Vaktában tüzel az állam a külföldi szerencsejátékokra

November 1-től, jövő hét keddtől lép hatályba a szerencsejáték törvény módosítása: bár a jogszabály 1991-es elfogadása óta tiltja a külföldön szervezett, pontosabban a hazai engedéllyel nem bíró szerencsejátékok űzését, hirdetését, a gyakorlatban a tiltás eleddig nem sokat ért. A jogalkotó szándéka szerint ezen változtatott volna a törvénymódosítás, az Index körképe szerint azonban várhatóan csak a bizonytalanság fokozódik majd. A Sportingbet már bejelentette: Alkotmánybíróság előtt támadja meg a külföldi szerencsejáték-szervezők egységes véleménye szerint az uniós szabályokba ütköző magyar törvényt. A Betandwin pedig egyszerűen csak marad: legalábbis az MLSZ főszponzora, így a cég lógói továbbra is ott lesznek a meccseken vagy éppen a válogatott edzőmezén.

Se utalás, se .hu

Az új szabályok két igazán új tiltást fogalmaznak meg: november 1-től "az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, valamint nem nyújthatnak technikai támogatást". Ez egyfelől azt jelenti, hogy a bankok nem teljesíthetnek a külföldi szerencsejátékokkal kapcsolatos utalásokat, sem a téteteket, sem a nyereményeket nem lehet hazai pénzügyi szolgáltatón keresztül célba juttatni - magyarázta a törvény szövegét az Indexnek Oravecz László, a Szerencsejáték Felügyelet főosztályvezetője. Másfelől az idézet paragrafust szerinte azt is egyértelműsíti, hogy a külföldi szerencsejáték szervezőknek nem lehet .hu-ra végződő, azaz magyar doménjük. A törvény szerint a szabályokat megszegő bankok és doménregisztrátorok pénzbírsággal sújthatók. Ennek összege most 200 ezer és 4 millió forint között lesz, de január elsejével 500 ezer és 10 millió közé emelkedik.

A főosztályvezető elmondta: a reklámozás tilalmával kapcsolatos új szabályok elsődleges célja az egyértelműsítés volt. Ezen ügyekben eddig is felléphetett és fel is lépett a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, ez a hatóság lesz jogosult a jövőben is eljárni. Míg azonban eddig az FVF a reklámtörvény alapján szabadon mérlegelhette a bírság összegét, (és ez az eddigi néhány ügyben az Index információi szerint százezer forint körül mozgott), a január elsejével a szerencsejáték-törvényben hatályba lépő 500 ezer és 10 millió forint közötti bírságok a hirdetésekre is vonatkoznak majd. A jogszabály azt is világossá teszi: nem csak hirdetőt, hanem a hirdetést közzé tevőt és annak közvetítőjét is meg lehet büntetni. Tekintettel azonban arra, hogy a magyar szerveknek a külföldön bejegyzett szerencsejáték-szervezőkre nincs joghatósága, azaz nem járhatnak el velük szemben, a büntetés csak a hirdetések közvetítésében és közzétételében közreműködő magyar cégeket fenyegeti.

Nem értik a bankok

"Fogalmam sincs, milyen módon lehetne a rendelkezéseket végrehajtani" - mondta az Indexnek Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa. Hangsúlyozta: a törvénymódosítást nem kapták meg előzetesen véleményezésre, így nem volt lehetőségük arra, hogy aggályaikat megfogalmazzák. A módosítás elfogadását követően ugyanakkor hiába érdeklődtek a Pénzügyminisztériumnál azzal kapcsolatban, milyen végrehajtási szabályokat készítenek a törvényhez, illetve a tárca hogyan várja el annak végrehajtását, nem kaptak érdemi választ.

A szakértő szerint eleve nehezen érthető a törvényi megfogalmazás: a jogszabály szerint a tiltás voltaképpen azokra az esetekre vonatkoztatható, melyek esetében a két fél - a szerencsejáték-szervező és a játékos - közötti szerződési feltételek értelmében az ajánlat elfogadása az összeg átutalásával jön létre. Ez lehet, hogy minden játéknál így van, de lehet hogy nem. Amennyiben a tiltással kapcsolatos jogi aggályokat félretesszük, akkor is számos technikai, gyakorlati kérdés merül fel - mondta az Index kérdésére Auer Katalin. A bankok akkor tudnának a tiltásnak érdemben érvényt szerezni, ha a pénzmosáshoz és terrorizmushoz kapcsolódó listákhoz hasonló tájékoztatást kapnának az ilyenek kiadására jogosult magyar hatóságoktól azt illetően, mely külföldi szervezetek számlaszámai esnek tranzakciós tilalom alá. Ez esetben egy igen drága szoftvert kéne kifejleszteni, és ennek segítségével a tiltani kívánt tranzakciók automatikusan kiszűrődnének.

Nem érti a regisztrátor

Elsőre azt mondom, hogy ha az új törvény hatályba lépése után érkezne a betandwin.hu regisztrációs kérelme, akkor is teljesítenénk - mondta az Indexnek Petényi Márk, a domént regisztráló EUROMARKNET Kft. ügyvezetője. Hangsúlyozta: a Domainregisztrációs Szabályzat annyit ír elő, hogy a választott név nem lehet jogsértő, megtévesztő vagy megbotránkoztató, de a domén megválasztásáért és használatáért teljes mértékben az igénylő felel. A regisztrátornak nem kell és nem is lehet vizsgálnia azt, hogy a választott domén mögött milyen tartalmat jelenítenek meg, azaz a betandwin.hu cím alatt akár rajzfilmeket is vetíthet a tulajdonos. Petényi Márk elmondta, hogy a közelmúltban zajlott Internet Hungary konferencián ugyan volt egy külön szekcióülés, mely a szerencsejátékok és az internet kapcsolatával foglalkozott, és amelyen a SZF is részt vett, de a domén regisztráció nem került szóba. Mint mondta, egyelőre nem készülnek semmilyen lépésre az új törvény hatályba lépésével, de ha valamilyen hatóság megkeresi őket, akkor jogászukkal konzultálva megvizsgálják a kérdést.

