Jövőre érzi meg a kisember a válságot

A pénzpiacokon, a bankszektorban és a tőzsdén tomboló válság egyik legnagyobb kérdése, hogy mennyire és milyen hosszan érezzük majd hatásait a mindennapi életünkben. Az, hogy nehezebb lesz hitelhez jutni, szigorodnak a feltételek, emelkedik az elvárt önrész, egyes bankoknál megszűnik a devizahitel vagy nagyobb lesz például a hitelfolyósítási jutalék, csak az egyik és az átlagember számára talán nem is legfontosabb következmény.

Nemcsak azok juthatnak nehezebben kölcsönhöz, akik lakást vagy autót akarnak venni, hanem a fejlesztésekre készülő cégek is. Ez egyfelől azt jelenti, hogy egyes beruházások csak később vagy egyáltalán nem valósulnak meg a következő években. Márpedig egy új gyár új munkahelyet teremt, és az új munkahely azt jelenti, hogy szélesedik az a fogyasztói kör, amelyet ki lehet szolgálni, amelyre érdemes piacot építeni.

Munkahelyet jelent azonban a meglévő üzem is, amelyik, ha nem jut elég megrendeléshez, mert mondjuk kevesebben akarnak vagy tudnak áruhitelt felvenni, például autóvásárláshoz, kevesebbet tud termelni. Leépítésre, rosszabb esetben bezárásra kényszerülhet, amint az az autóiparban és autóipari beszállítók körében már látható is. Ördögi kör. Ennek a recessziós félelemnek az egyik mérőszáma a várt gazdasági növekedés mértéke.

Zérus hazai GDP-bővülés

A magyar gazdaság idei növekedése a korábban mondott 2 helyett várhatóan csak 1 százalék lesz, és a jövő évi 3 százalékos prognózist is 1-1,5 százalékra változtatták előbb az elemzők, majd a költségvetési törvénytervezet makropályájának áthangolását elkezdő, végül új költségvetés benyújtása mellett döntő Pénzügyminisztérium is.

Most úgy tűnik, hogy a belső és a külső piacokon is a növekedést erősen fékező tényezők dominálnak, van olyan elemző, aki szerint jövőre leáll a gazdaság bővülése, 0 lesz a növekedés.

A külkereskedelemnek már az augusztusi adatai jelzik, hogy a pénzügyi szektorból indult globális válság keményen odavág a magyar gazdaság exportra alapozott ágazatainak. Az utolsó nyári hónapban a kivitel euróban számolt értéke 0,7 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, de az erős forint miatt a forintban számolt csökkenés 7,9 százalék volt (a behozatal euróban 1,7, forintban 8,9 százalékkal lett kisebb).

A magyar export legfőbb piacain a válság és az abból fakadó recesszió miatt csökken a kereslet, a következő hónapokban további visszaesés várható, bár a forint gyengülése miatt a forintban és euróban számolt adatok közötti különbség csökkenni fog.

Az autóipar az első vesztesek között

Ez azonban az exportra termelő ágazatok szereplőit aligha vigasztalja. Az már most látható, hogy a hazai ipar egyik húzóágazatának számító autó- és autóalkatrész-gyártást, valamint az autógyártás beszállítóit keményen érinteni fogja a krízis: a hitelek drágulása és a fogyasztás, a vásárlás részben ezzel összefüggő visszaesése azonnal jelentkezik az új autók eladási statisztikáiban az USA-ban és Európában is (az új autók forgalma már Magyarországon is jelentősen visszaesett).

A New York-i tőzsdén a General Motors egyetlen nap alatt elveszítette piaci értékének egyharmadát, részvényei hatvanéves mélyponra kerültek, és az S&P elemzője szerint csőd szélére sodródott. A GM Opel-motorokat gyártó szentgotthárdi üzembén már múlt csütörtökön, október 9-én felfüggesztették a motorgyártást. Ez annak a kedden meghozott döntésnek az egyenes következménye, hogy a GM ideiglenesen leállítja két német Opel-gyárát, valamint visszafogja a termelést egy spanyol és egy brit üzemében is (Szentgotthárdról az utóbbakba szállítanak motorokat).

