A banki különadóké a jövő
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Most, hogy az USA egészségügyi reformja sínen van, az Obama-kormányzat ismét a pénzügyi szabályozás megújítására fokuszálhat - emlékeztetett a The Wall Street Journal -, folytatva az ügyfeleket védő kormányzati hivatal felállítását, valamint a banki korlátozásokat szolgáló előírások kidolgozását. Ehhez kapcsolódna a kongresszus azon törekvése is, hogy kivessenek egy krízisalapot felépítő sarcot a bankokra - a kormányzat viszont inkább olyan eszközt akar, amit csak tényleges baj esetén használnak. Egy krízisalap ugyanis kormányzati vélemények szerint csak bátorítaná a bankokat a kockázatvállalásra, hiszen kevésbé kellene attól tartaniuk, hogy lehúzhatják a rolót - foglalja össze a történéseket a Napi Gazdaság.
Washington javaslata az, hogy a kormányzat nyújtson szükség esetén átmeneti kölcsönt a pénzintézeteknek, de azt a bankoknak kelljen a saját pénzükből visszaadniuk. A most lefutó válság kormányzati mentőakciói költségeinek megtérítését viszont egy díjtól várja a pénzügyminisztérium, ezt az 50 milliárd dollárnál nagyobb mérlegfőösszegű bankok rövid lejáratú kötelezettségei után kellene fizetni.
A hitelválságban súlyos csapásokat elszenvedő Nagy-Britannia miniszterelnöke, Gordon Brown egy globális banki adóért küzd, amelyet akár a deficitek csökkentésére is fel lehetne használni, ha sikerül nemzetközi konszenzusra jutni - ez napirendre kerülhet a G20 országainak júniusi kanadai találkozóján, és várhatóan téma lesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank április végi tanácskozásán.
Egyes kormányok azonban a nemzetközi megoldás megszületéséig is lépni készülnek vagy már léptek is: Svédország már tavaly bevezetett egy stabilitási díjat, ezt a bankok egy olyan különalapba fizetik be, amely akár a GDP 2,5 százalékára is hízhat.
A német kancellár, Angela Merkel holnap terjeszti kormánya elé javaslatát egy hasonló díj bevezetésére; a Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter által kidolgozott elképzelés elfogadásával évi 1,2 milliárd euró folyhatna be - idézte a Stuttgarter Zeitung értesülését a Bloomberg -, ezen belül a nagy kereskedelmi bankok 700 millió eurót fizetnének így az államkasszába.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
