További Magyar cikkek
A múlt esztendõt ellentmondásos és egymást kioltó politikai-társadalmi folyamatok jellemezték, aminek eredménye, hogy hazánk politikai szempontból továbbra is alacsony kockázatú országnak tekinthetõ. Igaz, Magyarország megfeneklett a mélyponton és 1999 óta a legkockázatosabb 2006-os évhez hasonló értéket mutatott a tavalyi politikai kockázati index. A 0 és 100 pont között mozgó mutatószám értéke 66 pont volt, ami még messze van a legkedvezõbb intervallum, a nagyon alacsony politikai kockázatot jelzõ sáv 80 pontos alsó határától.
Van olyan rossz, mint az õszödi beszéd
Elsõ blikkre furcsának tûnhet, hogy miközben 2006-tal szemben tavaly nem ismétlõdött meg az õszödi beszéd, nem voltak zavargások és nem volt bizalmi szavazás a kormányfõ ellen, a politikai kockázat mégsem enyhült. Ennek oka, hogy 2007-ben a kormányra intézményes értelemben is az instabilitás vált jellemzõvé: soha annyi minisztercsere nem történt a rendszerváltás óta - leszámítva a parlamenti választások utáni kormányalakításokat természetesen -, mint tavaly. Ezek ráadásul rendszeres szerkezeti változásokkal kapcsolódtak össze, mindez pedig folyamatos koalíciós, szakpolitikai bizonytalanságot okozott és állandósult az instabilitás a miniszterelnök pozícióját illetõen - indokolt Krekó Péter.
A Political Capital szakértõje kiemelte azt is: a reformok sorsát is meghatározta a politikai és intézményes instabilitás. Jól illusztrálja ezt a jelenséget a közigazgatási reform mikéntje. A rövid távú költségcsökkentéshez vezetõ intézmény-összevonásokat, -bezárásokat, létszámleépítést végrehajtotta a kormányzat, ám a hatékonyabb, magasabb minõséget produkáló mûködést nem tudta biztosítani, mivel a több érdeksérelemmel járó változtatásoknál elfogyott a politikai akarat, visszatáncolt a hatalom.
Korrupció, adórendszer, romaellenesség
Három olyan területet lehet említeni, amelyek kiemelt kockázatúnak tekinthetõk. A politikai korrupció magas szintje mögött továbbra is a pártfinanszírozás átláthatatlansága és a közbeszerzések nem kedvezõ szabályozása áll. A korrupciós problémák ugyanakkor nem korlátozódnak a politika területére, a korrupció ma felmérések, becslések szerint a harmadik leggyakoribb gazdasági bûnözési forma. Kedvezõ politikai fejlemény, hogy a pártfinanszírozás ügyében körvonalazódni látszik a kétharmados konszenzus, és a parlament napirendjén szerepel a közbeszerzési törvény módosítása is - állapítják meg a jelentés készítõi.
A magyar gazdaság egyik legfõbb problémája továbbra is az elvonás magas szintje, illetve a közép-és hosszú távú gazdasági tervezést rendkívüli módon megnehezítõ, nehezen átlátható és folyamatosan változó (ezáltal az adóelkerülést is ösztönzõ) adózási szabályozás.
Végül pedig, az erõsödõ romaellenesség, az etnikai feszültségek és szegregáció is komoly veszélyforrás. Jól jelzi ezt, hogy a szélsõjobboldal (fõképp a Magyar Gárda) aktivizálódása helyi szinten az erõszakos konfliktusok felerõsödésével fenyeget.
Elkönyvelhetünk persze sikereket is. Ilyen volt az, hogy eredményesen lezárult a rendészeti integráció, sikeres volt a honvédelmi reform is, a bíróságok ügyhátralékának ledolgozása folytatódott, az elavult jogszabályok "kidobálását" célzó deregulációs törvényt elfogadta a parlament - példálózott Krekó Péter.
A szakember szerint idén könnyen emelkedhet a politikai kockázat, mert Gyurcsány és az MSZP reformmentes és konfliktuskerülõ kormányzati politikára rendezkedett be. Tapintható a szakpolitikai bizonytalanság, mûködési zavarok fordulnak elõ az államigazgatásban. A kisebbségi kormányzás esetleges fennmaradása ráadásul állandósíthatja a politikai instabilitást, amit a piaci is büntethet.
