Ötszázmilliárdot kell megtakarítani jövőre?

2005.07.14. 12:35
Csütörtökön tette közzé első olyan elemzői felmérését a Reuters, amelyben már szerepeltetik a kormány által tervezett adóváltoztatások várható hatásait. A szakértők szerint a kormány igencsak alultervezi a jövő évi kiadáscsökkentési kötelezettségeket. Az elemzés szerint legalább 500 milliárddal kell csökkenteni a kiadásokat, hogy tartható legyen a nyugdíjreform hatásaival nem korrigált 4,8 százalékos GDP-arányos hiány.
A Reuters júliusi felmérése az áfa- és egyéb adócsökkentések makrogazdasági hatásait elsősorban az infláció alakulásában látják. Az ez év végére szóló 3,9 százalékos inflációs előrejelzést változatlanul hagyták, ám a 2006 decemberi prognózis 1,5 százalékponttal 2,0 százalékra csökkent.

A hiány-előrejelzés nem változott

Nem változott a 2006-os államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzés: az elemzők szerint a nyugdíjreform költségeitől megtisztítatlan hiány a GDP 4,8 százaléka lesz jövőre. Az idei 1,1 százalékpont után jövőre 1 százalékpont lesz levonható a nyugdíjreform költségeire a deficitből. Ez a korrigáló tényező 2008-ra, amikor a 2010-es euróbevezetés feltételeit teljesíteni kell, fél százalékpontra csökken.

A kormány előrejelzése szerint a jövő évi adólépések mintegy 200 milliárd forint állami bevételkiesést okoznak, és ezt ellensúlyozandó 200-250 milliárd forinttal csökkentenék a kiadásokat. Az elemzői becslések átlaga szerint azonban ennél jóval nagyobb, 500 milliárd körüli, azaz a GDP két százalékát is meghaladó lefaragásra lesz szükség - olvasható az elemzésben.

Ingatag maradt a költségvetés

Az Európai Bizottság szerdán arra figyelmeztetett, hogy bár a magyar kormány lépéseket tett a 2005-ös hiány csökkentésére, a költségvetés helyzete ingatag maradt. Egyes elemzői vélemények szerint az áfacsökkentés növelheti a lakossági fogyasztást, és ezzel gyorsíthatja a gazdasági növekedést. A nagyobb importfogyasztás ugyanakkor növelheti a folyó fizetési mérleg hiányát, amit sok külföldi befektető aggodalommal figyel. A felmérés előrejelzései azonban nem vetítettek előre egyértelműen ilyen hatásokat.

Jövőre 3,65 százalékos GDP-növekedést várnak

Igaz, hogy a gazdasági növekedés 2006-os konszenzusa, több hónapos lassú lemorzsolódás után, 15 bázisponttal 3,65 százalékra emelkedett. Nem biztos azonban, hogy ennek az áfaváltozás az oka, hiszen a 2005-ös konszenzus is nőtt, 3,4-ről 3,5 százalékra.

Tovább csökkenhet a kamat

Az elemzők nagy többsége szerint az MNB hétfőn újabb negyed százalékponttal csökkenti az alapkamatot, amely így 6,75 százalék lesz. Egy hónappal ezelőtt még változatlan alapkamatot jelzett előre az elemzők többsége júliusra. Az év végéig a szakértők további 0,25 százalékpontos kamatvágást, és így decemberre 6,5 százalékos alapkamatot várnak. A 2006 végére várt kamatszint 5,75 százalékra csökkent.

A devizakereskedők szerint az MNB mozgásterét növeli a forint viszonylagos erőssége is. A forint az utóbbi hetekben 247 körül stabilizálódott az euró ellen, holott a forint által hónapokig követett lengyel zloty mintegy 2,5 százalékot gyengült az utóbbi két hétben.