Mindenkivel hadakozik a pénzügyminisztérium

Továbbra sem kedveli a kormányzat, ha rajta kívül bárki más adóötletekkel áll elő. (Erről a jelenségről nemrég írtunk.) Ennek legújabb bizonyítéka a versenyszféra adócsomagjaként elhíresült, nagy adótanácsadó cégek által készített és több munkaadói érdekvédelmi szervezet támogatását bíró adójavaslat. A pakkot alighogy bemutatták a készítői kedd délután, a Pénzügyminisztérium gyorsan feltette honlapjára és szétküldte a sajtó munkatársainak közleményét arról, hogyan is vélekedik az elképzelésről. Lényegében egyetlen jó szava sem volt az adócsomagról és ugyanúgy, pillanatok alatt lesöpörte az asztalról, ahogyan tette azt az Oriens cég égisze alatt készített komplett programmal, az MDF és a Fidesz egy, illetve két mini-adócsomagjával.

Érthetetlen ellenérvek

Több érdekes megállapítást is tesznek a pénzügyi tárca, szélesebb értelemben persze a kormányzat kommunikátorai. Először is, számon kérik a versenyszféra adócsomagját készítőket, hogy javaslatuk drasztikusan emelné a költségvetési hiányt, márpedig ez elfogadhatatlan. Ugyanakkor mind a sajtótájékoztatón, mind pedig a csomag írásos formájában a készítők hangsúlyozzák: a több évre szóló program valóban 1100 milliárddal csökkenti a költségvetési bevételeket a legpesszimistább feltételezések szerint, ám az államháztartási deficit nem nőhet, ezért a kiadási oldalon kell ugyanennyit megspórolni. Utalnak nemzetközi összehasonlításokra és jelzik, mely területeken költ többet a magyar állam a hasonló fejlettségű térségbeli államokhoz, a szlovákokhoz, csehekhez, lengyelekhez képest, így ezeken a területeken van tartalék.

Ugyancsak furcsa, hogy a Pénzügyminisztérium vitatja az adópakk bevételmérséklő hatását. Az adócsomag összerakási fázisában a készítők éppen a pénzügyi tárcához fordultak és kérték a PM segítségét a számításokhoz. A csomag beárazásakor pedig a PM számait szerepeltetik, vagyis az 1100 milliárdos bevételkiesés-előrejelzés voltaképpen a tárca kalkulációi alapján adódott. A József nádor téren székelő intézmény azonban nem tudni, miért, közleményében 1250 milliárdos számot szerepeltet.

Ráadásul a csomag készítői bevallottan úgy teszik - mint említettük, kormányzati kalkulációk alapján - 1100 milliárdra a bevételelmaradást, hogy nem veszik figyelembe a gazdaság fehéredéséből és gyorsulásából származó pluszbevételeket.

A PM ugyanúgy, ahogyan például az Oriens-program esetében, úgy itt is a nyugdíjasok és a kiskeresetűek vélt érdekeire hivatkozva utasítja el az adótanácsadók javaslatait.

Az adótanácsadók nem hagyják annyiban a dolgot

Talán nem volt elég ideje a kormányzatnak részletesen áttanulmányozni az adócsomagot, ezért abban bízom, hogy a kabinet alaposabban szemügyre veszi a pakkot és nagyobb lesz a fogadókészség, hogy a felvázolt irányba változzon az adórendszerünk - kommentálta a PM által kiadott közleményt László Csaba, a programot készítő egyik adótanácsadó cég, a KPMG partnere. Kár lenne, ha pár óra alatt lekerülne a napirendről a javaslat.

Úgy tálalja a pénzügyi tárca, hogy az elképzelésünk megvalósulása esetén a hiány emelkedne; de szó nincs erről, hiszen mi is hangsúlyozzuk, a deficit növekedését meggátolandó a kiadásokból is le kell csípni pár év alatt 1100 milliárd forintot - folytatja Oszkó Péter. A szintén a csomagot jegyző Deloitte vezérigazgatója hozzáteszi: sehova sem vezet az a költségvetési politika, amely úgy gondolja, minden rendben van az államháztartás kiadási oldalán, a szinttel és a szerkezettel semmi baj nincs, nem kell hozzányúlni. Amíg tabutéma a kiadási oldalon való mélyreható beavatkozás, addig a versenyképesség-javításból sem lesz semmi. László Csaba, volt pénzügyminiszter szerint amúgy évente 2-300 milliárd forintot meg lehet takarítani az államháztartási kiadásoknál.

A feketegazdaság ellen így lehetne harcolni, nem szavakkal

Nem állja meg a helyét a minisztérium azon érve, hogy a tételes eho megnégyszerezése a cégek közül a kkv-ket sújtaná a legjobban - húzza alá Oszkó. A hibás következtetés abból adódhat, hogy hamis, torz statisztikából indul ki a kormányzat: a nagyarányú jövedelemeltitkolás miatt a meglévő, hivatalos adatbázisok nem a valóságot mutatják. A mai statisztikák szerint a kkv-knél dolgozók lényegesen rosszabbul keresnek, mint a nagyobb, multinacionális vállalatoknál foglalkoztatottak. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy egy olyan piacon, ahol nagyvállalatok és kkv-k is versenyeznek egymással, a nagyobb cégek nem tudnak munkaerőt átcsábítani magukhoz a kisebb vállalkozásoktól - magyarázza a szakértő.

A statisztika nem tudja kezelni azt, hogy a fekete- vagy szürkefoglalkoztatás jóval gyakoribb a kkv-szektorban. A tételes eho négyszeresére emelése azoknak a cégeknek - cégmérettől függetlenül - hátrányos, amelyek félig legálisan vagy illegálisan kezelik az adókötelezettségeket, az adóelkerülőket hozza kedvezőtlen helyzetbe a szóban forgó közteher növelése - hangoztatja Oszkó.

Miközben a tárca szóban egyetért a feketegazdaság visszaszorításával, ám az üzleti szféra adócsomagjában körvonalazott változtatást, a személyi jövedelemadó terén az adójóváírás eltörlését - ezzel párhuzamosan a valóban rászorulók szociális ágon való kompenzálását - és lényegében az egykulcsos adó bevezetését elítéli. A mai szja-rendszer melegágya a jövedelemeltitkolásnak, a feketegazdaságnak és amíg ennek átszabására nemet mond a kabinet, addig a feketegazdaság elleni hatékony harcot is elutasítja - szögezi le a Deloitte vezérigazgatója. Több külföldi bizonyíték is azt támasztja alá, hogy az adótanácsadók által felvázolt átalakításnak szinte azonnali, a feketegazdaságot erőteljesen visszaszorító hatása van.