A kiigazítás megfojtotta a gazdaságot
Gazdasági téren még rosszabbul állunk. A gazdasági kockázatot mérõ skálán a közepes kockázatot jelzõ sávba esik az 52,4 pont, ami lényegében megegyezik a 2006-os értékkel. A négy alindexbõl három, a pénzügyi, az egyensúlyi és a munkapiaci részmutató enyhén javult, ám a konjunktúra állását jelzõ alindex jelentõsen romlott. Sõt, még a három összességében javuló részmutatóból kettõ is furcsa ívet írt le, a pénzügyi és a munkapiaci az utolsó negyedévben már romlott.
Javaslatok a gazdasági kockázat csökkentésére
1. Érdemben csökkenteni kell a foglalkoztatás adóztatását, a munkát terhelõ adóéket. Ez nemcsak a munkapiaci kockázatokat mérsékelheti, hanem a belsõ piaci konjunktúrát is segítheti.
2. A magyar oktatási rendszer sok tekintetben nem felel meg a piaci igényeknek. Ezért szükség van a közoktatás minõségének javítására. Ennek keretében az alapvetõ közgazdasági-pénzügyi ismeretek kötelezõ beépítése a közoktatás alaptantervébe hosszabb távon racionális irányba terelheti a magyar lakosság pénzügyi viselkedését.
3. Az ország teherbíró-képességéhez képest rendkívül magas az államháztartáson belül a szociális kiadások aránya. Az adócsökkentés kiadási ellentételezése mellett a munkaerõ-piaci részvétel ösztönzése érdekében is fontosnak tartjuk e kiadások csökkentését és a korkedvezményes nyugdíjazás feltételeinek szigorítását.
Az egyensúlyi mutató éppen az államháztartási hiány vártnál is nagyobb mértékû csökkenése miatt javult. Ez a drasztikus kiigazítás azonban megfojtotta a gazdaságot - vonták le a következtetést a szemünk elõtt zajló folyamatok alapján a gazdasági elemzõk. Rendkívül károsnak bizonyult már rövid távon is a növekedés szempontjából, hogy a kiigazítás javarészt a bevételek emelésével operált, azon belül is fõként a már amúgy is magas bérterheket növelte.
Tavaly az év elsõ felében ennek ellenére a látványos munkaerõ-piaci romlás elmaradt, ám most már látjuk, hogy csak késett, nem maradt el - mondta Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatásvezetõje. Kedvezõ fejleményként értékelhetõ, hogy a közszférából két év alatt 60 ezren távoztak, ám a 2007-es utolsó negyedévben már jelentõsen romlott a foglalkoztatási helyzet és ez folytatódik az idén is. Ez a vihar mindaddig nem csitul, a munkaerõ-piaci kockázatok mindaddig emelkednek, amíg egyrészt nem csökkenti a kormányzat a foglalkoztatás terheit, másrészt pedig amíg a közoktatás minõségét nem javítjuk, amíg nem a gazdasági igényekhez igazítjuk az alap- és középfokú oktatásban átadott tudást, képességeket.
A munkát terhelõ rendkívül magas adóéken (az adóék mutatja meg, hogy a munkáltató összes bérköltségébõl mekkora részt tesznek ki a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok) kívül a magyar gazdaság kiemelt kockázati területe még az, hogy a kiigazítás befagyasztotta a belsõ piaci konjunktúrát, harmadrészt pedig a lakosság nem takarékoskodással válaszolt a megszorításokra, hanem hitelfelvétellel igyekezett a fogyasztási színvonalát, életnívóját fenntartani, így pedig nettó megtakarítási pozíciója jelentõsen romlott.
Összességében az várható, hogy idén nem fogunk elõrelépni a gazdasági kockázati téren, javulásra nagyon nem számíthatunk - értett egyet Barthával Török Zoltán, a Raiffeisen Bank és Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelõ elemzõje. A közepes kockázati sávból nem fogunk kitörni. Ez pedig azt jelenti, hogy magunkhoz képest teljesítünk csak ugyanazon a színvonalon, ám a térségbeli államokhoz, versenytársainkhoz képest lemaradunk idén is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
