További Magyar cikkek
Tőzsdeélénkítés
A 21 lépésből 6 szolgálja a tőzsdei befektetések ösztönzését, de ez a 6 a 100 lépés hivatalos honlapjának tanulsága szerint valójában tizenkét intézkedést jelent, ahogyan az talán már nem is meglepő.
1. lépés: A kisbetéteseket és kisrészvényeseket nem érinti a kamat- és árfolyamnyereség-adó
Furcsa eszköze egy ágazat vagy egy szektor élénkítésének, ha annak meglévő adómentességét megszüntetik (hiszen 2007-től bevezetik a 10 százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adót). Persze tény, jól hangzó lózung a társadalmi igazságosság, amihez nem elég luxusadót csinálni, gondolni kell azokra is, akik csúnya spekulációkkal, csak már meglévő vagyonuk forgatásával szedik meg magukat.
A kamat- és árfolyamnyereség-adó a kormány reményei szerint így is a lehető legigazságosabb lesz, pedig nem: csak azokat sújtja, akik nem képesek arra, hogy ügyesen eltitkolják befektetéseiket, több pénzintézethez "szórják szét" megtakarításaikat. Akik igen, azok jó eséllyel kisrészvényesnek és kisbetétesnek számítanak majd, akikre nem sújt le a törvény szigora. Azok pedig, akik nem akarnak - vagy vidéken élnek, és nem is tudnak - tucatnyi bankhoz szaladgálni, hogy százezrekre porciózzák szét megtakarításaikat, fizessenek csak, mint a köles.
Az ilyen típusú jövedelmek évi 50 000 forintig adómentesek maradnak "az igazságosság érdekében". Magától értetődik, de a kormányzati gazdaságpolitikát ismerve nem baj, hogy leírták: egyes részvények esetleges értékvesztése éppúgy levonható költségként az összesített árfolyamnyereségből, mint az értékpapír megszerzésének költsége.
Gyurcsány a kamatadó bevezetésével szembemegy elődeivel, az árfolyamnyereség adóztatásával visszatér a 2002 előtti gyakorlathoz. Ugyanis Medgyessy Péter 2002-ben a Cselekedni most és mindenkiért című programjában olvasható: "elősegítjük a lakossági megtakarítások növekedését a tartós megtakarítási formák adózási kedvezményeinek megőrzésével, a kamatadó 0 százalékos mértékével és az adószámlán keletkező árfolyamnyereség adómentességének visszaállításával". A bejelentett intézkedésnek nincs kézzelfogható költségvetési kihatása, hiszen egy egyelőre még nem is létező adó bevételeit mérsékli majd.
2. lépés: A tőzsdei társaságok osztalékadója kevesebb, mint a felére csökken
4. lépés: Bevezetjük a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számlát
5. lépés: Képzéssel segítik az eligazodást a pénzügyek világában
Ezen belül két pont, ám csak egy intézkedés: a tőzsdei társaságok által a magánszemélyeknek kifizetett osztalék adója a törvény által egyébként előírt 25-ről 10 százalékra csökken. Ez kétségkívül a lakossági tőzsdei befektetésekre és a nemcsak a rövid távú árfolyamnyereségre, hanem hosszabb távú, osztalékközpontú részvényvásárlásra ösztönző intézkedés. Az előző kormányok programjában ilyen adócsökkentési elképzelésnek nyomát sem találni. Vicces viszont, hogy pont most vezetik be, amikor a kormányzat az igazságosság ürügyén folyamatosan kurtítgatja az adókedvezményeket.
A lakossági tőzsdézést élénkíti, és egyben tovább gazdagítja a nyugdíjreform lehetőségeit a 4. lépés, amit a tőzsdeelnök már régóta szorgalmazott. Szalay-Berzeviczy Attila elképzelései mellett most teljes mellszélességgel kiállt a kormányfő, aki egy éve még gyászszalagot kapott a börze elnökétől, mondván: egyetlen kormány sem mért akkora csapást a tőzsdére, mint a jelenlegi kabinet. Ehhez képest a BUX tavaly 57,2 százalékkal emelkedett - bele sem merünk gondolni abba, mi lesz most, hogy még segít is a kabinet.
