Eltűnt 600 millió, felszámolhatják a Mélyépítőt

Felszámolási eljárást kezdeményeztek a részben a német Hochtief tulajdonában lévő Mélyépítő Budapest Kft. ellen a cég alvállalkozói. Csak a 71-es úton dolgozó Út 2000 Kft. és Peti Sped Zrt. több mint 600 millió forintot követel a Mélyépítőtől, valamint szerződést kötött egy adósságkezeléssel is foglalkozó őrző-védő társasággal, a Hori-Zone Információs és Biztonsági Irodával (ez a cég őrzi egyébként Kóka János épülő házát is).

A 71-es útra kiírt tendert a Hochtief vezette konzorcium nyerte el, ennek volt tagja, majd lett alvállalkozója az akkor még a Hochtief többségi tulajdonában lévő Mélyépítő (a cégben ma már csak néhány százalékos részesedése van a német vállalatnak). A Mélyépítő további alvállalkozókkal szerződött, köztük a Poromb Péter tulajdonában lévő Út 2000-rel és Peti Speddel.

Hol a pénz?

Az állami beruházó Nemzeti Infrastruktúrafejlesztési (NIF) Zrt. fizetett a konzorciumot vezető Hochtiefnak – tudtuk meg Béni Gyöngyi szóvivőtől. Tudomásunk szerint a Hochtieftől a pénz eljutott a Mélyépítőhöz, innen azonban követhetetlen a pénz sorsa; csak annyi biztos, hogy az érdemi munkát végző cégekhez nem jutott el.

Holott az alvállalkozók állítják, a szerződésben szereplő munkák 90 százalékát elvégezték. A Mélyépítő azonban nemhogy fizetett volna, hanem késedelemre hivatkozva felmondta a velük kötött szerződést. Ők a felmondást megkifogásolták, mondván: amíg a megbízó fizetési késedelemben van, addig jogilag kizárt, hogy az alvállalkozó késedelméről beszélhessenek – mondta Nagy Lajos György, a Hori-Zone ügyvezetője.

Verekedés útépítés helyett

A Mélyépítő viszont nem fogadta el a szerződés megkifogásolását, ezért a konzorcium ki akarta üríteni a munkaterületet. Ekkor a konzorciumot vezető Hochtief is egy biztonsági céghez fordult, tudomásunk szerint azért, hogy az ő munkatársai bejuthassanak az építési területre. Az Út 2000 által megbízott cégnek ugyanakkor az volt a feladata, hogy megvédje a dolgozóit.

A biztonsági őrök a munkaterületnél szó szerint összecsaptak egymással. A konfliktus rendőri beavatkozással és két biztonsági őr őrizetbe vételével ért véget. A beruházást ismerő, kívülálló szakemberek azt mondják, Porombék továbbra is akarnak dolgozni, de a Mélyépítő szeretné előlük elzárni a területet.

A Hochtief szerint egyébként szó sem volt arról, hogy a verőemberek munkásokra támadtak volna. A lapunkhoz eljuttatott írásos állásfoglalásuk szerint a biztonsági cég munkatársai "videófelvételekkel bizonyíthatóan erőszakmentesen" próbálták biztosítani az útépítéssel megbízott új cég dolgozóinak bejutását a területre.

Azt az alvállalkozó elismeri, hogy a kivitelezésben műszaki értelemben volt késedelem. Ám az nem miattuk következett be, hanem azért, mert a Mol nem váltott ki egy, a területen áthaladó, nagy kapacitású gázvezetéket. Lapunk úgy tudja, most azért gyorsultak fel a fejlemények, mert a konzorciumot sürgeti az idő. A Mol ugyanis hamarosan befejezi a gázvezeték kiváltását, ami eddig akadályozta a munkát. Az Út 2000 szerint ezt követően már gyorsan be lehet fejezni a munkát, és ezt a megbízói már új cégekkel oldanák meg.

Szerződésszegés, jogsértés, átverés

A Hochtief írásos állásfoglalása szerint "az állami beruházásban, tehát közérdekből, és egyben különösen kiemelt helyi érdekből épülő autóút befejezését a fővállalkozóval szerződéses kapcsolatban nem álló Út 2000 Kft. és az annak megbízottjaként eljáró őrző-védő vállalkozás, a Hori-Zone Kft. azzal gátolja, hogy a befejezetlen építményt jogellenesen blokád alatt tartja". Vagyis a Hochtief az Út 2000 eljárását tartja jogsértőnek, mert szerintük az alvállalkozó már nem dolgozik a területen, csak akadályozza mások további munkavégzését.

