Két szoba kell, hitelből

Folytatódik a trend, amely alapján úgy tűnik, egyre nagyobb összeget szánnának lakásvásárlásra a potenciális vevők – bár ennek részben az is oka, hogy a piac bizonyos területein, ha lassan is, de emelkednek az árak. A megkérdezettek majdnem harmada a manapság leginkább népszerű, 15-20 millió forint közötti szegmensben keresi új otthonát, míg tavasszal még a 10-15 millió között keresgélők voltak többségben. Ugyanez a hatás érezhető a drágább ingatlanoknál is, egyedül a 30 milliónál is drágábban kínált ingatlanok iránt esett vissza a felmérésben résztvevők érdeklődése.

Hitelből vásárolnának

A nagyon olcsó, tízmillió forintnál is kevesebbért kínált ingatlanok iránti érdeklődés tovább apadt: a válaszadók valamivel több mint három százaléka vásárolna ilyet, részben kiadási vagy befektetési célra. Ebben a szegmensben nézelődnek az alacsony tőkeerővel rendelkező első lakást keresők is, bár előfordult már, hogy a kínálat megtekintése után mégis nagyobb összegben kezdtek el gondolkodni.

Továbbra is igen nagy az igény a lakáshitelek, illetve egyéb termékek, mint például a lízing iránt: a válaszadók 70 százaléka részben vagy egészben hitelből szeretné finanszírozni a lakásvásárlást. Jó néhány igénylő minimális vagy semmilyen önerővel nem rendelkezik, pedig előre gondolkodva ez megteremthető – jelzi Csedő Zoltán, a Duna House pénzügyi tanácsadási üzletágának vezetője. Ugyanakkor érdekes tendencia, hogy az igazán drága lakások leendő vásárlói a kérdőívek szerint minimális arányban vennének igénybe hitelt, a szükéges vételárat vagy más ingatlan(ok) eladásából, vagy egyéb forrásból fedeznék.

Új vagy használt? Mindegy!

Az eredmények alapján kezd elmosódni az új és a használt ingatlanok kereslete közötti korábbi nagy különbség: a válaszadók 38 százaléka választana kifejezetten új építésű lakást, 33 százalék csak használtba költözne be, míg 29 százaléknak teljesen mindegy, inkább az adott lakásról szerzett benyomásai alapján dönt. Ennek egyik oka, hogy a használtpiacon a fővárosi kerületek többségében stagnálnak az árak. A másik fő szempont, hogy a nagy lakásépítési boom után számos, 1-2 éves, újszerű állapotban lévő, jó környéken/épületben található, de már használtnak számító ingatlan jelent meg a piacon. Ezek egy részét jellemzően 10-20 százalékkal magasabb áron próbálják meg értékesíteni, mint a vásárláskor kért ár, azonban nem minden esetben van erre lehetőség.

Ahogy a hitelek futamideje növekszik – és ezzel csökken a havi törlesztőrészlet (ma már 40 évre is lehet lakáshitelt felvenni) –, úgy növekszik a szobaszám iránti igény is. A megkérdezettek közel 50 százaléka már legalább kétszobás lakást szeretne. Divatosak a 1,5 és az 1+2 fél szobás ingatlantípusok is, de sokan gondolkodnak még nagyobban: a válaszadók 21 százaléka nem éri be három szobánál kevesebbel. Négy százalék azok aránya, akik még ennél is többet szeretnének, ők azonban szinte kivétel nélkül a budai kerületekben, 30 és 80 millió között kínált lakásokban vagy házakban képzelik el jövőjüket.

Zugló és a XIII. kerület a sláger

A kedvelt költözési célpontok immár évek óta többé-kevésbé állandóak, azonban az igények egyre inkább finomodnak: míg korábban egy-egy divatos kerület (és persze a hozzá kapcsolódó, megfizethetőnek számító árak) önmagában is elég vonzerőt jelentett, a vásárlók ma már sokkal tudatosabbak: referenciákat kérnek az adott projektről, műszaki szakértőt visznek magukkal, alaposan előre tájékozódnak a piacon.

Kedveltek a magasabb emeleti lakások (illetve speciális esetben a kertkapcsolatosak is), elvárás a csendes környezet – a forgalmas útra néző lakásokat, legyenek akár használtak, akár újak, nem a legegyszerűbb eladni, és sokszor csak alacsony áron sikerül. Fontos, hogy a városközpont vagy autóval, vagy valamilyen tömegközlekedési eszközzel kevés átszállással gyorsan megközelíthető legyen – ezért a legtöbben valamelyik metrómegálló környékén keresnek a legszívesebben. Jól megfigyelhető ez a trend a 4-es metró tervezett budai nyomvonalán – noha a vásárlási roham még nem indult el, nagyon sok hirdetés fontos előnyként szerepelteti a lakás közelében megépülő metróállomást.

Megvizsgálva a fővárosi kerületeket továbbra is a XIII. vezet a preferencialistán – több mint 30 százalék költözne ide (is), szorosan ezután következik Zugló, 25 százalékkos érdeklődéssel. Majdnem ennyien költöznének be a VI. és VII. kerületbe is, de népszerű a pesti oldalon a számos új beruházást felsorakoztató IX. kerület is.

Budán a hagyományok szerint a XI. kerület a legkedveltebb, itt a megkérdezettek több, mint 20 százaléka vásárolna. Megnőtt a népszerűsége a XII. kerületnek, itt leginkább a 4-6 lakásos – jellemzően 500-700 ezer forintos négyzetméteráron, de idilli környezetben kínált – társasházi lakások a népszerűek. Érdekesség, hogy a közvetlen Belváros – vagyis az V. kerület – 5 százalékot sem tud a felmérésben felmutatni, ennek egyik oka a realtive magas árszínvonal lehet. Dacára a fővárosba bevezető utakon uralkodó reggeli dugóknak, minden tizedik válaszadó el tudná képzelni új otthonát az agglomerációban is.