A beharangozott lépések közül a kettesnek és a négyesnek lehet némi költségvetési kihatása, ám pontos számot egyikről sem tudunk. Előbbiről azért nem, mert a költségvetés törvény nem kezeli külön ezt a tételt, hanem a társasági adóhoz sorolja, így egyelőre nem állapítható meg, összegszerűen mennyi kiesést jelent a büdzsének a változás. Utóbbiról azért nincsenek pontosabb számok, mert ismereteink szerint nincsenek olyan prognózisok, hogy hány adózó választja ezt a nyugdíj-előtakarékossági formát, és milyen összeget helyez el a számlákon.
3. lépés: Támogatás a tőzsdei bevezetés költségeihez
6. lépés: Átláthatóbbá teszik a befektetési formákat
A kormány tőzsdeélénkítő csomagjának része a cégek tőzsdei megjelenésének fokozottabb támogatása is. Mindkét kezdeményezés a Gyurcsány-kabinet saját szellemi terméke, az előző kormányok nem túl sok figyelmet szenteltek a börzének. A Medgyessy-kormány programjában egyáltalán nem foglalkozik a tőzsdével, a Fidesz '98-as programja is csak annyiban, hogy leszögezte: noha a privatizáció "1998-ra lényegében befejeződött", az állami vagyon "hátralévő értékesítése során a kormány a tőkepiaci módszereket helyezi előtérbe", hogy ezzel is segítse a hazai tőzsde fejlődését.
A lépések közül a hármas "évente 100 millió forint nagyságrendű" állami forrást igényel a kormány számításai szerint. Úgy tudjuk, eddig három cég jelentkezett a tőzsdei bevezetés költségeinek cégenként maximum 25 milliós támogatására, ez a tőzsde vezérigazgatója szerint még egy-két társasággal bővülhet. Az utóbbi lépésnek nincs közvetlen költségvetési kihatása.
Nyugdíjak
Nincs magára valamit is adó választási költségvetés nyugdíjemelés nélkül, Gyurcsány azonban ismét nem egy, hanem öt évben gondolkozik. Talán azért is, mert ennek köszönhetően úgy tudott 130 milliárdos extra csomagot megajánlani a legaktívabb szavazói rétegnek gondolt nyugdíjastársadalomnak, hogy ez jövőre csak 8 milliárdos pluszkiadással járjon. A nyugdíjemelés összességében nem számít egyetlen kormány saját szellemi termékének sem, hiszen a nyugdíjakat mindig emelik, különösen a focivébék (és így az országgyűlési választások) évében.
1. lépés: 2006-ban 50 százalékról 55 százalékra emelkedik a sajátjogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek nyugdíjának mértéke
2. lépés: 2007-ben 55 százalékról 60 százalékra emelkedik a sajátjogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek nyugdíjának mértéke
Az "özvegyi nyugdíjak rendszerének megváltozásával kialakult igazságtalanságok" orvoslása már az Orbán-kormány programjában is szerepelt, majd Medgyessy Péter vállalta 2002-ben, hogy 50 százalékkal emeli az özvegyi nyugdíjakat. Ezeket a vállalásokat nagyjából teljesítették is a kormány, ebben a kormányzati ciklusban 2003-ban 25 százalékra, egy évvel később további 20 százalékkal emelték a mértékét.
A gyurcsányi program most 180-190 ezer özvegyi nyugdíjast érint, akiknek a jövedelme így havi 3600 (évi 43 200) forinttal nő jövőre, további havi 3800 (évi 45 600) forinttal 2007-ben. Ez a csomag a kormány közlése szerint jövőre 8, az azt követő évben becslésünk szerint további 8,4-8,8 milliárd forintba kerül majd.
3. lépés: 2007-ben a szolgálati idő hossza szerint differenciáltan emelkedik az 1987. végéig megállapított sajátjogú nyugdíjak összege
4. lépés: 2008-ban a szolgálati idő hossza szerint differenciáltan emelkedik az 1991-1996 között megállapított sajátjogú nyugdíjak összege
5. lépés: 2009-ben egységesen 2 százalékkal emelkedik az 1988-1990 között megállapított sajátjogú nyugdíjak összege
6. lépés: 2009-ben újabb 4 százalékkal emelkedik az 1992-1995. között megállapított sajátjogú nyugdíjak összege
7. lépés: 2009-ben egységesen 4 százalékkal emelkedik az 1997-1998-ban megállapított sajátjogú nyugdíjak összege
"Igazságosság, igazságosság, igazságosság" - talán erre gondolhatott Gyurcsány a 3-7. lépések megfogalmazásakor, "kétmillió szavazó, kétmillió szavazó, kétmillió szavazó" - talán erre. Tény, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen átfogó, visszamenőleges hatályú nyugdíjrendezési program. Az öt lépés, amelynek összes költsége a kormány számításai szerint mintegy 85 milliárd forint, valóban kiegyenlíti a nyugdíjrendszernek a változó nyugdíjszámítási módszerek és a kilencvenes évek hektikus gazdasági viszonyai miatt kialakult egyenlőtlenségeit.
