Derékba törhet a japán gazdaság

A múlt hét végén még úgy tűnt, hogy a földrengés és a cunami – noha rettenetes károkat okoztak – nem törik meg a globális pénzügyi válság után éppen emelkedésbe kapcsoló japán gazdaság növekedési pályáját. Nyugati elemzők a természeti csapások utáni első napokban azt valószínűsítették, hogy az elpusztult lakó- és ipari ingatlanok, valamint az infrastruktúra újjáépítése akár élénkítő hatású is lehet.

A helyzet azonban a fukusimai atomerőmű súlyos problémái, valamint a közszolgáltatások – elsősorban a víz- és áramellátás – kimaradásai, akadozásai miatt jelentősen romlott az elmúlt napokban. A japán ipart – és így az exportot – legjelentősebben befolyásoló ágazatokban a nagy gyártók sorra állítják le termelésüket, vannak, akik egy hétre, de olyanok is, akik egy hónapra. A gazdaság legmeghatározóbb szektora, a szolgáltató ágazat is visszaeshet, részben azért, mert a multinacionális cégek egy része, főként az amerikai vállalatok – egy esetleges sugármérgezés megelőzése érdekében – elkezdték hazaszállítani Japánban dolgozó nem japán munkavállalóikat.

Széttárta a kezét

„Nézem a hírcsatornákat, épp az imént tárta szét a kezét egy elemző ugyanerre a kérdésre, nagyon nagy a bizonytalanság” – válaszolta Ozsvald Éva, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, amikor azt kérdeztük, milyen hatása lehet a japán gazdaságra az elmúlt egy hét eseményeinek. Az, hogy mi lesz a fukusimai erőművel – a világ tizenöt legnagyobb atomerőműjének egyikével –, még mindig bizonytalan, ha ott valami drámai történik, az átír minden eddigi gazdasági előrejelzést.

A károkról kiadott becslések így is folyamatosan emelkednek. „Három-négy nappal ezelőtt az éves GDP körülbelül 0,5 százalékára mondták a várható kárértéket. De a Barclays Capital Japan által március 16-án készített legfrissebb elemzés már 186 milliárd dollárról beszélt, ami az erre az évre várt GDP-nek nagyjából a három százalékát teszi ki” – mondta a szakértő.

A földrengés Honsu szigetén, a tízmillió lakosú Tohoku régióban történt, ennek egyik közigazgatási egysége, úgynevezett prefektúrája a fukusimai, ahol az erőmű is van. A területen a külkereskedelem szempontjából jelentős kikötők vannak, ezeket a cunami után be kellett zárni. Ez a régió adja a japán gazdaság tíz százalékát. Már ez is jelentős érték, azonban az igazi kockázatot az jelenti, ha a reaktor problémájának a hatása eléri a 30 milliós Tokió–Jokohama megapoliszt, ami a GDP nagyjából 18 százalékát adja.

„Nem tudni, a katasztrófák sújtotta térségben pontosan milyen ipari termelés folyik. A legnagyobb autógyárak nem ebben a térségben, hanem az ország délibb részein működnek. Az, hogy ezek leállnak, arra utal, hogy nagyon sok beszállítójuk van ebben a térségben” – mondja Völgyi Katalin, az akadémia világgazdasági kutatóintézetének munkatársa. Az autóiparban ugyanis az úgynevezett just-in-time termelési rendszer az elterjedt, ami azt jelenti, hogy a gyártóknak nincsenek érdemi raktárkészleteik. Ha a beszállítók tömegénél problémák vannak, az a gyártás leállásához vezet.

Se alapanyag, se áram

A gyárak nemcsak a természeti csapás és az alapanyaghiány miatt – amit fokozhat a tengeri kikötők egy részének lezárása – kényszerülhetnek bezárásra, ennek oka lehet az energiaellátás problémája is. A legfrissebb hírek szerint több százezer háztartásban most sincs áram.

A fukusimai 1-es erőműben lévő hat reaktor teljesítménye 4546 megawatt, több mint kétszerese a paksiénak. Japánban több mint ötven atomreaktor állít elő elektromos energiát – az áramfogyasztás több mint harmadát az atomerőművek biztosítják, az ország a világ harmadik legnagyobb nukleárisenergia-felhasználója –, így ez a kiesés látszólag nem jelentős. A nehézséget az okozza, hogy az ország északi és déli területein eltérő szabványt használnak (50, illetve 60 herzest), és miután a transzformálás nem oldható meg, a Tokiótól északra lévő országrész áramellátását az északi erőműveknek kell megoldaniuk. Összességében ezért vannak olyan szintű ellátási gondok, hogy a gazdasági minisztérium áramkorlátozást kért a lakossági és ipari felhasználóktól is.

