Ma benyújtják a büdzsét

A fél évtizedes szokásnak megfelelõen ma délben nyújtja be személyesen bivalybõr táskájában a 2009-es költségvetést Veres János pénzügyminiszter és csapata Szili Katalinnak, az országgyûlés elnökének. A költségvetés a konvergenciaprogramnak megfelelõen 3,2 százalékos GDP-arányos deficitet jósol, annak ellenére, hogy a külgazdasági környezet az utóbbi hetek eseményei nyomán jelentõsen átalakult. A PM költségvetése háromszázalékos gazdasági növekedéssel számol, ami meghaladja mind a piaci elõrejelzések átlagát, mind a jegybank 2,6 százalékos gazdasági növekedési elõrejelzését. A 3,2 százalékos hiánycél nagy valószínûséggel ennek ellenére teljesíthetõ, ráadásul a nyugdíjpénztári korrekciót is figyelembe véve ennek teljesülése azt jelentené, hogy Magyarország történelmében másodszorra teljesíti a maastrichti hiánykövetelményt.

Veres János szerint a költségvetés "kellõen" konzervatívan készült - ami igaz is a számos tartalékot nézve, ám a makropálya nem az elképzelhetõ legrosszabb verzióra épül. A költségvetési tervezet 78 milliárd forintos központi tartalékkal, illetve közel 80 milliárd forintos fejezeti tartalékokkal készül. Ez utóbbiból 75,6 milliárd forintot januárban zárolnak, és ez csak abban az esetben költhetõ el, ha az adóbevételek a tervezett mértékben folynak majd be. Így a büdzsé vastartaléka a 29 110 milliárd forintos bruttó hazai termék közel fél százalékára rúg. Lesznek további tartalékok a büdzsében, ám ezeket nagy valószínûséggel elköltik; ilyen például az 56,5 milliárdos általános tartalék vagy a 136 milliárd forintos béremelési tartalék, amit még a vita lezárásáig átfolyatnak a minisztériumokhoz, amint megszületik a jövõ évi bérmegállapodás.

A konzervatív tervezés mellett a nyugdíjak 5,6 százalékkal (a 4,3 százalékos infláció és a 6,8 nettó béremelkedés átlaga) növekednek, míg a családi pótlék mértékét inflációval korrigálják. Még egy tétel van, amely a takarékos tervezés ellenére nem zárt, ez az uniós forrásokhoz szükséges hazai társfinanszírozás; az nem fordulhat elõ, hogy egy fejlesztés a hazai forrás hiánya miatt maradjon el - szögezte le Veres. Az önkormányzatok támogatása 8,7 százalékkal emelkedik, így a közel 3500 milliárd forintos települési költésbõl 1422 milliárd érkezik majd a költségvetésbõl.

A már a parlament elé terjesztett adótörvény-tervezet szerint a 2009-es adó- és járulékcsökkentés mértéke bruttó 227 milliárd forint, ez nettó 167 milliárd forintos tehercsökkentést jelent - mondta Veres egy pénteki MTI-interjúban. A vállalkozóknál 122 milliárd, a lakosságnál 45 milliárd forintot hagyna a kormányzat - tette hozzá. Veres János szerint a nettó adócsökkentés lényegében a minisztériumok kiadásainak lefaragásából valósítható meg. A pénzügyminiszter szerint nem lesz pénz a távhõdíj kompenzálására, ha az országgyûlés nem fogadja el a Robin Hood-adót. Mint Veres János megerõsítette, továbbra is az a véleménye, hogy nem alanyi jogon kellene a kompenzációt bevezetni, de "tudomásul vette a kormány döntését". Ha a parlamentben nem sikerül támogatókat szerezni a Robin Hood-adó bevezetéséhez, akkor jövõre nem lesz mibõl fizetni az októbertõl bevezetendõ kompenzációs rendszert - szögezte le. Veres János hozzátette: az energetikai cégek megadóztatásán kívül nem kínálkozik más forrás, ami felhasználható volna erre a célra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!