Nem lesz ellenőrzés?

Egyelőre azonban erre aligha kell számítaniuk. Oravecz László az Indexnek elmondta: sem a törvény által tiltott pénzügyi tranzakciók, sem a hirdetések ügyében nem a Szerencsejáték Felügyelet az eljáró hatóság, előbbiek esetében a PSZÁF, utóbbiaknál FVF szankcionálhat. Az ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy a .hu-s domént regisztráló szolgáltatókkal szemben mely hatóság léphet fel. A főosztályvezető azonban hangsúlyozta: a tiltáshoz pedig már csak azért sem férhet kétség, mert a 2001-es "Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről" szóló törvény is kimondja, hogy a más jogszabály alapján törvénysértőnek minősülő domént nem lehet regisztrálni.

Nem tud azonban arról, hogy ellenőriznie kéne a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem. Sőt: mivel nem ismernek olyan végrehajtási rendeletet, mely a törvénymódosítás kapcsán ezt hatáskörükbe utalná, nem is készülnek erre - mondta lapunknak Binder István szóvivő.

Oravecz László lapunknak elmondta: a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó tilalom betartásáról az érintett szolgáltatóknak kell gondoskodnia, azaz például egy banknak magának kell odafigyelnie arra, hogy nem hajtson végre tiltott szerencsejátékkal összefüggő megbízást. Mint mondta az SZF csak abban fog tudni segíteni, hogy azt elmondja a bankoknak, melyek azok a cégek, melyek rendelkeznek hazai engedéllyel, azaz legálisan szerveznek szerencsejátékot Magyarországon. Tudomása szerint eddig nem készült olyan végrehajtási rendelet, mely a további rendelkezéseket, illetve az előírás betartására vonatkozó részletszabályokat tartalmazna a pénzügyi szolgáltatókra illetve hírközlési szolgáltatókra vonatkozóan. Az SZF ugyanakkor a törvény hatályba lépése után egyeztetést kezdeményez több hatósággal is annak vizsgálatára, az új helyzetben ki mit tehet, esetleg milyen további kérdések rendeletben való tisztázására van szükség.

A reklámok sem tűnnek el

Egyelőre kérdéses, mi történik majd a külföldi szerencsejátékokat hirdető reklámokkal: Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség jogásza szerint egyszerre mondható, hogy kicsit kusza a helyzet, illetve az, hogy semmi nem változik. A hirdetések ügyében továbbra is a fogyasztóvédelmi hatóság jár majd el, mely a reklámtörvény alapján egyébként eddig is bírságolhatta a hirdetést közzétevőt és közvetítőt is. Mivel a reklámtörvény nem tartalmaz a bírságra vonatkozóan tól-ig meghatározást, a hatóság eddig szabadon mérlegelhetett, most viszont meghatározott keretek között kell majd kiszabni a büntetést. A jogász tájékoztatása szerint több cég is érdeklődött a szövetségnél az új szabályozásról, arra vonatkozóan azonban nincs adatuk, hogy a külföldi szerencsejátékok mekkora volumennel bírnak hirdetési piacon.

Valószínűleg a legnagyobb egyösszegű hirdetést is jelentő szerződés a Betandwin és a Magyar Labdarugó Szövetség között létrejött főtámogatói megállapodás. Bár pontos összeget az MLSZ marketing ügyeit intéző Derball Kft. projekt menedzsere, Szabados Gábor nem kívánt elárulni, azt jelezte, a magyar válogatott egyik legjelentősebb támogatója a cég, mely nemzetközi összehasonlításban is jelentős pénzt fizet. Hasonló nagyságrendű összeget még két főtámogatótól kap a válogatott. Az MLSZ és a Betandwin között a nyáron, már a készülő új szabályozás ismeretében jött létre a többéves szerződés, melyet egyik fél sem kíván felmondani november 1. után sem - mondta Szabados Gábor. Hangsúlyozta: semmilyen módon nem készülnek az új helyzetre, abban bíznak, hogy az álláspontjuk szerint az uniós elvekbe és a józan észbe ütköző szabályozás a gyakorlatban nem fog érvényesülni, azaz bíznak abban, hogy nem kapnak büntetést az egyebek között a honlapon, a kiadványokban, a mérkőzéseken vagy éppen a válogatott edzőmezén feltűnő reklámok miatt.

A Sportingbet az Alkotmánybírósághoz fordul

A Sportingbet az Indexnek már a nyáron jelezte: ha a törvénymódosítás hatályba lép, a magyar Alkotmánybíróság előtt is megtámadják azt. A cég álláspontja szerint ugyanis a korlátozások sértik az uniós szabályokat, melyek alapján már egy 2003-as bírósági ítélet is kimondta: a külföldi szerencsejátékok hirdetése nem korlátozható abban az esetben, ha az adott állam monopóliuma is aktívan hirdeti saját játékait. Jogi szakértők emellett arra hívták fel a figyelmet: a magyar szabályozás - kiváltképp a banki tranzakciók tilalma - támadható lehet az alapján is, hogy a külföldi cég és a magyar fogadó között az interneten létrejött szerződés a magyar jog szerint is külföldön létrejöttnek minősül, azaz a helyzet voltaképpen olyan, mintha az állam azt akarná tiltani a Bécsben sétáló magyar turistáknak, hogy osztrák lottót vegyenek.