Nem is piszkálja a kínaiakat az APEH

A Nemzeti Nyomozó Iroda és az APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága közötti együttműködési megállapodás aláírásakor azzal példálóztak, hogy az adóhivatal 2,5 milliárd forintnyi adóhiányt tárt fel tavaly annál a 200 kínai vállalkozónál, akikre a rendőrség hívta fel az APEH figyelmét. Az adóellenőrök razziáztak Budapesten a józsefvárosi kínai piacon (ahol persze a kínaiakon kívül vannak más nemzetiségűek is), és súlyos szabálytalanságokra bukkantak, ezért büntettek. Kínai gyártású veszélyes gyerekjátékokat és pizsamákat hívtak vissza világszerte, ezért Magyarországon a fogyasztóvédők a vámosokkal és az APEH-hel szövetkezve gyakoribbá teszik és bővítik az ellenőrzéseket a főleg távol-keleti cikkeket forgalmazó piacokon. Ez csak néhány példa az utóbbi néhány hét hírterméséből, amelyek közös vonása, hogy mindegyik a kínaiak stiklijeit emeli ki.

Az elmúlt évekből nem emlékszünk arra, hogy az állami adóhatóság ennyire erőteljesen lépett volna fel a távol-keleti ország állampolgáraival, azok vállalkozásaival szemben. Nem is kíván további magyarázatot, hogy miért született meg bennünk a feltételezés: most igazából nekimegy a kínaiaknak az APEH.

Nem nagyon szeretik betartani

Szó sincs erről, cáfolta elgondolásunkat Hajdú Miklósné, az APEH központi hivatalának ellenőrzési főosztályvezetője. Indoklása szerint az adóhatóság csak adózási paramétereik szerint tartja nyilván és jelöli ki ellenőrzésre az adózókat, nemzetiségük, vagy egyéb, az adózást nem érintő adatok alapján nem. Nem az a helyzet tehát, hogy az adóhivatal rászállt volna a kínaiakra általában.

A magyarázat inkább a következőben rejlik. A nyugta- és számlaadási fegyelem sokkal rosszabb a piaci árusítóknál, mint a boltoknál, nagyobb üzleteknél, és ugyanez mondható az áruk szabályos beszerzéséről is. A boltoknál minden hatodik-hetedik szegi meg a bizonylatadási szabályokat, a piacon árusítóknál azonban 60-100 százalék azok az aránya, akik nem adnak nyugtát, adott általános képet a főosztályvezető.

A tapasztalatokból kiindulva az APEH munkatársai ezért sűrűbben ellenőrzik a piacolókat. Nincs hónap, hogy ne látogatnánk meg a piacokat, fogalmaz Hajdú Miklósné. Ehhez jön még, hogy az APEH egy országgyűlési határozattal támogatva hosszú évek óta folyamatosan kiemelt figyelmet és ellenőrzési kapacitást fordít a cipőt és ruházati terméket értékesítő adózókra, különösen ha piacon, közterületen teszik ezt. Mivel a kínai vállalkozók gyakrabban működnek piacokon, ezért van az, hogy a nyugta- és számlaellenőrzés, árueredet-vizsgálat gyakrabban érinti őket, és bukkannak törvénysértésekre a revizorok.

Van még egy oka annak, hogy miért szaporodtak meg a kínaiak törvényszegéséről szóló híradások. Idén 20 százalékkal, körülbelül hatezerrel több nyugta- és számlaellenőrzést kíván végezni az adóhivatal a tavalyi-tavalyelőtti 30-31 ezerhez képest. Az első fél év során 18 ezernél is több vizsgálaton vannak már túl.

250 revizor áll méla lesben

A már említett vizsgálatokat országos szinten mintegy 250 adóellenőr végzi, akik nemcsak a piacokat látogatják, ugyanúgy betérnek boltokba vagy a frekventált helyen található üzletekbe, sőt nagyobb rendezvényekre is szerveznek akciókat. Nagy sajtónyilvánosságot kapott a nyári balatoni akciójuk, razziáztak a Forma-1 helyszínén, kint voltak a Szigeten, és augusztus 20-án is ellenőriztek. A már említett két vizsgálat mellett azt is nézik, hogy az alkalmazottakat bejelentették-e, legálisan foglalkoztatják-e őket.

A csalók - másképpen: a fekete- és szürkegazdaság szereplői - életét négy eszközzel keserítik meg. Az adóhatósági jelenlét fokozásán túl a pénzügyminiszter által egy hónapja meghirdetett zéró tolerancia jegyében emelik a mulasztási bírságokat. A bírság felső határa magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetén 100 ezer forint, cégeknél ennek a duplája. Eddig 40-50 ezer forint körül mozgott az átlagos büntetés, ám a zéró tolerancia meghirdetése óta a maximálisan kiszabható szankció 70-80 százalékát (vagyis az első csoport esetén 70-80 ezer forintos mulasztási bírságokat vetnek ki átlagosan, a cégeknél a szabálytalanság ennek a dupláját éri) sózzák a törvényszegőkre, a törvény által lehetővé tett mérlegelés mellett.

Az igazi visszatartó erőt nem ezek, hanem a másik két eszköz jelenti. Ha egy éven belül ismét rajtakapják az adózót valamilyen fent tárgyalt jogsértésen, először 15 napra, ismételt szabálykerülés esetén 30, majd 60 napra is bezárhatják az üzletet. Nem nehéz elképzelni, a Balatonnál a nyári szezonban mekkora érvágás a kéthetes vagy ennél hosszabb kényszerszünet egy vállalkozónak.

Végül hatásos fegyver a revizorok kezében az a törvénybe foglalt lehetőség, hogy ha másodszor is mulasztáson érik az adózót (van inkább nem adózót), egy adóvizsgálatnál nem fogadják el az érintett adóbevallását, hanem becsléssel állapíthatják meg az adóalapot és az adót.