Ugyanakkor tény: olyannyira populista fogásnak tűnik, hogy a költségvetési szigorért és a 2010-es euróbevezetésért látszólag keményen harcoló koalíciós partner sokkal kritikusabban fogadta ezt a lépést, mint az ellenzéki pártok. A visszamenőleges nyugdíjemelésben Medgyessy is erős volt: 2002-es programjában felvállalta: "visszaadjuk a nyugdíjasoknak azt az 52 milliárd forintot, amit 1999-ben" elvettek tőlük. Megígérte, megtartotta - akárcsak a többi ígéretét, amiket aztán a költségvetés 2003 nyaráig (kritikusabb vélemények szerint a mai napig) nyögött.
8. lépés: 2010-ben már új szabály szerint kerül sor a rokkantsági nyugdíjak megállapításakor a szolgálati idő figyelembevételére, és ennek megfelelően emelkedik az 1991-től megállapított rokkantsági nyugdíjak összege.
Akik fiatalon rokkannak meg, azoknak gyakorlatilag annyi rokkantnyugdíj jár, amennyi éhenhalásra sem elég. A jelenlegi szabályok ugyanis nem életkor-arányosan számolják a nyugdíjhoz megszerzett szolgálati időt. A kormány szerint "indokolt lenne, hogy a rokkantsági nyugdíjaknál az életkor szerint arányosítva, a mostaninál erõteljesebben jelenjen meg, hogy valaki az aktív életszakaszához viszonyítva mennyit töltött munkával".
Az új szabályok nemcsak az újonnan megállapított nyugdíjakra vonatkoznának, hanem 2010-ben visszamenőleg átlagosan 6-7 évnyi szolgálatiidő-kiegészítést kapnának az 1991-tõl megállapított rokkantsági nyugdíjasok is. Az intézkedés a kormány számításai szerint 540 ezer rokkantnyugdíjas nyugdíjának átlagosan 9-10 százalékos, havi 5000 forintos emelését eredményezné, aminek a költségvetési kihatása 32 milliárd forint.
Közoktatás
1. lépés: Egyenlő esélyt a jó oktatásra!
A fő cél, hogy ne a földrajzi helyzet vagy az anyagi háttér, hanem a tudás és tehetség határozza meg, meddig juthat egy fiatal. A jövőben így az általános iskoláknak a saját körzetükbe tartozó gyermekek felvételén túl, ha marad még helyük, elsősorban a saját településükön élő tanulókról kell gondoskodniuk, előnyben részesítve a hátrányos helyzetű tanulókat.
Ez a pont meghirdetetten az esélyegyenlőséget szolgálja, mögötte azonban lényeges finanszírozási szempont húzódik meg. A másik településről átjáró gyermek ugyanis nem viszi magával a rá eső állami fejkvótát. Ehhez a két településnek meg kellene egyeznie. Az esélyegyenlőséget mindenestre megkérdőjelezi, hogy egy terv szerint sorsolással választanák ki a gyerekeket.
2. lépés: Esélyteremtő, korszerű és a kistérségi együttműködést támogató oktatás a kistelepüléseken
A cél, hogy kistérségi társulás keretében minden kistelepülésen legyen óvoda, a kistelepülésen működő kisiskolák pedig a kistérségi társulás által fenntartott iskolák részeként folytassák tevékenységüket. Ehhez kapcsolódik a közös helyettesítési rendszer és az iskolabusz-program.
Ez a pont egy csendes koalíciós villongást is előidézett a napokban. Egész pontosan a miniszterelnök és az oktatási miniszter lényegesen mást gondol erről a kérdésről. A kormányfő egy önkormányzati fórumon azt mondta, meg kell tartani minden kistelepülési iskolát, miközben Magyar Bálint az elmúlt három évben folyamatosan a rossz állapotban lévő és elnéptelenedő kisiskolák összevonása, a körzetesítés mellett foglalt állást, mondván: ezek az intézmények erőik koncentrálásával minőségi oktatást nyújthatnának. A Magyar Bálint által képviselt nézet kétségtelenül több feszültséggel jár, a kormányfőé a népszerűbb. A jövő évi költségvetés tervezete mindenestre úgy alakítja a kistelepüléseknek járó támogatásokat, hogy azok inkább az iskolák összevonását válasszák. Az intézkedés forrásigénye 15 milliárd forint.
