A Ringier bejelentette a Magyar Hírlap megszűnését

A Magyar Hírlap munkatársainak tartott péntek délutáni értekezleten Papp Béla, a Ringier kiadó ügyvezető igazgatója bejelentett, hogy megszűnik a napilap. A jelenlegi tulajdonos, a Ringier Kiadó Kft. nem tudott új tulajdonost találni az 1968-ban alapított napilapnak, és a finanszírozást a továbbiakban nem vállalja.

Az újságírók többségét váratlanul érte a bejelentés, bár a közelmúltban több olyan hír is felröppent, hogy megszűnhet a napilap. Az Index úgy tudja, a Magyar Hírlap évente ötszázmillió forint veszteséget termelt, az elmúlt években az összes veszteség két milliárd forint volt. A Ringier úgy döntött, hogy megtartja a Magyar Hírlap kiadványait, sőt, a Top 100 leggazdagabb emberről szóló újságot a jövőben is kiadja.

Bizonytalanság

A Ringier megpróbál minél több munkatársának munkát biztosítani a kiadó többi kiadványánál. A szerkesztőség és a kiadó közös döntése alapján a Magyar Hírlap november 6-ig jelenik meg. A szerkesztőség ugyanakkor továbbra is reménykedik abban, hogy az elkövetkezendő napokban találnak befektetőt az újság kiadására. Felmerült annak lehetősége is, hogy a szerkesztőség maga adja ki a továbbiákban az újságot, ám ennek - éppen a veszteségfinanszírozás elkerülhetetlen volta miatt - többek szerint aligha lehet realitása.

Értesüléseink szerint a szerkesztőségi értekezleten elhangzott, hogy a kiadó nem lát fantáziát egy politikai napilap fenntartásában, miután a Magyar Hírlapnál az elmúlt másfél év során folytatott szakmai változtatások sem hozták meg a várt sikert.

A Ringier nem mondott le a Magyar Hírlap értékesítéséről, további tárgyalásokat folytat. Meg nem erősített hírek szerint három potenciális vevő is érdeklődött a Magyar Hírlap iránt. Egyikük a Csányi Sándor OTP-vezérhez kötődő befektetői csoport, a másik ukrán tőkésekből áll.

A nap folyamán a tulajdonos és a szerkesztőség is tájékoztatja a helyzetről a közvéleményt.

Régi pletyka

Legutóbb a Magyar Nemzet írta a lapról, hogy bármelyik nap megszűnhet, de az Index értesülése szerint olyan verzió is felmerült, hogy a Népszabadság venné meg a lap tulajdonjogát, majd a kedvezőtlen piaci körülmények miatt meg is szüntetné azt. A Ringier tulajdonában van a Népszabadság, a Blikk és a Nemzeti Sport.

A Ringier kiadó ügyvezető igazgatója korábban az Indexnek cáfolta, hogy bármilyen döntés született volna. Papp Béla akkor csak azt tudta mondani, hogy befektetőt keresnek, és többekkel folytatnak tárgyalásokat. Szerinte van remény arra, hogy az év végéig eredményesen befejeződnek ezek a tárgyalások. Papp akkor az Index kérdésére nem árulta el, mekkora tulajdonrészt kívánnak eladni, illetve mekkora tőkebefektetésre lenne szükség.

A Magyar Hírlap sorsa akkor vált kérdésessé, amikor a versenyhivatal úgy döntött, a Népszabadságban szerzett irányításszerzés révén a Ringier-csoport gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülne a lapkiadás piacán. Igaz, a bíróság új eljárásra kötelezte a GVH-t.

Hírlap-történet

A Magyar Hírlap 1968-ban indult, alapításának célja az új gazdasági mechanizmus népszerűsítése volt. 2001-ben olvadt be a Ringier-be a lap, az egyesülés indoka Czövek Hajnalka lapigazgató szerint a kiadói háttér erősítése és az erőforrások jobb kihasználása volt.

2002-ben és 2003-ban a lap példányszáma folyamatosan emelkedett és a kiadó által finanszírozott veszteség mintegy 65 százalékkal csökkent. 2005-re remélték a nyereséges működést.

A javuló tendencia ellenére a svájci tulajdonos tavaly áprilisban a változtatás mellett döntött, leváltották Kocsi Ilona főszerkesztőt és azóta Szombathy Pál, a lap egykori rovatvezetője látja el a feladatot. Szombathy az Indexnek nyilatkozva akkor vizuális forradalmat ígért.

A Matesz (Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség) 2004 májusi jelentése szerint a Magyar Hírlap ebben az évben tíz százalékos példányszám-csökkenést könyvelt el, így jelenleg 29 ezer újságot adnak el naponta.