábbinál gyorsabb lesz az árnövekedés Magyarországon, a szakemberek 7,4 százalékos átlagra számítanak.

Messzebb a cél

"Ha jövőre már az áfaemelések idei áremelő hatása kiesik, akkor újra visszamehet az infláció a viszonylag alacsony négy-öt százalék körüli szintre, és a jövő év végére kitűzött négy százalékos célunkat remélhetőleg teljesíteni tudjuk" - fogalmazott. Az infláció leszorításának fontos eszközeként a kamatszint alakítását jelölte meg.

Az euró bevezetésével kapcsolatban Járai Zsigmond úgy vélekedett, ma már csak arról vitatkoznak a szakemberek, hogy milyen gyorsan lehet a feltételeket - a gazdaság harmonikus pályán való fejlődését, az alacsony államháztartási deficitet, kamatszintet, adósságállományt és inflációt - úgy teljesíteni, hogy annak ára a lehető legkevesebb legyen. "Ma valóban nehezebbnek látszik ezeket teljesíteni, mint két évvel ezelőtt, de összességében úgy gondolom, hogy ma sem vagyunk távolabb, mint ahol Spanyolország, Görögország vagy Portugália volt négy évvel az euró bevezetése előtt" - mondta Járai Zsigmond.

Támogtottság

Megítélése szerint az a kérdés, hogy milyen támogatottságot lehet szerezni a szükséges reformokhoz, hiszen a költségvetés reformjára, az állam gazdaságból történő visszaszorulására, az állami foglalkoztatottak számának és az állami kiadások csökkentésére van szükség. "A kormánynak kell eldöntenie, hogy a szükséges reformokat milyen gyorsan lehet megvalósítani, mi innen a nemzeti bankból ezt nem tudjuk megmondani, mi azt tudjuk mondani, hogy minél hamarabb, annál jobb" - fogalmazott az elnök.

Járai Zsigmond a gondot abban látja, hogy azokban az országokban, ahol már bevezették az eurót, az intézkedés nagy társadalmi támogatottságot élvezett, míg Magyarországon ez a támogatottság hiányzik. Szavai szerint "a munkavállalóknak is meg kell érteniük, hogy hosszú távon, bármennyire is fel akarunk zárkózni az európai bérszínvonalhoz, csak olyan gyorsan nőhetnek a bérek, mint amilyen gyorsan a termelékenység nő". "Nem merek jóslásokba bocsátkozni, de ha 20 év alatt elérnénk az Európai Unió átlagos egy főre jutó nemzeti termék színvonalát, akkor úgy gondolom, hogy jól fejlődne Magyarország".