További Magyar cikkek
Magyarországon perelte be a Molt a vállalat felvásárlására törő OMV. Az osztrák cég megítélése szerint a magyar jogba ütközik a Mol alapszabályának több pontja, így a magyar állam által tulajdonolt B részvény ("aranyrészvény") fenntartásával kapcsolatos előírás is. A Brüsszel által is kifogásolt B részvény vétójogot biztosít az államnak a Mol alapszabályában szereplő 10 százalékos szavazati korlát eltörlésére. Az OMV a 10 százalékos szavazati korlátot is diszkriminatívnak tartja, hiszen az nem alkalmazandó éppen a magyar államra. Törvénybe ütközőnek tartják azt az alapszabályi korlátozást is, amely szerint egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza. Ha most nem indítja el a pert, az OMV erre vonatkozó joga az év vége előtt elévült volna.
Az elévülés mellett az osztrák döntésben szerepet játszik az is, hogy számukra aligha hozott előrelépést a múlt heti osztrák-magyar közös kormányülés. Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója személyesen is tárgyalt Gyurcsány Ferenccel, ám a miniszterelnök továbbra elutasító volt. Miközben az államnak közvetlen befolyása csak a B részvényen keresztül van a Molra, a tíz százalékos szavazati korlátozás éppen azt teszi lehetetlenné, hogy a már most is húsz százalék feletti részvénycsomaggal bíró OMV tulajdoni hányadának megfelelő mértékben szavazzon. A szavazatkorlátozás intézményét – ami jól ismert szerte Európában – Brüsszel nem kifogásolja, szemben a B részvényekkel, illetve a számos magyar szakértő által is aggályosnak mondott lex Mollal, amely az OMV nyári fellépése nyomán született.
Kinek vásárolt a Mol?
Az OMV szeptember 25-én szándéknyilatkozatában erősítette meg, kész az akkori, de főleg a két cég közötti háború nyár eleji kezdetéhez mérten jelentős prémiumot tartalmazó, 32 ezer forintos áron felvásárolni a Molt. Az osztrákok két legfontosabb feltétele a szavazati korlátozás eltörlése, illetve a nyár folyamán vásárolt saját, majd az OTP-nek és az MFB Investnek kölcsönadott részvénycsomagok helyzetének rendezése volt. Utóbbiak kapcsán állítják az osztrákok és a külföldi elemzők is, hogy a Mol menedzsmentje a cég részvényeinek több mint 40 százaléka felett rendelkezik kontrollal.
A Mol-részvényesekkel folyatott beszélgetések során az OMV folyamatosan rosszallást tapasztalt annak kapcsán, hogy a Mol a pénzügyi forrásait saját részvények vásárlásra fordítja, majd a visszavásárolt részvényeket különböző pénzügyi struktúrák révén olyan intézményeknél helyezi el, amelyek vélelmezhetően közel állnak a Mol menedzsmentjéhez – áll az osztrák cég kedd reggel kiadott sajtóközleményében. A dokumentum szerint "jóllehet, a Mol igazgatósága 2007. április 26-án felhatalmazást kapott arra, hogy a Mol jegyzett tőkéjének 10 százalékáig saját részvényeket vásároljon, sokan úgy vélik, ideértve az OMV-t is, hogy a Mol menedzsmentje valójában arra tesz kísérletet, hogy a társaság fölötti végső irányítást a részvényesektől a saját kezébe vegye". Az OMV kérte a Mol és az OTP, az MFB Invest, a Magnolia és a BNP közötti ügyletek hátterének feltárását, a Mol igazgatósága azonban megtagadta ezt.
Az OMV szerint ezen túlmenően a Mol igazgatósági tagjainak nyilvánosságra kell hozniuk az őket érintő érdekkonfliktusokat, amelyek abból származnak, hogy olyan intézményekben töltenek be pozíciót, amelyek a Mol sajátrészvény-ügyleteiben ellenoldali szerződő félként járnak el, továbbá transzparenssé kellene tenniük a megállapodások valódi jellegét és tartalmát. (A közleményben az OMV nem utal konkrét személyekre, de Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója tagja a Mol igazgatóságának is.)
Közgyűléssel fenyegetnek
Az OMV emlékeztet: álláspontjuk szerint a 32 ezer forintos vételi ajánlattal szemben a Mol vezetése nem tudott olyan alternatívát felmutatni a részvényeseknek, amely hasonló növekedési potenciált ígérne. Szerintük a jelenlegi piaci ár is azt jelzi, hogy a piacot sem győzték meg a Mol függetlenségével kapcsolatos tervek. Az osztrákok kifogásolják a Mol által az utóbbi időben bejelentett ügyleteket, nevesítve a szlovén IES megvételét, illetve a cseh CEZ-zel között megállapodást, amelyekről úgy vélik: ezek értékrombolóak, és valójában azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a részvényeseket az OMV-ajánlat elfogadásában. (A CEZ a Mol szándékai szerint a közös beruházások mellett egy tízszázalékos Mol-pakkot is megvásárolna, de erről a cseh cég még nem döntött.)
Az OMV továbbra is keresi a párbeszéd lehetőségét a Mol igazgatóságával, és célja továbbra is az, hogy a fentiekben felvetett kérdéseket közvetlenül megtárgyalja. Amennyiben ezen törekvései sikertelenek maradnak, az OMV kész a magyar társasági törvényben biztosított jogát gyakorolva rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni – áll a sajtóközleményben.
A rendkívüli közgyűlés összehívásának lehetősége korábban már az OMV-ajánlat mellett kiálló kisbefektetők részéről is felmerült, ám az OMV vezérigazgatója az Index korábbi kérdéseire úgy vélekedett, a kérdés egyelőre nincs napirenden. Elemzők szerint nem valószínű, hogy a rendkívüli közgyűlés a jelenlegi körülmények között segíti az OMV-t. Hiszen részben az osztrákok által kifogásolt alapszabályi és törvényi előírások nyomán a Mol vezetése ma biztos többséget tudhatna maga mögött.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
