Szilvia
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Brüsszeli pofon az OMV-nek

2008.06.24. 13:54
A finomítók egy kézbe kerülése Brüsszel szerint aggályos, az OMV-nek most el kell magyaráznia, milyen megoldással látja elfogadhatónak, hogy a térség három nagy üzeme egyetlen cég tulajdona legyen. A tényleges felvásárláshoz persze ez sem visz igazából közelebb.

Az Európai Bizottságnak komoly kétségei vannak az OMV-nek a Mol megvásárlási szándékát illetõen, s kifogásait eljuttatta az osztrák társaságnak - tudatta közleményében az OMV. Az osztrák kõolajipari vállalat az MTI-hez eljutatta a dokumentumot, amely szerint az európai bizottság beazonosította azokat a területeket, amelyeken versenyjogi szempontból kifogásai vannak. Ezek között szerepel egyebek mellett a finomítói tevékenység, illetve a kiskereskedelem (kúthálózat), valamint a finomítói termékek nagykereskedelme, amely területekre a bizottság kiemelt figyelmet fordít.

A kutatás és a kitermelés, illetve a gáz- és petrolkémiai üzletág nem szerepel a kifogásokat tartalmazó listán. (A Mol tulajdonában csak a gázszállító hálózat van, és közvetve résztulajdonosa a most kiépülõ stratégiai földgáztárolónak).

A továbbiakban az OMV alaposan elemzi a brüsszeli kifogásokat, s ebbõl kiindulva közölni fogja a bizottsággal, hogy miként lehet a fenntartásokat orvosolni - áll a dokumentumban.

A finomító a lényeg

Az, hogy egy esetleges Mol-OMV összeolvadás vagy felvásárlás nem menne áldozatok nélkül, korábban is mindkét fél számára világos volt. A régió több országában a két cég együttesen olyan meghatározó súlyt képvisel a kiskeredelemben, hogy biztosan lehetne számolni a kúthálózat egy részének eladási kötelezettségével. Ebben nagyjából minden szakértõ, és a két cég is egyetértett. Amiben viszont alapvetõen eltért a Mol és az OMV elõzetes álláspontja, az a finomítók helyzete, márpedig ez sokkal nagyobb jelentõségû a cégek jövõjét illetõen. A Molnak két finomítója van, a százhalombattai, illetve a Slovnafttal együtt megvett pozsonyi, az OMV-nek egy, a schwechati. A három finomító kapacitása együttesen meghatározó a térségben, és a Mol kezdettõl fogva úgy látta, hogy Brüsszel nem hagyná, hogy egy kézbe kerüljenek. Az OMV szerint azonban, például a kapacitás egy részének harmadik fél részére való átengedésével át lehetne hidalni a versenyjogi problémát. Az eddigi brüsszeli jelzések alapján azonban úgy tûnik, errõl aligha lenne könnyen meggyõzhetõ az EU.

Más kérdés, hogy a két cég között éppen egy éve tartó háborúban egy esetlegesen az OMV-nek kedvezõ brüsszeli elõzetes döntés sem jelentene nagyobb elõrelépést: a Mol vezetése elemzõk szerint a vállalat részvényeinek több mint 40 százaléka felett gyakorol közvetett kontrollt, azaz az osztrákoknak a jelenlegi húsz százalékon felül eleve igen nehéz nagyobb csomag részvényhez jutniuk. Ha sikerülne is, számos alapszabályi, illetve a társasági törvény õsszel elfogadott, lex Mol néven ismert módosítása nyomán törvényi akadály is áll tényleges hatalomátvétel útjában.

Brüsszelben korábban az MTI érdeklõdésére azt mondták, hogy a vizsgálat lezárásának új határideje szeptember 18-a. Az eljárásnak eredetileg augusztus közepére be kellett volna fejezõdnie, de felfüggesztették, mert az OMV-tól nem érkeztek meg bizonyos információk a brüsszeli bizottsághoz. A versenyjogi eljárás során azt elemzik, engedélyezhetõ-e az OMV tervezte ügylet bizonyos feltételek mellett vagy akár feltételek nélkül, azaz jelent-e fenyegetést az ágazatban folyó verseny tisztaságára. Brüsszel az eljárást annak alapján indította el, hogy az OMV februárban elõzetes bejelentést tett arról, szándékában áll ajánlatot tenni a Molra.