A Hochtief a közleményben kitér arra is, hogy az Út 2000 és a Hori-Zone "ahelyett, hogy vélt vagy valós követeléseit a törvényben meghatározott módon megkísérelné érvényesíteni, megakadályozza, hogy a Hochtief által kijelölt építési vállalkozók az útszakasz építésének befejezéséhez szükséges munkálatokat elvégezhessék". Bár a közlemény erre nem tér ki, tudomásunk szerint a német cég birtokvédelmet kért a területre. Úgy tudjuk, azon az állásponton vannak, hogy az Út 2000 egyszerűen rossz szerződést kötött a Mélyépítővel – emiatt alakult ki a szerintük jogellenes útfoglaláshoz vezető elszámolási vita –, és most a fizetőképes fővállalkozót próbálja zsarolni.

Azt azonban, hogy egyszerű elszámolási vitánál többről van szó, jelzi: az alvállalkozók már februárban kezdeményezték a Mélyépítő elleni felszámolási eljárást. Akkor a megbízójuk megállapodott velük egy fizetési átütemezésben. Ezt utólag az alvállalkozó közelében állók úgy kommentálnak: az csak "egy csali volt, szimpla átverés", ami arra volt jó, hogy visszavonják a felszámolási eljárás kezdeményezését. Ezt akkor megtették, néhány napja azonban ismét kezdeményezték a Mélyépítő felszámolását.

A NIF egyeztetne

Az útépítés körüli konfliktus nem okozott meglepetést a NIF-nél: az elmúlt hónapokban ők is értesültek a problémákról, az alvállalkozókról írt levelek az állami céghez is eljutottak. A NIF a konzorciummal áll szerződéses kapcsolatban, abba nincs jogi beleszólása, hogy annak egyik alvállalkozója milyen szerződést köt egy másik alvállalkozóval, és fizet-e annak, vagy sem. Ennek ellenére Reményik Kálmán elnök-vezérigazgató próbálta a megbízókat és az alvállalkozókat egy asztalhoz ültetni, a két héttel ezelőtti időpontra meghirdetett egyeztetést azonban a Mélyépítő lemondta. Most újabb kísérletet teszünk erre – mondta Béni Gyöngyi.

Az állami beruházót az a hír sem lepte meg, hogy ismét kezdeményezik a Mélyépítő felszámolását. Ha az eljárás el is indul, akárcsak a Viadom esetében, a konzorcium többi tagjának, jelen esetben a Hochtiefnak gondoskodnia kell arról, hogy a munka határidőre kész legyen, mondta a szóvivő.

Személy- és tulajdonoscserék

A Mélyépítőnél egyébként a múlt év végén – amikor már javában nem fizettek alvállalkozóiknak – jelentős és figyelemre méltó változások voltak. Novemberben a cég új ügyvezetője lett a kubai Denni Matos Gamboa, majd decemberben Kasza Esteban Juan (a cégnél őt Kasza Istvánként emlegetik). Ugyancsak decemberben szűnt meg a Hochtief többségi, ötven százalékot meghaladó tulajdoni aránya, valamint Pados Zoltán vezérigazgató és Pados Péter marketingigazgató megbízása.

A cégnek jelenleg három tulajdonosa van: a Padosék családi vállalkozásának számító Padut Építőmérnöki Bt. – már 1997 óta –, a Hochtief, valamint tavaly november 28. óta egy barcelonai bejegyzésű, Equip Tecnic Santandreu S. A. nevű cég. A Mélyépítő, amely érintett a fővárosi útépítések kartellezés ügyében is – hat társával 600 milliós bírságot kellett fizetnie, ezenkívül a hét cégtől a főváros 1,1 milliárdot követel vissza – számos útépítési projektben vesz és vett részt alvállalkozóként. Emellett a fővállalkozója a horgosi határátkelő építésének, de a kivitelezője volt korábban a röszkei és a barcsi határátkelőnek is.

A konzorcium hallgat

A kialakult helyzetről természetesen a Mélyépítő véleményét is szerettük volna megtudni. Azonban többszöri próbálkozásunk ellenére sem Padossal, sem Gamboával, sem Kaszával nem tudtunk beszélni. A cég titkárságán minden alkalommal visszahívást ígértek, ám eddig hiába vártunk erre.

A 71-es útnak a balatoni településeket elkerülő szakaszát két fázisban építik meg. Ennek az I. ütemnek eredetileg ez év júniusára kellett volna befejeződnie, ám a határidő decemberre csúszott. Az út, ha elkészül, Balatonakarattya, Kenese és Fűzfő térségében, a településektől keletre-északkeletre (tehát a mostani főúthoz képest a tótól távolabb) lesz. A 17,1 kilométeres, nagyjából 10 milliárd forintba kerülő útból 12 kilométer a korábbi tervek szerint a majdani M8-asnak is a részévé válik.