Az amerikai másodrendű jelzálogpiaci válság hatására mérséklődött a globális kockázatvállalási hajlandóság, felértékelődött a fundamentumok szerepe. A régió veszélyeztetettségét növeli, hogy a többi feltörekvő országgal szemben itt jelentős a fizetési mérleg hiánya – hangzott el az MNB Klub mai rendezvényén. A külső egyensúly hiánya részben a gyors hitelnövekedéssel áll összefüggésben. Antal Judit jegybanki szakértő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a régiós országok fundamentális helyzete igencsak különböző.
A gyors hitelbővülés általános jelenség a régióban, 2002-2006 között a magánszektor hitelállománya megduplázódott, ezen belül is főleg a háztartások eladósodottsága emelkedett. A folyamat a kockázatok növekedésével járt együtt mindenhol: a betétek növekedése elmaradt a hitelnövekedéshez képest, több országban devizában adósodtak el. Ez utóbbi két országcsoportban jellemző: azokban, ahol viszonylag magas a kamatkülönbözet (Magyarország, Románia, Lengyelország), valamint ott, ahol a rögzített árfolyamrendszer miatt még viszonylag alacsony kamatkülönbözet mellett is érdemes devizában eladósodni.
Egyes országokban ugyanakkor a túlfűtöttség jelei mutatkoznak, a Balti államokban, de Bulgáriában és Romáiában is rekordszintre növekedett a foglalkoztatottság, gyorsul az infláció (több országban kétszámjegyű volt). A kockázatot növeli, hogy jelentősen nőttek az ingatlanárak – számos országban a gyors hitelbővülés jelentős áremelkedés mellett valósult meg. Ezekben az országokban a monetáris politikai eszközei szűkösek, egrészt mert valutatanács működik, másrészt mert a hitelezés nem hazai devizában történik.
Magyarországon mérsékeltebbek a kockázatok, mint a túlhevültnek mondott országokban. Ennek oka, hogy a hitelbővülés lassabb volt, illetve a kockázatokat tovább csökkenti, hogy az ingatlanárak reálértéken csökkentek, kisebb az ingatlanpiaci buborék kialakulásának veszélye.
A fundamentumokkal kapcsolatos kép azonban ellentmondásos. Igaz ugyan, hogy a költségvetési kiigazítás hatására 2007-ben csökkent az államháztartási hiány és javult a külső egyensúly, de az államadósság és a hiányszintek nálunk a legmagasabbak a régióban. Magyarország az egyetlen ország az unióban, mely túlzott hiány miatti eljárás alatt áll.
A növekedési kilátásokkal kapcsolatosan Antal Judit elmondta, a tartósan alacsony beruházási kedv és foglalkoztatottság. Strukturális problémákkal rendelkezünk, mely a régiónál jóval lassabb növekedést valószínűsítenek. Alacsony növekedés mellett pedig növekednek a költésgvetés kiigazításásval kapcsolatos kockázatok.