A japán gazdaság alapja az export, amit három ipari ágazat, a járműgyártás, az elektronikai termékek és az ipari berendezések gyártása dominál, mondta Völgyi Katalin. A háromból a legnagyobb, világgazdasági szintű hatás az elektronikai ágazatban várható.

Áruhiány, drágulás

Az ismertebb vállalatok közül Tohoku régióban van gyára a Fujitsunak, a NEC-nek és a Hitachinak. A Fujitsu a fukusimai, niigatai és iwatei üzemeit átmenetileg már bezárta, az itteni termelés egy részét az ország déli területeire vitték át. A Hitachi hat gyárat állított le, amik ebben a régióban vannak, részben az áramellátás problémái miatt. Egy hónapig a Toshiba üzemei sem termelnek (a cég gyártotta egyébként a fukusimai erőmű több reaktorát is).

„A félvezetők exportjának negyven százaléka Japánból jön, és vannak termékek, amiket csak a japánok gyártanak. Ahhoz azonban termékmélységig ismerni kellene ezt a szektort, hogy tudjuk, mely termékek ezek, és azok gyártói, beszállítói hol vannak” – mondta Ozsvald Éva. A szakértő szerint ezektől a nagyon fontos részletinformációktól függ, hogy akár világgazdasági szinten is kialakulhat-e komoly áruhiány vagy áremelkedés az elektronikai iparban.

Az előrejelzések szerint ugyanakkor a japán gazdaság hanyatlásának közvetlen hatása más ágazatban vagy a globális gazdaság egészében nem várható, „nagy csapás ez Japánnak, de nem rengeti meg a világot”. Közvetett hatása viszont lehet, egyebek mellet az energiaárakban. A japán nukleáris válság miatt ugyanis kisebb atompánikot okozott, aminek első jelei már láthatók: Németországban több atomerőművet leállítottak, ami miatt durva energiadrágulás is jöhet.

Jövőre jöhet a talpraállás

Amikor az elemzők jósolni próbálnak, előszeretettel veszik elő az 1995-ös kobei földrengés utáni helyzetet. Az kisebb természeti csapást jelentett, és nagyjából százmilliárd dolláros kárt okozott. Mégis, a feldolgozóipar termelése akkor csak tizenöt hónap után állt vissza a földrengés előtti szintre. Mindez egy jócskán elhúzódó termeléskiesést és gazdasági visszaesés valószínűsít.

Ehhez képest akár bizakodónak is nevezhető a Nomurának az a március 16-ai előrejelzése, ami azt mondja, az ipari termelés- és exportkiesés hatására az idei második negyedévben 1,5 százalékkal fog csökkenni a japán GDP, de az idei utolsó, vagy legkésőbb a 2012-es első negyedévben a gazdaság akkora lendületet vehet, ami képes lesz ellensúlyozni az elvesztett növekedést. Ez az újjáépítés ugyanakkor biztosan megnöveli a már így is jelentősen eladósodott japán állam adósságát és immár tartósan tíz százalékot meghaladó éves költségvetési deficitjét.

A legfrissebb becslésekben az infrastruktúra és az ingatlanállomány újjáépítésének becsült költsége eléri a 200 milliárd dollárt. A japán államadósság jelenleg a GDP 196 százalékán van, a mostani katasztrófa nyomán ez az arány biztosan 200 százalék fölé kúszik, az ország ennek ellenére egyelőre nem kért segítséget a valutaalaptól, írja a Wall Street Journal. A hosszabb távú hatások még aggasztóbbak: az IMF egy prognózisa szerint 2015-re ez az arány eléri a 250 százalékot. Bár ezt nagyrészt belső piacokról finanszírozzák, politikusok és közgazdászok szerint az adósság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok egyre nagyobb kockázatot jelentenek.

A földrengés káros makrogazdasági hatásai közé tartozik, hogy a jen a mostani katasztrófára is – mint az elmúlt bő tíz évben minden válsághelyzetre – erősödéssel reagált. Az államadósság növekedése sem valószínűsíti a gyengülését; a hitelminősítők is jelezték már, hogy nem tervezik a japán adósságbesorolás lerontását, amit Ozsvald jó döntésnek tart: „Nagy hiba lett volna ráküldeni a cunamira egy pénzügyi válságot is”. Az erősödő jen viszont tovább ronthatja a japán exportteljesítményt, megnehezítheti a kivitelre termelő ipari cégek most is nehéz dolgát.