Húszmilliárd fölött a kár?

A K&H Equities a forgalma alapján legnagyobb magyar brókercégek egyike, idén júniusban a második legnagyobb, mintegy hetvenmilliárd forintos részvényforgalmat bonyolította a Budapesti Értéktőzsdén. A belga KBC Bank tulajdonában lévő Kereskedelmi és Hitelbank (K&H)-csoporthoz tartozó társaságra akkor irányult a figyelem, amikor június 17-én megjelent a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jelentése a "Pannonplast Rt-ben történt befolyásszerzés tárgyában hozott felügyeleti intézkedésről".

A nagyon fontos ügyfelek

Ebben a jelentésben bukkant fel a K&H Equities, mint az a brókercég, amely - az anyabankkal együttműködve - a teljes konstrukció - technikai végrehajtáson jelentősen túlmutató - pénzügyi koordinálásában, szervezésében fontos szerepet vállalt. A felügyeleti anyagból az is kiderül, mit jelentett az, ha valaki a befektetési szolgáltató megkülönböztetett elbánásban részesülő ügyfelei közé tartozott.

Ezen személyek megbízásainak teljesítését, portfolióinak kezelését, illetve a részükre végrehajtott ügyletek elszámolásait egy kétfős elkülönült szervezeti egység végezte. A befektetési szolgáltató belső utasítás alapján az e körhöz tartozó személyekkel a társaság más alkalmazottja kapcsolatba nem léphet, illetve e személyek is kizárólag egy kapcsolattartón, a befektetési tanácsadói üzletágvezetőn keresztül kötik ügyleteiket. Ez az üzletágvezető az a Kulcsár Attila volt, akit a most folyó vizsgálatban jövő hétre gyanúsítottként beidéztek a rendőrségre.

A Pannonplast-jelentés utalt arra, hogy egy állami cég pénze is megfordult az ügyben. Hamarosan kiderült, hogy az azóta már vezérigazgató-cserén átesett Állami Autópálya Kezelő Rt. az érintett; a gazdasági minisztérium nem sokkal később sikkasztással vádolta a brókercéget. A gazdasági tárca szerint a K&H Equities a vele kötött befektetési tanácsadási szerződés előírásait megszegte. A brókercég ugyanis az Autópálya Kezelő "tudta és előzetes jóváhagyása nélkül, az ÁAK nem teljes körű és valótlan tájékoztatása mellett a saját céljainak megfelelően" használta a megbízó pénzeszközeit.

A titkosszolgálatok is vizsgálódtak

A már említett egykori üzletágvezető, Kulcsár Attila - aki jelenleg külfölfön tartózkodik - állítása szerint elutazása előtt tájékoztatta Tóth Andrást, a Nemzetbiztonsági Hivatal munkáját felügyelő államtitkárt, a titkosszolgálatok ez alapján kezdtek vizsgálódni. Az NBH vizsgálatainak nyomán csalás és sikkasztás bűncselekményének alapos gyanúja merülhet fel - írja a portfolio.hu az államtitkárra hivatkozva.

A vizsgálatok során kiderült, hogy Kulcsár több ügyfelének évek óta folytat vagyonkezelést. Ezek az ügyfelek már öt éve hamis bizonylatokat kapnak a befektetett összeg után járó, a valóságosnál magasabb hozamokról. A NBH gyanúja szerint az ügyfélpénzek forgatásával elért hozamok egy részét Kulcsár Attila saját célra használta fel, ezért tett a Hivatal az ORFK Szervezett Bűnözés elleni Igazgatóságán feljelentést. Kulcsár viszont, aki szerdán interjút adott a portfolio.hu-nak, kijelentette, hogy saját célra nem fordította az elsikkasztott pénzt és az ügyben több banki felsővezető is érintett.

Többmilliárdos piramis, amiről senki nem tudott?

Egyelőre nehéz pontosan rekonstruálni, mi is történt a brókercégnél. A Világgazdaság által megkérdezett piaci szakértők szerint a jelek arra mutatnak, hogy a K&H Equitiesen belül volt egy pár tucat számlából álló kiemelt ügyfélkör. A brókercég az ő vagyonukkal kiemelt hozamot kívánt elérni. A nyomozás eddigi adatai szerint Kulcsár - aki ellen a Magyar Hírlap szerint 1999-ben piramisjáték szervezésének vádjával már folyt vizsgálat - több olyan tranzakciót hajtott végre az ügyfelek pénzével, ami nem felelt meg azok rendelkezéseinek. Ennek eltitkolását hamis és manipulált kimutatásokkal, bizonylatokkal oldotta meg.

A "kreatív befektetéseket" segítette, hogy az ÁAK öt hónap alatt ennél a brókercégnél helyezett el 13 milliárd forintot. A pénzből ráadásul nem extra, hanem csak normál hozamot várt el (nem tudni, miért). A bróker ezeket forgatta, a többlethozamot pedig a kiemelt ügyfelek listáján írta jóvá. A manipulációkkal lényegében egy több milliárdos piramist "épített", ám az egyelőre érthetetlen, hogy ezt - ha valóban egyszemélyi felelősségről van szó - hogyhogy nem vette észre senki az elmúlt öt évben.

Húszmilliárd fölött is lehet a kár

Nemcsak azt nem látni világosan, hogyan történtek a törvénytelen ügyletek, hanem azt sem, mennyi kár keletkezett eddig. "A Kulcsár által kezelt vagyon nagyságát az RTL Klub szerda esti Híradója 24 milliárd forintra becsülte, s ebből visszaszámolva próbálja mindenki a potenciális veszteség mértékét megbecsülni" - írja a Kulcsárral interjút készítő portfolio.hu. A kár mértékére vonatkozó legkisebb becslést a Magyar Hírlap által megkérdezett K&H Bank adta, a pénzintézet szerint valószínűtlen, hogy a kár mértéke meghaladja a tízmilliárd forintot.

A Napi Gazdaság információi szerint ezzel szemben csak az ÁAK és Betonút Rt. számláiról tíz-tíz milliárd forint hiányzott eddig, ami a sikkasztás nagyságát már a húszmilliárdos tartományba emeli, ami a valaha volt egyik legnagyobb magyar sikkasztás lehet. A Világgazdaság csütörtöki száma szerint viszont egyelőre csak az a tény, hogy a brókercég károsultjainak teljes állománya elérte a húszmilliárd forintot, ám a tényleges kár nagysága nem ismert, mindössze egy befektető jelezte: számlájáról ötszázmillió forint hiányzik.