További Magyar cikkek
Újból elmaradt a korábban várt, az utóbbi hetekben azonban már halasztani jósolt kamatcsökkentés. A monetáris tanács 7,5 százalékon hagyta a kamatot.
A piac és az elemzők döntő része a kamat szintentartására számított – legalábbis a múlt héten. Az utóbbi hónapokban jellemző folyamat, miszerint a szakértők az aktuális kamatdöntés előtt, elsősorban a növekvő inflációra tekintettel kifarolnak a korábban csökkentést prognosztizáló álláspontjuk mögül, most is folytatódott. A jegybank szeptemberben csökkentette utoljára a kamatot, akkor 7,75-ről 7,50 százalékra.
A további vágásra egyfelől lenne pedig ok: a gazdasági növekedés minden várakozást alulmúlóan alakult, ha úgy tetszik, szinte megállt. A legutóbbi negyedévről szóló 1,2 százalékos adat közzététele után többen is úgy vélték, a monetáris tanács "galambjainak" fontos érvet ad a kezébe a visszaesett növekedés. Hiszen – leegyszerűsítve – ha magas kamat, a befektetők inkább kötvényekbe rakják a pénzüket, mintsem beruháznának a gazdasági növekedést elősegítendő, azaz, ez utóbbira kamatcsökkentéssel lehet őket ösztönözni.
Csakhogy a jegybanknak elsősorban az inflációt kell szem előtt tartania. Az olajárak, és főképpen az élelmiszerárak emelkedésének a vártat lényegesen meghaladó üteme miatt pedig a tervezett inflációs pálya is lényegesen módosult, az őszre – a tavalyi adóemelések bázisba kerülésével – várt csökkenés lényegesen kisebb volt, mint azt korábban számították, sőt, októberben újra emelkedett infláció.
Emellett a forint árfolyama is – nemzetközi trendbe illően, nem hazai okok miatt – gyengült: ez ugyan nem kötné a jegybankot, de a sávos árfolyamrendszer miatt figyelmen kívül sem hagyhatják. Simor András elnök többször is jelezte: támogatnák az árfolyamsáv eltörlését, és a forint teljes szabadon lebegtetését. A döntéshez a kormány támogatása is kell, ami viszont hiányzik, így a szakértők szerint egyértelműen a forint erősödését eredményező lépés nincs napirenden. Hogy az árfolyam mégis meghatározó kérdés, mutatja: Hamecz István, a jegybank korábbi ügyvezető igazgatója egy múlt heti konferencián azt mondta, ha jegybank az ősszel tényleg kizárólag az inflációra figyelt volna, és nem befolyásolta volna, hogy az akkor 250 forint körüli euróárfolyam további erősödése ismét a 240-es sávszél közelébe lökhette volna a forintot, emelnie kellett volna kamatot.
A kamatemelés lehetősége most a megugró infláció kapcsán már londoni elemzők körében is felmerült, ám ennek valószínűségét még a felvetéssel élők is nagyon alacsonynak tartották, különös tekintettel a visszaesett gazdasági növekedésre, és arra, hogy hosszabb távon az infláció csökkenésére lehet számítani. Az esetleges csökkentést azonban a múlt hét végén már szinte teljesen kizárta Simor András nyilatkozata, mely szerint az inflációs kockázatok növekedése miatt a jegybank nem tud tekintettel lenni más szempontokra, így a kormány gazdaságpolitikai céljaira, csak arra, hogy a pénzromlás ütemét kordában tartsák. Az elnök szavai azt a várakozást is erősítették, hogy a friss inflációs adatok tükrében a jegybank módosít a korábbi inflációs jelentésében vázolt inflációs görbén is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
