A tárca vezetője utalt rá, hogy a forintárfolyam ingadozása az elmúlt időszakban kevésbé hatott az inflációra. A pénzügyminiszter szavait elemzők úgy értelmezik, hogy a 250-260-as euróhoz való szigorú ragaszkodás túl magas kamatszintet eredményezhet, s most a kormányzat szükség esetén rugalmasabb árfolyampolitika bevezetését tervezi, ami a kamatcsökkentés előkészítését jelentheti.
Egyeztetnek a PM és az MNB?
A Citigroup interpretációja szerint a pénzügyminiszter a jelenlegi árfolyam politika felülvizsgálatának lehetőségére utalt egy hétfői, befektetési bankok képviselőivel elköltött ebéden. A befektetési bank úgy véli, hogy ennek szerepe lehetett a forint hétfő délután óta felerősödő gyengülésében - áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A Citigroup meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írja elemzésében, hogy a jegybank és a pénzügyi tárca képviselői pénteken, a kamatemelés után egyeztetésekbe kezdtek arról, hogy milyen lehetőségei és hatásai lennének egy rugalmasabb árfolyam politikának.
A PM cáfol, és részben elismer
László Csaba pénzügyminiszter közleményében határozottan visszautasít minden olyan feltételezést, ami arról szól, hogy Londonban az antiinflációs célok megkérdőjelezéséről beszélt volna. A pénzügyminiszter kijelentette: sem az árfolyamrendszer esetleges megváltoztatásáról, sem a forint kurzusának elengedéséről nem beszélt tegnap az angol fővárosban.
A befektetőkkel folytatott megbeszélésen kérdésekre válaszolva a miniszter elismerte, hogy a 250-260 forint/eurós árfolyam, mint kívánatos cél, folyamatos kommunikálásával a forint árfolyamsávja túlságosan merevvé vált, ami hozzájárulhatott a spekulánsok érdeklődésének felkeltéséhez.
Rugalmasabb ársáv kell
A pénzügyminiszter megerősítette Járai Zsigmond jegybankelnök múlt pénteki kijelentését, miszerint a sávhatárokat a korábbiaknál némiképp rugalmasabban kell kezelni. Ebben a megközelítésben a rugalmasság azt jelenti, hogy elkerülendő egy teljesen automatikus, emiatt könnyen kijátszható árfolyamsáv.
A forintárfolyam megindult gyengülése kedvezőtlenül hat a magyar gazdaságra. Az árfolyam korábban kialakult átlagos szintje összhangban van a gazdaság hosszú távú fejlődésével. Gyorsult az export, az ipari termelés, és a GDP növekedése. A fizetési mérleg egyensúlyának javulásához nincs szükség a gyengébb árfolyamra, amely viszont veszélyezteti az inflációs célok elérését.