További Magyar cikkek
"Tisztelt Vezérigazgató Úr, Kedves Lajos! A Mol Nyrt. felügyelőbizottságának elnökeként írok most neked néhány nappal ezelőtti nyilatkozataid miatt. Sajnálatosnak tartom, hogy néha olyan tekintélyes emberek is méltánytalanul, elfogultan, sőt nyugodtan mondhatom, a tények figyelmen kívül hagyásával fogalmaznak, mint amilyen Te vagy. Éppen ezért saját magam és a Mol igazgatóságában, illetve felügyelőbizottságában tisztséget vállaló vezetők nevében vissza kell, hogy utasítsam az általad kritizált törvénnyel kapcsolatban tett múlt heti kijelentéseidet" – írja az Indexhez eljutott nyílt levelében Kupa Mihály.
Az egykori pénzügyminiszter így folytatja: "Akikre nyilatkozatodban utaltál, azok másutt országrészek felett uralkodnak, nem piaci vagy éppen versenyellenes magatartást folytatnak, befolyásukkal pedig nem vállalataik és munkavállalóik érdekeit keresik, hanem kizárólag magánérdeküket: személyes meggazdagodásukat. Ez nem Magyarország, ez nem a Mol. Magyarországon polgári demokrácia és piacgazdaság van, ahol – a hazai és nemzetközi pénzügyi szakma elismerését kiváltva – magad is pénzügyminiszter voltál. Szavadra figyelnek nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, ezért nem szerencsés olyan víziót festeni hazánkról, amely létrejöttének – amint ez okfejtésedből a figyelmes olvasó számára egyébként ki is derül – semmilyen közgazdasági és intézményes feltétele nincs meg. "
Kupa Mihály szerint "a Mol – és más hazai nagyvállalatok – igazi értéke éppen abban rejlik, hogy független tőkepiaci cégként is megmutatták, képesek olyan teljesítményre, mint más EU tagországbeli cégek. Nem kell tehát a sikerhez mindenáron a külföldi stratégiai befektetők uralma, amely magasabb rendű kultúrát honosít meg. A Mol pénzügyi befektetők kontrollja alatt is képes kiváló teljesítményre. A Mol vezetését pedig teljesítménye, a vállalat eredményessége minősíti, és ez alapján dönt a közgyűlés a mindenkori menedzsment sorsáról."
"Elhamarkodott ítéleted mögötti véleményedet, amely az elfogadott jogszabályra vonatkozik, természetesen tiszteletben tartjuk. Lehet vele egyetérteni és egyet nem érteni. De javaslom, a jövőben vitáinkat mindenkor tárgyszerűen folytassuk és tartsuk méltányos mederben, nélkülözve az indokolatlan személyeskedést" – zárja érzelmes sorait Kupa.
A levélben ugyan egyszer sem szerepel az oligarcha szó, de ez volt az, ami mind az OTP, mind a Mol vezetésénél kicsapta a biztosítékot. Bokros Lajos a múlt héten a Financial Timesnak nyilatkozva bírálta a lex Molt, amelyet korábban már az Indexnek nyilatkozó elemzők is az OTP és a Mol védelmére született törvényként minősítettek, és amelyről úgy vélekedtek, hogy a menedzsmentek megerősítése mellett a pontenciális felvásárlókat és befektetőket is elriaszthatja.
Bokros utóbb jelezte: bár az FT cikkből úgy tűnt, név szerint Hernádi Zsolt Mol-, illetve Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgatókat titulálta oligarchának, erről nem volt szó. Csak általában jelentette ki: a jogszabály brutális kísérlet az állam részéről arra, hogy magánérdekeket, pénzügyi oligarchákat védjen.
Azzal kapcsolatban, hogy a lex Mol felkínálta lehetőségek közül a társaság vezetése mely pontok alkalmazására tesz javaslatot a cég áprilisban összeülő közgyűlésének, az Index kérdésére a héten Mosonyi György vezérigazgató azt mondta: attól függ, hogy a lex Mol nyújtotta lehetőségek közül melyek átvezetését javasolják a plénumnak az alapszabályon, hogy az akkori állás szerint mit látnak, mely pontoknak lenne meg a 75 százalékos támogatottságuk. Hangsúlyozta: a Mol nem véleményezi a törvényt, amelyet a magyar kormány az uniós joggal összehangban levőnek mondott, de úgy látják, az nem a menedzsmentnek, hanem a részvényeseknek biztosít több lehetőséget.