További Magyar cikkek
Magyarország korlátozná a két újonnan csatlakozó tagállam, Bulgária és Románia állampolgárainak munkavállalását – jelentette be a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Bár a döntés még nem végleges, ez azt jelenti, hogy legalább két évig nem - vagy csak bizonyos területeken - vállalhatnak munkát a két országból érkezők. Magyarország ugyanazt a korlátozást alkalmazná az új belépőkkel szemben, ami ellen 2004-es EU-csatlakozása óta lobbizik.
Hogyan korlátozunk?
Az integrációs szerződések szerint a régi tagállamok a csatlakozástól számítva 2, plusz 3 és még 2 évig korlátozhatják a szabad munkavállalást (hasonlóan a legutóbb csatlakozott 10 állam esetében bevezetett korlátozáshoz). A Szociális és Munkaügyi Minisztérium mostani javaslata az első két évre zárná el a magyar munkaerőpiacot a bolgárok és a románok elől – nyilatkozta az Indexnek a tárca integrációs főosztályának vezetője. A tagállamok egyébként három megoldás közül választhatnak: teljes nyitás, teljes zárás, vagy részleges nyitás. A magyar munkaerőpiacot figyelembe véve a tárca úgy véli, Magyarországnak a részleges nyitás mellett kell döntenie. A korlátozás csak az egyéni munkavállalókra vonatkozik, szolgáltatásnyújtásnál nincs lehetőség erre.
A részlegesség azt jelenti, vannak területek, illetve régiók, amelyeken többlet munkaerőre van igény – ezekben az esetekben a két új országból érkező állampolgárok könnyebben kapnának munkavállalási engedélyt. Azokon a területeken azonban, ahol túljelentkezés van, vagy azokban a régiókban, ahol nagy a munkanélküliség, maradnak a jelenleg is érvényes szabályok.
Az intézkedéseket két év múlva felülvizsgálná a kormány, és ha úgy látja, nem okozna zavarokat a munkaerőpiacon a módosítás, feloldhatja a szigorú szabályokat.
Kettős mérce?
Felmerül a kérdés, hogy miközben Magyarország a csatlakozás óta folyamatosan lobbizik annak érdekében, hogy a régi tagállamok ne alkalmazzanak korlátozásokat az újonnan csatlakozókkal szemben, miért alkalmazza maga is a szigorúbb szabályokat. Ladó Mária főosztályvezető elismerte a kérdés jogosságát. Szerinte azonban az ország mégis hiteles tud maradni, mert elfogadta, hogy a régi tagállamok is korlátozták munkaerőpiacukat.
Az óvatosság indokolt, ha figyelembe vesszük a munkaerőpiac helyzetét és a munkanélküliségi rátát - magyarázta a főosztályvezető. Ráadásul Bulgáriának és Romániának nagyobb a migrációs potenciálja, mint a legutóbb csatlakozott bármely országnak. Ladó Mária példaként említi: 1996-2001 között a két országból olyan mértékű bevándorlás volt jellemző az EU tagállamaiba, hogy nagyon sok országban újból bevezették a vízumot a bolgárokkal és románokkal szemben.
A tárca egy 2002-es Eurobarometer-felmérésre hivatkozik a döntést indokoló háttéranyagában. Eszerint Romániában a 15 évesnél idősebb lakosság 4,6 százaléka már gondolt arra, hogy külföldön vállalna munkát, 1,8 százalék már konkrét lépéseket is tett ennek érdekében. Bulgáriában 6,1 százalék, illetve 2,5 százalék ugyanezen állampolgárok aránya. Az összehasonlítás kedvéért, a 2002-es adatok szerint Magyarországon 1,8 százalék és 0,4 százalék volt a két szám.
Kiss Péter munkaügyi miniszter az úgynevezett pályaudvar-effektust is érvként hozta fel a korlátozás mellett. Ennek lényege, hogy ha az EU tagállamaiban a korlátozások kerülnek túlsúlyba, akkor a piacukat megnyitó tagállamokban előfordulhat, hogy tömegesen várakoznak a megfelelő pillanatra, amikor legálisan vagy akár illegálisan továbbmehetnek a célországba. A miniszter szerint az effektus kialakulásának különösen nagy az esélye és veszélye azon tagállamok esetében, amelyek az EU külső határát jelentik – azaz Magyarországon is.
Uniós reakciók
Vladimír Spidla, a munkaerő-vándorlásért is felelős uniós biztos szóvivője szerdán nem kívánt különösebb kommentárt fűzni ahhoz, hogy Magyarország korlátozásokat vezetne be. Katharina von Schnurbein emlékeztetett rá, a szabályok szerint a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen rezsimet kívánnak alkalmazni az új tagországok munkavállalóival szemben, és a Bizottság ebbe nem kíván beleszólni – írja a Bruxinfo.
Megfigyelők szerint ennek ellenére bizottsági körökben feltűnést kelthet, hogy éppen azon új tagországok egyike nem tenné lehetővé a szabad munkavállalást, amely évek óta kitartóan érvel a korlátok lebontása mellett.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium javaslata egyelőre csak szakmai anyag, a döntés decemberre várható. A tárca a szociális partnerek véleményét még nem kapta meg. Az integrációs főosztályvezető tájékoztatása szerint korábban a szakszervezetek és a munkavállalók jelezték, hogy nem tartanák jónak az azonnali nyitást.
Az EU-tagállamok maguk is megkezdték a szakmai munkát, amely alapján megbecsülhető, mennyi román és bolgár munkavállaló várható a csatlakozás után. Ausztria szerint 43 500 román állampolgárral lehet reálisan számolni a Románia csatlakozását követő 10 évben, ha az ország teljesen megnyitja munkaerő-piacát. Az Egyesült Királyság szintén 45 ezer fős bevándorlással számol a két országból.
Az SZDSZ-nek nem tetszik
Az SZDSZ bizonyos pontokon vitatja a kormányzati terveket a munkaerő-piaci korlátozás kapcsán, hiszen a párt az MSZP-vel együtt már korábban is bírálta az EU-tagállamokat, amelyek korlátozták az újonnan belépő országok polgárainak szabad munkavállalását - olvasható Eörsi Mátyás ügyvivő közleményében.
"Az SZDSZ számára nem elfogadható, hogy immár EU-tagként a mi kormányunk is a korábban bírált populista politikát folytassa." - áll a dokumentumban. Eörsi szerint a román és bolgár munkavállalók a hátrányok mellett hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének növeléséhez. A magyarság az EU bővítésével a határok tologatása helyett azok eltörlésével tud ismét egyesülni, véli az SZDSZ.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
