Minilakás senkinek sem kell

Az elmúlt pár évben szinte szlogenszerűvé vált, hogy a funkcionalitásra, a lakások használhatóságára nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Míg például négy-öt éve is – a befektetési, kiadási célú vásárlások nagy aránya miatt – a garzonlakások voltak a kereslet célkeresztjében, manapság a minél több szoba, élhető alapterületen lett a tervezők iránymutatója.

Szobaszámok és méretek

A minigarzonok korszaka leáldozott, 28 négyzetméter alatt nem nagyon lehet élhető és piacképes lakóteret biztosítani. Fizikailag, betartva a helyiségek méretének minimumelőírásait megoldható lenne egy másfél szobás lakást is kialakítani ekkora méreten, de célszerű gátat szabni a tércsökkentésnek.

A 2000-es évek elején megépült kisebb lakások forgási sebességéből adódóan tömegessé vált azok csoportja, akik a család növekedése miatt nagyobb ingatlanba akarnak költözni, a megszokott minőségi standardok megtartásával. Ebből kifolyólag egyre népszerűbbek a másfél és kétszobás lakások mellett az 1+2 fél, illetve 2+fél szobás új építésű egységek.

Az 1+2 fél szobás kialakítás 55 négyzetméteren kényelmesen megoldható, 60 négyzetméter felett viszont már egynél több egész szobát illik építeni. Nagyjából 90 négyzetméter felett olyan mértékben csökken az érdeklődés, hogy az esetek nagy részében ennél nagyobb méretű lakást nem célszerű építeni. Mindezek a tömegpiaci színtérre vonatkozó szabályok. A prémium szegmensben, kisebb luxustársasházi beruházásoknál – a pénzesebb és igényesebb vásárlóközönség miatt – a nagyobb szobákkal ellátott lakások keresettebbek.

Olyan alaptényezőket csak futtában érdemes megjegyezni, mint hogy a hosszú, keskeny, hurka alakú lakások nem kedveltek, csakúgy, mint a hegyesszögű falak. Illetve, hogy nagyon vonzó a leendő lakók számára, ha lakásuk nemcsak egy irányba tájolt.

Egyéb helyiségek

Új lakásoknál alapkövetelmény, hogy a szobák külön nyílóak legyenek. Néhány éve nálunk is széles körben megjelent a vevők igénylistáján és célszerűségével hódít a gardróbszoba. Ilyen helyiséget már a két szobánál nagyobb lakásokba el lehet helyezni, a hálószoba mellé.

Törekedni kell arra, hogy a garzonnál nagyobb lakástípusokban a wc legyen külön a fürdőszobától. Többszintes lakásoknál (ezek kialakítását alaposan át kell gondolni, mert többnyire nehéz ideális elosztást kialakítani két szinten), ha mindkét szintre kerül hálószoba, mindkettő mellé kell fürdőszobát kialakítani.

Konyha esetében leáldozóban van az amerikai típusú (a nappalitól csak jelzésszerűen elválasztott) kialakítás egyértelmű divatja. Így célszerű választási lehetőséget nyújtani a lakóknak, hogy szeparálják-e külön fallal, vagy sem. Az első esetben természetes szellőzésről kell gondoskodni, csakúgy, mint a fürdőszobánál.

Az előszobánál nehéz eltalálni az ideális méretet. Kerülni kell, hogy ennek kialakítása csak tervezési kényszer legyen, hiszen itt is alapvető fontosságú szempont a használhatóság.

Teraszok

Erkély kialakítása minden lakáshoz célszerű. Az erkélyek és teraszok mérete ideális esetben nem haladja meg a lakás területének 10 százalékát. Kivétel a nagy, legfelső emeleti penthouse, ahol gyakran száz négyzetméter feletti terasz is elképzelhető. Törekedni kell itt is a funkcionális kialakításra.

Az itt felvillantott tényezők egy ideális elrendezésű átlaglakás alapismérvei. A gondosan megtervezett projektek lakásaiból a vevők nyugodt szívvel válogathatnak, mert ez annak a jele, hogy a beruházó hosszú távú sikerre rendezkedik be a hazai piacon.