Újra ugrottak a régiós államcsődkockázatok

További Világ cikkek

Kapcsolódók (5)

Újabb bő havi csúcson az árazott magyar államcsődkockázat

A forint tegnapi határozott (2 százalék körüli) gyengülésével, illetve a régiós országok h

Egész Németország kevés lenne a bankok megmentésére

Európában 3770 milliárd eurót kapnak a bankok, ezért már a németeknek több mint egy, nekünk negyven évig kellene dolgozni.

Lettország megmenekült az államcsődtől

Megkapják a hitelt, miután 1 milliárd dolláros megszorítócsomagról döntöttek.

Nőttek a magyar államcsődkockázatok

Miközben a globális befektetői étvágy alapvetően továbbra is viszonylag kedvezőnek mondhat

A lettek megint húznak egyet a nadrágszíjon

Újabb, 200 milliárd forintnak megfelelő megszorítást fogadhat el a lett kormány, cserébe hozzájut az IMF-hitel életbevágó fontosságú részletéhez. A hír a forintot is beerősítette.

A borongósabb nemzetközi befektetői hangulatban, három fontosabb régiós fejlemény hatására jelentősen nőtt tegnap néhány térségi ország piacon árazott csődkockázata. A befektetői figyelem középpontjába ismét visszakerült Lettország, de most már Fehéroroszországra és Bulgáriára is kiemelten figyelnek. Mindez a magyar piacot sem hagyta érintetlenül.

Új másfél havi csúcsra, közel 400 bázispontra emelkedett tegnap a magyar állam következő 5 évi csődje elleni "biztosítás", azaz az erre szolgáló derivatív termék (Credit Default Swap, CDS) ára - számol be a Portfolio.hu. A CDS-felár lényegében az államcsőd valószínűségét fejezi ki. Utoljára május első napjaiban volt 400 bázispont körüli CDS-felárunk.

A 19 bázispontos tegnapi magyar felárugrás azonban elmarad a 48 bázispontos lett, a 44 bázispontos bolgár és a 38 bázispontos román CDS-felár ugrástól. A román és a bolgár felár újra 400 bázispont felett jár.

Tegnap a Világbank azon aggodalmának adott hangot, hogy Lettország, Fehéroroszország és Bulgária elégtelen devizatartalékokkal rendelkezik. A washingtoni székhelyű intézet szerint a három ország egyike sem rendelkezik megfelelő devizatartalékkal az idén lejáró államadósság fedezése céljából, ezért elképzelhető, hogy nemzetközi segítségre szorulnak majd.

Tegnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Litvánia kapcsán is meglehetősen borús GDP-kilátásokról (idén 16 százalékos, jövőre 3,4 százalékos recesszió várható), illetve közép távon további jelentős költségvetési egyensúlyjavító lépések szükségességéről beszélt. A Moody's hitelminősítő intézet tegnap leminősítést valószínűsítő negatív figyelőlistára vett néhány román bankot.

Mindeközben továbbra sem szabad megfeledkezni Lettországról. Az IMF vezető közgazdásza, Oliver Blanchard tegnap egy párizsi szemináriumon azt mondta, hogy a lett gazdaság rosszabb helyzetben van, mint azt korábban feltételezték, és a költségvetési hiány is nagyobb lehet a korábban vártnál. Ez növeli annak esélyét, hogy a további hitelcsomagokat nem kapja meg Lettország az IMF-től és az EU-tól, ami további államháztartási hiánycsökkentő lépések nélkül jelentősen növeli a csődkockázat valószínűségét.

Tegnap Fehéroroszország 5 százalékról 10 százalékra szélesítette ki az árfolyam kereskedési sávját. A Nemzetközi Valutaalap kedvezően értékelte a döntést, amely Chris Jarvis az IMF illetékese szerint könnyebbé teszi az ország számára a külső sokkokhoz való alkalmazkodást. A lettországi leértékelődési félelmek régióra gyakorolt negatív hatásának fényében a fehérorosz fejlemény nem nevezhető pozitívnak.