Noha a másik két magyarországi autógyár, a Suzuki esztergomi és az Audi győri üzeme egyelőre változatlan kapacitással működik, az autóipari recessziónak több áldozata is lehet. Kedden jelent meg a hír, hogy 100 embert elküldenek a japán Shinwa konszern miskolci gyárából, bár a létszám egyötödét érintő leépítés nincs összefüggésben a jelenlegi pénzpiaci válsággal.

A Bosch Magyarországon már érzékeli az autóipar lassulását. Határozott hátrányát még nem érezik, de arra számítanak, hogy a vásárlások csökkenése miatt a beszállítások is csökkennek, mondta el a Bosch-csoport magyarországi képviselője, Thomas E. Beyer. Szerinte a hazai beszállítók már érzik a piaci válság hatását, kevesebb megrendelést kapnak. A Boschnál is látszik, hogy elmarad a korábbi évekre jellemző utolsó negyedévi felfutás. Ugyanakkor Beyer szavaiból az is kitűnik, mi adhat biztonságot egy cégnek: a cégcsoport tőkéje nagyon stabil, és nincs betervezett hitele, ezért nem kellett sem elhalasztani, sem felfüggeszteni a tervezett vagy folyamatban lévő beruházásokat.

Egyelőre egy másik német cég is megnyugtató hazai híreket közölt: a Daimer-Benz semmiféle módosítást nem tervez a kecskeméti üzemmel kapcsolatos, eredeti programon, és minden a terveknek megfelelően halad, hangsúlyozta Florian Martens szóvivő, utalva arra, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár építése 2009-ben, a gyártás 2012-ben kezdődik.

A turizmus is megérzi

Az autóiparhoz hasonlóan a turisztikai ágazat is megszenvedheti a krízist, legalábbis ha az – illetve annak hatásai – elhúzódnak az év végi csúcsszezonig, amikor a budapesti szállodák rendes körülmények között teljes házzal szoktak működni. A folyó fizetési mérleg egyenlegét is javító beutaztató turizmus – és általában az idegenforgalom egésze – jellemzően a stabilitás üzletága, a romló életkörülmények miatt elsőként elhagyott szolgáltatások között vannak az utazások (de ezzel párhuzamosan várható a vendéglátó- és szórakozóhelyek forgalmának visszaesése is).

Megjósolható a fővárosi idegenforgalomban nagy jelentőségű és átlagosnál jobban fizető üzleti és konferenciaturizmus hanyatlása is, amint ez megtörtént 2001. szeptember 11-e után is. A turizmus szempontjából a helyzetet kissé javíthatja, ha a forint tartósan gyenge marad, akkor olcsóbb lesz hazánk a külföldieknek.

Ami azonban jó a beutazóknak, korántsem jó a hazai fogyasztásnak. Egyfelől a gyengébb forint miatt drágulnak az importált termékek, például a hazai forrásból nem vagy csak részben pótolható energiahordozók. Ez drágíthatja a hazai termelést, rontja az értékesítési lehetőségeket, valamint – a növekvő rezsiköltségek miatt – visszavetheti a lakossági fogyasztást és ezáltal a kiskereskedelmi forgalmat is.

Ami egyébként sem lett volna túl nagy: még abban a költségvetési törvénytervezetben is csak a belföldi fogyasztás 1 százalékos bővülésével számoltak, ami 3 százalékos gazdasági növekedést irányzott elő. Az időközben bekövetkezett változások nyomán már inkább azt valószínűsíthető, hogy a hazai fogyasztás jó esetben is csak szinten marad, vagyis az exportteljesítmény romlását a vállalkozások nem kompenzálhatják a hazai piacon.

Veszélyben a plázák

Szinte biztos, hogy a tavalyinál már idén rosszabbul szereplő – az első hét hónapban 2,2 százalékos visszaesést elszenvedő – kiskereskedelem forgalmának további csökkenése rossz hatással lesz az egyébként is komoly nehézségek előtt álló ingatlanszektor egyik szegmensére, a kereskedelmi célú ingatlanok – bevásárlóközpontok, nagyobb áruházak – építésére, a meglévők fejlesztésére.

Információink szerint több ismert nemzetközi ruházati és elektronikai, a bevásárlóközpontokban húzónévként számon tartott cég is általános stopot rendelt el, legalábbis nagyon alaposan megnézi, hol nyit újabb üzletet, hiszen a fogyasztás várt visszaesésével alaposan megnőhet a megtérülési idő. Ez a már épülő plázák beruházóinak is megnehezítheti készülő épületeiket kiadását.

