Az Európai Unió bizottsága nem engedheti meg, hogy Magyarország az időre játsszon – jelentette ki az osztrák gazdasági miniszter az OMV-Mol üggyel kapcsolatban. A néppárti Martin Bartenstein a Die Presse osztrák lap csütörtöki számában nyilatkozva alkalomhoz szabott törvénynek nevezte a lex Molt, amelynek az a célja, hogy korlátozza a szabad tőkeáramlást.
"A törvényt kellő időben vizsgálat alá kell vonni" – vélekedett a miniszter. Szerinte nem feltétlenül jelent időnyereséget, ha a magyarok arra számítanak, hogy a lex Mol dolgában majd az Európai Bíróság mondja ki a végső szót. A legjobb megoldást az OMV és a Mol közötti barátságos megegyezésben látta a miniszter, mondván: "egy értelmes partneri kapcsolat megér egy második nekifutást". Reményét fejezte ki, hogy a Mol-vezetés visszatér a tárgyalóasztalhoz.
A Volkswagen-törvény ügyében született európai bírósági döntést értékelve Bartenstein nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy meg kell vizsgálni és szükség esetén meg kell változtatni az osztrák Verbund áramszolgáltató szövetség működését szabályozó alkotmánytörvényt. Az ugyanis az alaptőke öt százalékában korlátozza a magánrészvényesek szavazati jogát, és csak az állami (illetve részben állami) résztulajdonosoknak biztosít nagyobb beleszólást.
Az ugyancsak néppárti Wilhelm Molterer alkancellár, pénzügyminiszter a Bécsi Közgazdasági Egyetemen az OMV-Mol vitáról beszélve azt mondta, el tudja képzelni, hogy ha az OMV részéről tervezett fúzió szükségessé teszi, az osztrák gáz- és olajipari konszerben fennálló 31,5 százalékos állami részesedést csökkentik. De hogy mennyire, nem részletezte.
Általánosságban is a privatizáció mellett érvelt, hangoztatva, "minél kisebb az állami befolyás, annál jobb a vállalkozásoknak". Szerinte a Rail-Cargo teherszállító vállalatot fokozatosan be kellene vezetni a tőzsdére, és folytatni kellene a posta privatizálását is legalább addig, míg az állami tulajdonrész ötven százalék alá nem süllyed. Az utóbbiról a kormánykoalíciós partner szociáldemokrata párt azonban hallani sem akar.