Koalíciós vita a költségvetés körül

Nagyon nem tetszik az SZDSZ-nek, ami a két kormánypárt között az adótörvények és a költségvetés körüli vitában csúcsosodott ki, érzékeltették lapunknak nyilatkozó szabad demokrata politikusok. Akik úgy látják, hogy a reformok mintha vészesen lelassulnának, ezt pedig jól példázza a 2008-as büdzséhez fűzött javaslataik merev elutasítása.

Javasolnak, de minek?

Kóka János pártelnök egy hete ismertette a frakció támogatását bíró javaslataikat. Egyrészt az alsó, 18 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs felső határát a mai évi 1,7 helyett 1,9 millióra kellene emelni, másrészt az szja-ból a jelenlegi 1+1 százalék helyett 3 százalékot lehetne felajánlani, harmadrészt a fogyatékos vagy háromnál több gyereket nevelők családi pótlékát tanácsos lenne emelni. Ezeknek az intézkedéseknek a 70-80 milliárd forintos forrását a közszféra béremelésére és az állami működési költségek növelésére elkülönített tételek lefaragásában jelölték meg.

Sem a kabinetben, sem pedig a szocialistáknál nem találtak meghallgatásra elképzeléseik. Veres János pénzügyminiszter például ragaszkodott a parlament elé beterjesztett 2008. évi költségvetési törvényhez, és nem látta időszerűnek a fent említett változtatásokat.

Nem tágítanak

Liberális politikusok az Indexnek elmondták, az egész vita lényege, hogy ha marad tér a konvergenciaprogramon túl, akkor nyomban kiengedjük-e a gyeplőt, vagy hasznosabban használja fel a kormány a többletbevételt. Ők nem értenek egyet azzal, hogy eltapsoljon a kabinet százmilliárdos nagyságrendű összeget az állam működési kiadásaira csak azért, mert a tervezettnél több pénz folyik be az államkasszába.

Ezért intenzív egyeztetéseket kezdeményeznek mind kormányzati szinten, mind a koalíciós frakciók között, és el kívánják érni még az adócsomaghoz benyújtott módosító indítványokról történő hétfői parlamenti szavazás előtt, hogy megállapodjanak a felvetett kérdésekben.

Tegnap az SZDSZ ügyvivői testülete teljes mellszélességgel kiállt a párt mai javaslatai mellett, amelyekből kikerült a személyi jövedelemadó felajánlható részére vonatkozó újítás, ám helyette lett két másik.

Három helyett négy

Az egyik az, hogy három évre előre rögzítsék az adócentralizáció szintjét (az elvonások GDP-hez viszonyított arányát), és ha ahhoz képest többletbevételekre tesz szert az állam, már most állapodjanak meg, hogy mire használják fel. Érvelésük szerint nem tartható az a mai helyzet, hogy a pluszbevételt a kormány bármire elköltheti, és egyéni alkukon dől el, mire mennyi jut. A szabad demokrata politikusok elmondták, nem szeretnék, ha megismétlődne az idei helyzet, vagyis az, hogy a betervezettnél több bevételből kiadásnövelést hajt végre a kormány. Helyette a deficit mérséklésére vagy adócsökkentésre kellene fordítani a forrást.

A másik újdonság: rossz szemmel nézik, hogy kikerülne a költségvetési törvényből az elsődleges (kamatkiadások és -bevételek nélküli) egyenlegcél, ezért azt megtartanák. A parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának tegnapi ülésén többségi támogatást kapott az a módosítás, ami a 2009-re és 2010-re az idei költségvetési törvényben előírt elsődleges egyenlegszámot eltörli. Az indoklás szerint erről az ötpárti egyeztetések után hamarosan megszülető közpénzügyi törvény fog rendelkezni. Az SZDSZ szerint nem lenne szerencsés addig kivenni a jogszabályi megkötést, amíg valóban nem lép hatályba az új, egyelőre még nem is nyilvános közpénzügyi törvény.

Belátták

Elmondásuk szerint szakértőik tegnap a Pénzügyminisztériumban átfésülték a költségvetési törvényt, egy dologban pedig meggyőzték őket a tárca munkatársai. Elfogadják, hogy a közszféra béremelésére és a 13. havi juttatás kifizetésére elkülönített 173 milliárd forintos céltartalék nagyjából reális.

Egy ponton mégis látnak pici mozgásteret. Ha a személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsának határa 1,9 millió forintra tolódna, nem kellene akkora bruttó béremelést végrehajtani a közszférában ugyanakkora reálbérpozíció eléréséhez. Ezért egy ilyen intézkedés nettó hatásaként 12 milliárd forint megspórolható lenne.

Csomó irritáló kiadás

Az állami kiadások idénről jövőre közel 140 milliárd forintos növelése azonban irritálja a szabad demokratákat. A minisztériumok minden dolgozójára kiterjesztendő teljesítményértékelési rendszer duplán van beépítve a jövő évi büdzsébe, mondják. Egyrészt ott van az ideinél több pénz az egyes tárcáknál, meg ott van még egyszer külön, a Miniszterelnöki Hivatal kasszájában. Szerintük ez utóbbi, a közel 12 milliárd forint indokolatlan, hiszen miért kell kétszer odaadni egy célra a summát.

Azt is nevetségesnek érzik, hogy a MeH-en belül a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság úgy vesz magához feladatokat, amelyeket ma más minisztériumok látnak el, hogy az összevonással kapcsolatban lényegesen több pénzre tart igényt. Innen 6 milliárdot akarnak lecsípni.

Ahelyett, hogy jövőre ismét odaadnánk 14 milliárdot állami tulajdonú társaságoknak tőkeemelésre, adjunk túl inkább a Volán-társaságokon és így többek között megszabadulnánk a fenti összeg döntő részének kifizetésétől, mondja az SZDSZ.

Jövőre a mai hárommal szemben már az azok összegyúrásával létrejött egy szervezet kezeli az állami vagyont. Az azonban nem tudható, miért kellett 25 milliárdos tartalékot képezni, amit később a kormány el is költhet, ha a kedve úgy tartja. Ebből 20 milliárdot nyugodtan le kellene faragni, ahogyan egyes minisztériumok működési költségeiből is.

Összességében alsó hangon több mint 70 milliárd forintos megtakarítási lehetőséget (vagyis ekkora kiadást semmiféleképpen sem gondolnak indokoltnak) látnak az SZDSZ-nél, pedig javaslataik megvalósítására elegendő lenne 63 milliárd is. Azt mondják, hogy a megegyezés reményében ülnek le az asztalhoz tárgyalni, de semmiféleképpen sem kívánják veszélyeztetni a konvergenciaprogramban lefektetett költségvetési pályát.