Görögország eldobja az eurót?

Görögország kiléphet az euróövezetből, jelentette pénteken online kiadásában a Der Spiegel. Athén nyomban cáfolta a lap értesülését, mondván: a Görögország euróövezeti tagságának esetleges megszűnéséről szóló sajtóbeszámoló "nem igaz".

A német hetilap szerint az athéni vezetés az egyre súlyosabb gazdasági gondok nyomása alatt arra a belátásra jutott, hogy napirendre kell venni a valutaunió elhagyásának kérdését, és adósság-átütemezésről is tárgyalni kell. A felvetés miatt az Európai Bizottság (EB) péntek estére válságtanácskozásra hívta össze az euróövezeti pénzügyminisztereket - írta a Spiegel.

Az EB, az athéni kormány és Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának vezetője cáfolta a Spiegelt, az euró azonban gyengülni kezdett a hagyományosan jól értesült német hetilap hírére.

Tényleg tárgyaltak

Juncker az éjjeli órákban ugyanakkor már elismerte: valóban tartottak egy szűk körű euróövezeti pénzügyminiszteri találkozót péntek este Luxemburgban, amin j elen volt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke és Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa is, írja a Reuters (utóbbi péntek délután azt mondta, nem tud arról, hogy Görögország a kilépést tervezi, és arról sem, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek pedig ez ügyben válságtanácskozást tartanak).

  A megbeszélésen nem esett szó arról, hogy Görögország kiválna az eurót használó államok köréből, mondta Juncker. Azt állította, hogy a német, a francia, az olasz és a spanyol pénzügyminiszterrel értekezett, elsősorban a legfejlettebb és a vezető feltörekvő országok csoportjában (G20) napirenden lévő nemzetközi gazdasági témákról. Athénban viszont elismerték, hogy a találkozón jelen volt Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter is.

A luxemburgi kormányfő megerősítette, hogy Görögország gazdasági helyzetéről is tárgyaltak, de botor ötletnek és puszta pletykának minősítette azt az értesülést, hogy Athén ismét saját pénzzel váltaná fel az eurót. Hangoztatta, hogy még a görög adósság átütemezéséről sem volt szó. Azt azonban Juncker megerősítette, hogy május közepén, az euróövezeti országok hivatalos pénzügyminiszteri találkozóján megvitatják, mely pontokon szükséges a görög gazdasági kiigazítási program módosítása.

Titkos találkozóról tudtak

A cáfolat és későbbi elismerés ugyanakkor hitelesíteni látsztik azt, amit a Der Spiegel leírt. A német lap már kora este jelezte: a cáfolatok ellenére tartja magát az információihoz. A Spiegel egy riportere a Reuters hírügynökségnek azt mondta este hét körül: "a találkozó titkos, és már el is kellett kezdődnie" - tette hozzá a Reuters 19 óra után kiadott jelentése szerint.

A Reuters egy berlini kormányzati forrása is megerősítette a Spiegel beszámolóját. A lap állítása a luxemburgi tanácskozásról "korrekt" - fogalmazott a német kormánykoalícióhoz tartozó forrás, hozzátéve, hogy Wolfgang Schauble pénzügyminiszter és helyettese, Jörg Asmussen Luxembourgban tartózkodik és a Görögországról szóló találkozón vesz részt.

A piacokat komolyan megmozgatta a hír: az euró napi mélypontra süllyedt a dollárral szemben a Der Spiegel cikkének megjelenése után, kis időn belül nagyjából egy százalékot gyengülve. A keresztárfolyam éjjel 11 körül 1,44 dollár/eurón állt.

A most tizenhét tagú euróövezethez tizenkettedikként csatlakozó Görögország adóssága a Reuters jelentése szerint 327 milliárd euró. A BBC arra emlékeztet: az elmúlt hetekben egyre nőtt a várakozás a piacokon, hogy a görög kormány nem tudja teljesíteni adósságszolgálati kötelezettségeit, ennek jele, hogy a 10 éves lejáratú kötvények hozama 15 százalék fölé nőtt. Az ország tavaly 110 milliárd eurós uniós mentőcsomagot kapott.

Nagyon nem egyszerű elhagyni az eurózónát

Ugyanakkor az euró elhagyása nagyon komplikált, emlékeztetett a BBC által idézett Ron Leven, a Morgan Stanley New York-i irodájának devizastratégája, "ez nem olyan, hogy egyik reggel felkelsz, és azt mondod, akkor nem leszek tag", mondta a szakértő. Ezzel együtt szerinte a híreknek a cáfolatok ellenére van piacmozgató hatása.

Amihez viszont alighanem hozzá lehet tenni, hogy a jól megválasztott, péntek esti időpont – a hétvégén a pénz- és tőkepiacok azért gyakorlatilag teljesen leállnak – mellett azért sem volt érdemi mozgás, mert éppen az említett nehézségek miatt a piac a tárgyalások hírét akár el is fogadva, valószínűleg jó adat kételkedéssel fogadja a görög kiválásról szóló híreket. (Az euró egy százalék körüli, tehát nem észvesztő mértékben gyengült a dollárral szemben, a görög hozamok pedig már eddig is 15 százalék közelében jártak.)

A kételkedés egyik oka az lehet, hogy a görög kiválás nehézsége mellett annak hasznossága is megkérdőjelezhető. Elméleti fejtegetések eddig is akadtak a témában. Anélkül, hogy ezek mérlegét akarnánk megvonni, annyi elmondható: pénzügyi-fiskális értelemben az eurózóna könnyen jobban járhat a görögök nélkül, ugyanakkor a tény, hogy kiválásra kerül sor, a olasz-spanyol-portugál-ír (hiába a részben egymástól és a görögtől is eltérő) helyzet miatt komoly bizonytalanságot okoz, dominoeffektustól való félelmet válthat ki a piacon, ezzel önmagát erősítő spirált indítva el. Másfelől a görögöknek – ha nem jelentenek teljes csődöt, aminek azért a pillanatnyi fellélegzés mellett hosszabb távon komoly következményei lehetnek, nem lenne egyszerű hitelhez jutni – a várhatóan gyengülő új drachmájuk ellenére folyamatosana euróban kéne korábbi adósságaikat fizetniük, ami nem segítene az állam terheinek enyhítésén, és kérdés persze, hogy bankrendszerük hogy élne túl egy ilyen váltást.