Magyarország jól is járhat a válsággal

"Ha elindul a nehéz kő, rövid távon a beidegződések uralkodnak" – az idézet valójában pontatlan, a mondat első fele Duronelly Pétertől, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatójától, a második Sarkadi Szabó Kornéltól, a Cashline vezető elemzőjétől származik. Azt azonban mégis jelzi: a szakemberek egyetértenek abban, hogy a magyar részvénypiac és a forint hétfői esésében semmilyen hazai körülmény nem játszott szerepet, a nemzetközi befektetők a világon mindenütt mindent csak eladni akartak.

Az okokat is hasonlóan látják a szakértők. Duronelly Péter elsősorban azt emelte ki, hogy az elmúlt napok esése után újabb kiszállási szinteket értek el a befektetők, aminek lehetőségét előre is jelezte, hogy az amerikai S&P index már 1400 pont alá süllyedt. A hitelpiacokon pedig a múlt héten ismét erősödtek a kamatok, ami (a vállalatok tőkéhez jutásának nehezedése miatt) mindig rossz hír a tőzsdéknek. Európa hétfőn követte az ázsiai piacokat: a kínai tőzsde közel hét százalékot zuhant, de az MSI összesített ázsiai indexe is 4,7 százalékkal került lejjebb. (Az USA-ban hétfőn zárva voltak a piacok, de az időeltolódás miatt az amerikai mozgások hatása amúgy is csak másnap jelentkezik igazán.)

Az ázsiai esésben közrejátszott, hogy megjelentek hírek a Bank of China a hitelválsággal összefüggő profitveszteségéről, illetve ausztrál bankokról is kiderült, hogy a várthoz képest is jobban érintettek az amerikai másodlagos jelzáloghitelek piacáról indult válságban – tette hozzá Sarkadi Szabó Kornél. Szerinte ugyanakkor hétfőre minden összejött ahhoz, hogy Európában "megremegjenek a kezek": az ázsiai és a dél-amerikai alapokból már a múlt héten pénzt vontak ki a befektetők, és a már említett körülmények mellett olaj volt a tűzre Soros György és más tőzsdeguruk nyilatkozata is.

A nyugat-európai, elsősorban a német tőzsdével összevetve a magyar piac azonban nem is teljesített rosszul. A Cashline elemzője szerint arról van szó, hogy most azok a tőzsdék estek a legnagyobbat, melyek eddig a legjobban tartották magukat. Ugyanakkor régiós összevetésben is megállja a helyét a BUX és a forint is, azaz nem esik többet, mint a versenytársak. Duronelly Péter és Sarkadi Szabó Kornél is úgy látja, mára a hazai piacok veszélyeztetettsége nem nagyobb, mint régiós társaiké, Sarkadi ugyanakkor hozzáteszi: ha egy ilyen típusú válság másfél évvel ezelőtt jelentkezik, "szétcsaptak volna minket".

Nem várnak nagy forintgyengülést

A két szakértő vélemény abban tér el árnyalatnyit, milyen pálya várhat a közeli jövőben a forint árfolyamra. Duronelly Péter szerint gyenge forintra számíthatunk, akár 260 forint feletti euróár mellett, míg a dollár/euró kurzusban az amerikai deviza előtt komoly erősödési lehetőség áll. Sarkadi Szabó Kornél szerint a jelenlegi szintről viszont már nem várható komolyabb, 5 forintot elérő gyengülés, azaz euró drágulás, de a 260-as szint átlépését ő sem zárja ki. A forintgyengülés is hozzájárulhat ahhoz, hogy a Cashline elemzője szerint újra felmerülhet akár egy negyedszázalékpontos kamatemelés lehetősége is: míg az év egészét tekintve továbbra is kamatcsökkenést várnak, ha a bizonytalanságok tovább nőnek, rövid távon elképzelhető, hogy átmenetileg szigorít a jegybank. (A monetáris tanács hétfői ülésén a tartás mellett döntött, de a testületben már volt javaslat az emelésre is.)

A forint gyengülése öt munkanap alatt nagyjából 2 százalékpont volt, amely szinte hajszálra megegyezik a cseh korona illetve a lengyel zloty euróval szembeni leértékelődésével. A leértékelődés Samu János, a Concorde makrogazdasági elemzője szerint is elsősorban a nemzetközi pénzügyi piaci fejleményeket tükrözi, és sokkal inkább egy globális folyamat része, semmint országspecifikus. (Országspecifikus eseménynek tekinthető például a román lej euróval szembeni mintegy 20 százalékos leértékelődése tavaly nyár óta, amely elsősorban a magas egyensúlytalanságoknak köszönhető.) A magyar fundamentumok szerencsére rengeteget javultak az elmúlt másfél-két évben: a költségvetés rendbetétele csökkentette a hazai befektetések kockázatosságát, és a folyó fizetési mérleg hiányának mérséklésén keresztül a forint stabilitását is növelte. A forint euróval szembeni jelentős leértékelődésére a Concorde összességében nem számít, a dollárral szemben viszont ez lehetséges: ennek hátterében a dollár euróval szembeni várt erősödése áll.

Később jobb lesz

Hosszabb távon nem csak a kamat csökkenésre, hanem a magyar tőzsde jobb szereplésére is számíthatunk. Részben éppen a kamatcsökkentéssel összefüggésben, hiszen, ha csökken az infláció és kamat, mérséklődik az államháztartási hiány, mindennek köszönhetően csökken az elvárt kockázati felár a pénzpiacon, az automatikusan kedvező hatást gyakorolhat a tőzsdére.

A nemzetközi helyzet sem kell, hogy egész évben negatív hatást gyakoroljon, legalábbis nem a régióra: miközben az USA-ban a recessziótól, a fejlett uniós országokban a növekedés jelentős visszaesésétől tartanak, a feltörekvő piacokon csak az a kérdés, hogy az eddig kiemelkedő növekedés mennyiben mérséklődik. Ez pedig újra ezen piacokra fordíthatja a befektetők figyelmét. Sőt: a magyar piac (az alacsonyabb hazai növekedés ellenére) akár felül is teljesíthet a régióban. Sarkadi Szabó Kornél szerint ez részben annak is lehet köszönhető, hogy a megváltozott szabályok miatt a hazai nyugdíjpénztárak összességében becslések szerint 100 milliárd forintot költhetnek el idén a magyar tőzsdén, és a jelenlegi, már alacsonynak minősíthető árszinteken várható, hogy előbb-utóbb megjelennek vevőként.

A szakértő szerint ugyanakkor az sem zárható ki, hogy az amerikai tőzsdék éve sem alakul olyan rosszul: miközben a recesszió már most szinte be van árazva az árfolyamokba, a legnagyobb amerikai cégek profitjának is közel a fele származik külföldről. Az USA visszaesését így a világgazdaság egésze ellensúlyozhatja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!