3. lépés: Korszerű, használható tankönyveket, korszerű iskolákat!
Átalakul a tankönyvjóváhagyás rendszere, hogy az életkornak és a gyermekközpontú tanulási szempontoknak jobban megfelelő tankönyvek kerüljenek forgalomba. Felgyorsul a digitális tartalomfejlesztés, 2005 végére Magyarország összes iskoláját szélessávú internetkapcsolattal látják el.
Egy nemrégiben közzétett vizsgálat is mutatta, hogy az iskolákban használt tankönyvek nyelvezete bonyolult, nem felel meg sem a gyermekek életkori sajátosságainak, se az új tanterveknek és érettségi követelményeknek. A minisztérium ezért most egy új szempontú tankönyvjóváhagyási trendszert vezetne be. Ez a minisztériumnak nem kerül pénzébe, a tankönyvkiadóknak viszont annál inkább. Újra kell lektoráltatni és jóváhagyatni könyveiket, amelyeknek komoly költsége van. A tankönyvpiacon verseny van, úgyhogy talpon csak az marad, aki bírja ezt. A digitális tananyagfejlesztés fontos, más kérdés, hogy a túlterhelt pedagógusok ezeket mennyire alkalmazzák majd a mindennapi oktatásban.
4. lépés: Egészséges diákokat! (Szemünk fénye-program)
A Szemünk fénye-program keretében a nagy szolgáltató cégek lényegében meghitelezik az önkormányzatoknak az iskolák világítási- és fűtési rendszerének korszerűsítését. A program jó az iskoláknak, az elszegényedett településeknek és meglepő módon az szolgáltató cégeknek is. A cégek által meghitelezett modernizációt az önkrományzatok az elérhető energia-megtakarításból utólag fizetik vissza. Az intézkedés a PR-on kívül az államnak nem kerül pénzébe. A kérdés már csak az, jó-e az, hogy a hazai települések többsége nem képes saját erejéből ilyen modernizációt végrehajtani.
5. lépés: Ösztönzőbbé tesszük a korengedményes nyugdíjat és a Prémium évek programot.
Fedezetet biztosítanak ahhoz, hogy a fenntartók élni tudjanak a korengedményes nyugdíjazás lehetőségével, változtatnak a Prémium évekről szóló törvényen, kedvezőbb feltételeket teremtve ahhoz, hogy a pedagógusok bekapcsolódhassanak a programba. A pedagógusoknak megadják a választási lehetőséget ahhoz, hogy maguk dönthessenek arról, mikor kívánnak visszavonulni.
Többek szerint mozgalmi nevén ezt hívják elbocsátásnak. Aki ezt a megoldást választja, az elesik a végkielégítéstől, mert határozatlan idejű munkaviszonyát határozott idejűvé alakítják át. Az így elbocsátottak helyére nem lehet felvenni mást, azaz ez a lépés a bírálók szerint a létszámleépítést támogatja. A helyek megüresedése az előbbiek miatt nem segít a fiatal pedagógusok elhelyezkedési esélyein se. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az állam ezzel költségeket takarít meg.
6. lépés: Részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése
A részmunkaidős foglalkoztatás beszámít a társadalombiztosítási szolgálati időbe. A részmunkaidős foglalkoztatásra eddig is lehetőség volt az oktatásban. Ez egyrészt a rugalmasságot szolgálta, másrészt alkalmas volt arra, hogy bizonyos embereket megtartsanak állásukban. Az alacsony fizetés miatt nem valószínű, hogy a részmunkaidő nagyon népszerű lesz. A tanárok körében gyakoribb, hogy teljes munkaidő mellett vállalnak korrepetálást, mint félállású, "hobbi" tanítást.
7. lépés: Ösztöndíj-rendszer a pedagógus munka elismerésére
A fővárosi, megyei közalapítványok pályázati rendszerben ismerhetik el az átlagon felüli pedagógus-teljesítményt (Év pedagógusa; Év közoktatási intézmény dolgozója). Az alapkérdés az, melyik megoldás jobb: egy-egy kiemelkedő teljesítményt elismerni vagy az egész pedagógustársadalomra érvényes, általános ösztönző rendszert kidolgozni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