A CB Richard Ellis és a Jones Lang LaSalle szakértői úgy vélik, miközben hallani a piacon, hogy nehezebb lesz nemcsak hitelhez, de bérlőhöz jutni is, a folyamatban levő plázaberuházások várhatóan rendben befejeződnek. Ebből Budapesten (az outleteket és az úgynevezett street mallokat, azaz minden bevásárlóközpontot ideértve) tíz van, átadásukat 2009 és 2011 között tervezik. És ezzel, ahogy az egyik szakértő fogalmazott, bőven ki is van stafírozva a magyar piac. Ugyanakkor a Jones Lang Salle kiskereskedelmi üzletágának Magyarországért és Romániáért felelős vezetője, Pál Erika úgy látja, hogy a válság az egész régióban visszavetheti a plázaépítéseket.

A lakásszektorban is nehezdik

Az ingatlanszektor kilátásai nem kecsegtetik sok jóval az egyébként belső feszültségektől, leginkább a lánctartozástól terhelt építőipart sem. Bajnai Gordon gazdasági miniszter néhány napja közvetve elismerte, hogy a krízis a magyar ingatlanpiacot is visszaveti, bár hozzátette, hogy az unióból az építőiparba áramló 1800 milliárd forintnyi támogatás ezt a hatást ki fogja egyenlíteni (a miniszter korábban 45 milliárdos kkv-csomagot is bejelentett). Kérdés, mire lesz ez elég, az ágazat teljesítménye már júliusban is 11,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, holott akkor még nem volt érezhető a válság.

Erősen kérdéses, mi történik majd a lakáspiacon: eddig, azaz a válság újabb hullámának szeptember végi eljöveteléig arról szóltak a hírek, hogy az építési szabályok módosulásával drágábbak lehetnek a lakások. Ugyanakkor a kereslet és ezzel az árak csökkenésének irányába hat a hitelezés szigorítása, a potenciális vevők egy része el is hullhat a szigorodó feltételeken. Ez, azon túl, hogy mérsékelheti, vagy akár teljesen kiolthatja a jövőre várt áremelkedést, a beruházások leállításához, ezáltal újból munkahelyek megszűnéséhez vezethet.

Kisebb fizetésemelés

A közvetlenül vagy közvetve a gazdasági ágazatok legtöbbjét érintő visszaesést a pénztárcánkon is megérezhetjük. Legalábbis ha a munkaadók és a munkavállalók eleget tesznek a Gyurcsány Ferenc 12 pontos pénteki csomagjában megfogalmazott kérésnek, hogy a 2009-re vonatkozó bértárgyalásokat függesszék fel, és júniusig csak a keresetek reálértékét megőrző, tehát csak az inflációnak megfelelő mértékű béremelés legyen.

Azt ugyanakkor egyelőre nehéz megbecsülni, hogyan alakul majd az eredeti költségvetési tervezetben 4,3 százalékosra taksált 2009-es infláció: a forint gyengüléséből fakadó importár-emelkedés és az MNB esetleges – a nemzetközi trenddel összhangban lévő – kamatvágásai felfelé hajtanák, a várhatóan beszűkülő kereslet lefelé nyomhatja a fogyasztói árszint emelkedését.

Akár teljesítik Gyurcsány kérését, akár nem, az biztos, hogy a korábban tervezettnél kisebb gazdasági növekedés miatt a munkaadók csak igen visszafogott béremelésbe mennek bele (bár erről a kérdésről az érdekegyeztető tanács csak az új költségvetési makropálya közlése után tárgyal majd). A gazdaság lelassulása nemcsak a keresetek, hanem a keresők számának alakulásában is meglátszódhat: a foglalkoztatás a közelgő recesszió miatt feltehetően alacsony szinten marad, de rövid távon még a munkanélküliség újbóli növekedése is elképzelhető.

Ha például a válság eszkalálódása miatt mégis csúszna a már említett Mercedes-beruházás – még ha a cég most nem is tervezi a halasztást –, az közvetve vagy közvetlenül 10-12 ezer álláshely sorsát teszi bizonytalanná. De az éppen félgőzzel működő szentgotthárdi Opel-gyárban is 700-an dolgoznak – és ott már kilátásba helyezték, hogy a válság elhúzódása esetén csökkentik az alkalmazottak számát.