További Magyar cikkek
Kisebb kamatemelési ciklus kezdetére utalhat, hogy immár két egymást követő hónapban emelkedett a jegybanki alapkamat, ráadásul ezúttal az előzőnél nagyobb mértékben emeltek. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának döntése értelmében ugyanis július 24-től 6,75 százalék a kamatszint, ami az előző havitól eltérően 0,5 százalékpontos emelést jelent.
Nem egészen ezt várták
A kamatemelés megtörténte a papírformának megfelelő volt - legalábbis az elemzők prognózisaiból kiindulva, ám a mértéke meglepő. A Reuters felmérésében részt vevő 16 szakértőből ugyanis kilencen prognosztizáltak 0,25 százalékos kamatszint-növelést, és csak öten voksoltak a fél százalékpontra (ketten egyáltalán nem is vártak emelést).
A piac is a kamatemelést ösztönözte: miután csütörtökön - éppen a Reuters-felmérés napján - már 275 forint/euró árfolyamra erősödött a magyar fizetőeszköz, hétfőn délelőtt az árfolyam ismét átlépte a 280 forintot. A kamatemelés bejelentése előtt egy órával azonban folyamatos csökkenés mellett 277,69 forintra változott az euró ára.
A múltkori nem jött be
A kereskedésben a kamatemelés bejelentését követően a forint előbb kismértékben, majd lendületesen erősödött. A bejelentés időpontjában 278,04 forinton állt az euró, az árfolyam negyedórával később 277,95, félórával később már 275,12 forint volt. Ez azt jelzi, hogy bár a piac korábban beárazott egy kamatemelést, a döntés lökést adhat a forint árfolyamának.
Nem úgy, mint júniusban. Akkor ugyanis a piac kevésnek tartotta a 0,25 százalékos szigorítást, így a kamatemelés ellenére történelmi mélypontra zuhant a forint, az euró akkor lépte át először a 276 forintos árszintet (a mostani nagyobb emelést ez is indokolhatta). Azóta a forint már megjárta a 285 forint/eurós szintet is.
Még emelhetnek
A múlt év elején még 9,50 százalék volt a jegybanki alapkamat, amelyet kilenc egymást követő alkalommal csökkentett a monetáris tanács. A Reuters elemzői szerint a kamatemelések a 7-7,50 százalékos kamatszint eléréséig tarthatnak.
Maga a monetáris tanács is utalt erre, amikor a kamatdöntésről szóló közleményben úgy fogalmazott: "a testület megítélése szerint a kormánnyal közösen kitűzött 3 százalékos inflációs cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat igényel. A szigorúbb monetáris kondíciókat a tanács több lépésben, az irányadó kamat emelésével kívánja megteremteni".
A tanács indokolt
A monetáris tanács közleménye szerint az elmúlt hónapokban az inflációs folyamatok az infláció növekedésének tartósságára utaltak. A tanács arra számít, hogy az infláció 2007-ben jelentősen megemelkedik, és változatlan monetáris kondíciók esetén a monetáris politika számára releváns 2008-as évben is a 3 százalékos cél fölött alakulhat.
A monetáris kondíciók szigorításával a tanács arra törekszik, hogy a gazdaság külső és belső egyensúlyának visszaállításához kulcsfontosságú államháztartási intézkedések árnövelő hatásai ne épüljenek be a gazdasági szereplők várakozásaiba, és így ne okozzanak tartós inflációs nyomást. Az alapkamat emeléséről hozott döntés során figyelembe vették azt is, hogy a befektetői hangulat az elmúlt hónapokban kedvezőtlenebbé vált, a befektetők a korábbinál kockázatosabbnak tekintik a régióba történő befektetéseket - olvasható a közleményben.
Az elemzők meglepődtek
Meglepte a hétfői 50 bázispontos kamatemelés mértéke az elemzőket, akik 25 bázispontos emelést vártak, a megkérdezettek úgy vélték: év végéig 7,25 százalékra emelkedhet a jegybanki alapkamat. Nyeste Orsolya az Erste Bank elemzője szerint a hétfőit megelőző kamatdöntő ülés jegyzőkönyve alapján a 25 bázispontos emelést logikusabbnak tűnt, azért is számított erre a piac. Az elemző meglepően szigorúnak tartotta a Monetáris Tanács inflációs kilátásokat illető megállapításainak hangvételét.
Barcza György, az ING Bank elemzője is úgy vélte, hogy rövid távon kedvező hatása lesz az 50 bázispontos kamatemelésnek a forint árfolyamára. Barcza szerint hosszabb távon ugyanakkor továbbra is bizonytalanná teszi a befektetőket a nemzetközi kamatemelési hullám, valamint a közel-keleti feszültség.
Londonban elmozdulást látnak
Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint a konszenzusnál kétszer nagyobb kamatemelés azt jelzi, hogy a "fokozatos" szigorítás meghirdetése óta változás történt az MNB alapállásában, és ezzel a fokozatosság definíciójában is, de ez jó eséllyel nem jelenti azt, hogy most fél százalékpontos emelések sorozata kezdődött.
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke a kamatemelés bejelentése után az MTI-nek azt mondta: a hétfői 50 bázispontos emelés meglepte a piacot, de valószínűleg kevésbé, mint múltkori 25 bázispontos szigorítás. Desbarres szerint egyelőre nem világos, hogy az elmúlt egy hónapban mi tette "héjábbá" a jegybankot, de valószínű, hogy az MNB a múlt havi csalódásért akarta kárpótolni a piacot az agresszívabb emeléssel.
Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni központjának európai feltörekvő piaci konzultánsa is azt mondta: nyilvánvaló módosulás történt az elmúlt egy hónapban a Monetáris Tanács gondolkodásában, hiszen a múlt hónapban, amikor a forint nagyobb nyomás alatt állt, mint most, csak negyed százalékpontot emeltek, "és még az is kompromisszumos megoldás volt".
A Dresdner Bank londoni befektetési részlege azt írta elemzésében, hogy jóllehet az MNB eddig fenntartotta a fokozatos emelésre vonatkozó nézetét, a hétfői lépés után bizonytalanabbá vált, "hogy ez most 25 vagy 50 bázispontos emeléseket jelent-e".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
