Konstantin
EUR 384,12 Ft
USD 364,25 Ft
14 °C
28 °C

Bajnai: Lényegesen rosszabbul alakul a válság

2009.01.22. 17:47
Válságban van-e a kapitalizmus? – Surányi György volt jegybanki, jelenleg kereskedelmi banki elnök, Bajnai Gordon gazdasági miniszter és Lánczi András filozófus keresett választ erre a kérdésre a XXI. Század Intézet rendezvényén. Nem találtak: csak annyi biztos, hogy ha van is válság, az se baj, így fejlődik a tőkés világ. A gazdasági miniszternek elege van abból, hogy az államból élők voksaira hajtanak a pártok, és elmondta, mit tanult meg kétkezi menedzserként.

A történelem folyamán még sosem álltak annyira a dolgok, mint most – idézte Bajnai a fórumon Eisenhower elnököt. A gazdasági miniszter szerint nem a kapitalizmus van válságban, hanem a kapitalizmus egy válságos korszakát éljük. Az azt meghatározó két legfőbb emberi tényezőből, a mohóságból és a félelemből ugyanis most extrém módon az utóbbi felé lendült ki az inga, azt követően, hogy elmúlt évtizedekben extrém módon a másik irányban tartózkodott.

Irigyelhetik az adósságunkat?

A gazdasági miniszter szerint most egy korszakváltás jöhet a kapitalizmusban, amikor az államok korábban soha el nem képzelhető lépéseket tesznek a válság megfékezése érdekében. Az ír GDP-arányos deficit 11, az angol 6 százalék fölötti lesz, az euróövezeti államokat sorozatban minősítik le a hitelminősítik, az USA-ban hosszú távon 5 százalék fölött lesz a hiány - sorolt példákat a miniszter arra, hogy elképesztő eladósodás megy végbe a világban, így Magyarország, noha ez Bajnai szerint sem a mi érdemünk, lassan a legkevésbé eladósodottak közé kerül.

Nálunk, szemben a nemzetközi trendekkel, nem lehet a deficitet elengedve élénkíteni az itthoni keresletet, mert a korábbi tapasztalatok miatt komoly bizalmatlanság van az országgal szemben. Ez Bajnai szerint azért nem baj, mert egyfelől ilyen ösztönző forrásokat jelentenek az országnak az európai uniós források, másfelől pedig a világ más országaiban az elszaladó államadósság és a megnövekvő hiány olyan inflációs nyomásokat tesznek a rendszerbe, amik a válság végeztével az ellenkező irányba borítja meg a legfejlettebb gazdaságokat.

Elég az újraelosztásból

Amikor kétkezi menedzserként szembesültem válságokkal, azt tanultam meg, hogy először is őszintén, kíméletlenül szembe kell nézni a helyzettel –- mondta Bajnai. A kormánynak most egyszerre két problémát kell megoldania: egyrészt Magyarország benne van a nemzetközi válságkörnyezetben, márpedig "lényegesebben rosszabbul alakul eddig ez a válság, mint ahogy akár néhány hónapja, ősszel gondoltunk".

Másrészt a válság kapcsán meg kell oldani azokat a problémákat, amiket eddig elkerültünk: olyan alapvető szerkezeti változások kellenek, amelyek a munkát állítják a gondolkodás középpontjába, és mindenkit arra ösztönöznek. Bajnai szerint nem tartható fenn az, hogy a pártok választási kampánya – csak azért, mert többen élnek állami juttatásokból, mint munkából – döntően arról szóljon: az állami újraelosztásból kinek mennyivel többet ígérnek. A pártok versengése 10 éve arról szól, hogy az újraelosztásban érdekelteket megnyerjék, miközben a versenyképességet fontosnak tartók nem tudnak hasonló támogatottságot elérni – kesergett a miniszter.

Fejlődés a válságokon keresztül

A tanácskozáson Surányi György, a nemzeti bank korábbi elnöke, jelenlegi kereskedelmi banki elnök és egyetemi oktató azt mondta: a tőkés gazdaság jellege olyan, hogy válságokon keresztül fejlődik, most nincs szó másról, mint arról, hogy egy, a szokásosnál súlyosabb válság elszenvedői vagyunk valamennyien. Surányi szerint a szélsőségesen a piac önszabályozására épülő rendszer került válságba, nem a kapitalizmus.

Az a jóléti, emberarcú kapitalizmus, ami a fasizmusra és a kommunizmusra válaszként jött létre a második világháború után, elveszítette azt a pillérét, ami az emberi arcot kölcsönözte neki. Noha a gazdaságok fejlődtek, a nagyon széles középosztály reálkeresete nem nőtt, ugyanis elképesztő vagyonkoncentrációk történtek, ami keresleti hiányt idézett elő, hiszen ha a lakossági fogyasztás nem nő, és nem ad húzóerőt a beruházásoknak, akkor válsághelyzet jön létre - idézte fel a válsághoz vezető utat Surányi, aki felhívta a figyelmet arra is: a bankrendszerbe mentőcsomagokkal benyomott pénzt nem a bankok kapják, hanem a bankok betétesei, illetve azok, akik korábban hitelt felvettek. "A bank egy fikció, amögött tíz- és százmilliók megtakarításai vannak" - fogalmazott.

A virtualitás válsága

A mostani válság nem ok, hanem tünet, ami csak láthatóvá és nyilvánvalóvá tette azokat a problémákat, amelyeket egyesek korábban már sejtettek vagy észleltek, mondta Lánczi András. A filozófus szerint a mostani helyzetre azért nincsenek kész receptek, mert az eddigi válságok alapjában véve túltermelési válságok voltak, míg a mostani a virtuális világ korlátainak felismerése.

"A válság nemcsak arról szól, hogy felvettek egy hitelt, és azt nem tudják visszafizetni, hanem arról, hogy az egész pénzügyi rendszer egy kívülről átláthatatlannak látszó, és feltehetően belülről is átláthatatlan virtuális világba került át" - fogalmazott Lánczi. Ez a virtuális világ összedőlt, de legalábbis megkérdőjeleződött, láthatóvá váltak a korlátai azzal, hogy globális méretben tűnik el a bizalom. Ehhez csatlakozott Surányi is, aki azt mondta, a kialakult buborékot valóban az okozta, hogy virtuálisan jobban éltek az emberek: azt hitték, jobban élnek, ezért többet költöttek, mint korábban - és többet, mint megtehették volna. Ez azonban csak akkor derült ki, amikor a lufi kipukkadt, és a válság miatt sorozatban fizetésképtelenné váltak.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Hírek