Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A privatizáció lezárását jelenti az új állami vagyongazdálkodási törvény elfogadása, amire jövő héten kerülhet sor a parlamentben, miután a módosító javaslatokról hétfőn késő este szavaztak a képviselők. Az új állami vagyonkezelő szerv, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jövő januárban kezdi meg működését. Az új állami szuperholding fölötti tulajdonosi irányítás a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács feladata lesz.
A tanács tagjait a miniszterek bízzák meg, így a hétfős testületbe három tagot jelölhet a pénzügyminiszter, két tagot a gazdasági miniszter és egy képviselőt az agrártárca, míg az elnököt a kormányfő jelöli. Az MSZP agrárlobbija megpróbálta elérni, hogy mindhárom minisztérium két-két főt delegálhasson, ám végül is az agrárminiszternek meg kell elégednie egy fővel. A törvényjavaslattal generális problémája volt az MSZP-frakció (és más pártok) agrárképviselőinek, ez pedig a Nemzeti Földalap kérdése, amelynek felügyelete részben kikerül az agrártárca alól.
Ezt ellensúlyozandó kapott volna két tagot a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsban az agrártárca. Ezt nem kapta meg Gráf József, ellenben a törvényben jogi garanciákat kapott az agrárlobbi arra, hogy a jövőben az agrártárca által kidolgozott nemzeti birtokpolitikai program lesz a Nemzeti Földalap gazdálkodásának alappillére. Vagyis egy hétfőn elfogadott módosítás nyomán a vagyonkezelő szervezet a Nemzeti Földalapot érintő kérdésekben végrehajtó szerepet kap, míg a stratégia megfogalmazása az agrártárca feladata marad.
A törvényjavaslat melléklete sokkal nagyobb vitát generált, mint maga a javaslat, ugyanis ebben a mellékletben sorolják fel a tartós állami tulajdonban tartandó vállalatok körét, illetve az állami részesedés mértékét. Ahogy az várható volt, a MSZP-frakció keresztbe feküdt annak az állami törekvésnek, hogy a Szerencsejáték Zrt. teljes részvénycsomagja kikerüljön az állami vagyonkörből. Ebben a kérdésben nincsenek pártkülönbségek, a fideszes képviselők szerint is hiba lenne az állami vagyon eme résének elkótyavetyélése.
Ezt magakadályozandó több képviselő is nyújtott be módosítót, ezek között a szocialista képviselők megszavazták a Fidesz- alelnök Varga Mihály javaslatát, így a szerencsejáték-szervező továbbra is állami cég marad. Az MDF-es Katona Kálmán a tiszalöki vízierőművet birtokló Tiszavíz Kft.-t emelte vissza százszázalékos állami tulajdonba kormánypárti szavazatokkal.
Teljes mértékben állami tulajdonban maradhat a Magyar Posta Zrt. is, annak ellenére, hogy a kormány elfogadhatónak tartotta volna a posta 25 százalékos részvénycsomagjának eladását. Szintén százszázalékos állami tulajdonban marad a kormányzati informatikai gerinchálózatot üzemeltető Kopint-Datorg Informatikai Zrt., amelynek esetleges privatizációja akár nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethetett volna.
A képviselők azt a módosító javaslatot is elfogadták, amely szerint a Herendi Porcelánmanufaktúra 25 százalékos állami részesedése az állami érdekeltségű Regionális Fejlesztési Holdinghoz kerüljön. A cég részvényeinek 75 százalék mínusz egy szavazatnyi része a cég dolgozóinak és menedzsmentjének kezében van, ezért gondolta a kormány, hogy érdemes megválnia meghatározó részesedésétől.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
