Csődöt hoz, de Európát megmenti a csomag

A csomag jó irányba mutat, és bár technikailag Görögországot alighanem csődben levő államnak tekintik majd a hitelminősítők, egy időre kiveszi az országot a piacok célkeresztjéből – értékelte a brüsszeli bejelentéseket az Indexnek Samu János, a Concorde elemzője. A politikusoknak sikerült annak a fontos szempontnak is megfelelniük, hogy valamivel túlteljesítsék a piaci elvárásokat, így biztosítva a csomag kedvező fogadtatását.

Görögország a csomag révén sem kerülheti el a nagyon súlyos megszorításokat, de a szakértő gyors kalkulációja szerint a még nem kellőképpen részletezett bejelentések a GDP 20-30 százalékának megfelelő adósság elengedését jelenthetik. Az adósságszolgálat terheinek a kamatok csökkentésével és a futamidő hosszabbításával való elérése egyszerűsítve azt jelenti, hogy  a jelenlegi feltételekkel szemben kevesebb pénzt kell  évente adósságszolgálatra fordítaniuk, így csökkentve a költségvetési kiigazítás iránti igényt.

Papandreou, Rompuy és Barroso

Ennek  következménye, hogy változnak a görög tartozás visszafizetésének feltételei, azaz a hitelminősítőktől várható a csőd kinyilvánítása. Nagyon fontos különbség azonban például a korábbi argentin államcsődhöz képest, hogy itt nem egy váratlan bejelentésről van szó, amit később még le kell tárgyalni a hitelezőkkel, hanem egy olyan megállapodásról, amelynek eredményeképpen világos, hogy mi fog történni, ki milyen terhet visel.

Egész pontosan persze mindez a következő napokban, a részletek ismeretében lesz felvázolható, de az európai bankok ha kényszerű önkéntességből is, önkéntesen és a csomagban rögzített feltételeket vállalva vettek részt a megállapodásban. Samu szerint az európai privát szektorra, azaz lényegében a bankrendszerre eső 50 milliárd eurós összeg miatt fellépő tőkepótlási összeg már nem jelentős, legalábbis annak fényében, hogy az európai bankrendszer egészének 150-200 milliárd euró közötti igénye lenne, de a mostani megállapodásban nyilván az ilyen szempontból jobban álló intézetek  arányosan nagyobb részt vállalnak.

A szakértő szerint több jó irányba tett lépés szerepel általában is bejelentések között: az Európai Monetáris Alap, egy európai IMF létrehozása jó és fontos, sőt nem is előzmények nélküli ötlet. A  70-es években hasonló céllal alapított EMCF azért bukott el, mert akkor a tagországok elég pénzt és elég felelősségi és döntési jogkört sem ruháztak át a szervezetre. Ez a mostani helyzetben másképp lesz.

Ugyancsak fontos, hogy az Európai Stabilitási Alap jogosítványait kiterjesztették: a preventív beavatkozás lehetősége azt jelenti, hogy az alap a másodpiacon is vásárolhat államkötvényeket, ha úgy látja, hogy egy-egy országban a hozamok pánik miatt emelkednek drasztikusan; ez történt legutóbb Portugáliában. Az alap emellett a jövőben adhat hitelt a rossz tőkehelyzetű bankok feltőkésítésére olyan országoknak is, amelyek nincsenek segélyprogram alatt. A csúcson bőven nem oldottak meg minden problémát, de biztató az is, hogy Merkel és Sarkozy bejelentették, még a nyáron újabb javaslatcsomaggal állnak elő az eurózóna erősítésére, mondta Samu.

Fellélegezni jó

Gerőcs Tamás, az Equilor elemzője úgy vélte, a bejelentett csomag a piac átmeneti megnyugtatására alkalmas lehet, de hosszú távon valószínűleg nem oldja meg Görögország problémáit. Ahogyan az első mentőcsomag, úgy a mostani is inkább csak ideig-óráig nyújt majd segítséget. Az, hogy a hitel visszafizetésének feltételeit enyhítették, szükségszerű volt, Görögország 5-8 százalékos kamat mellett aligha tudott volna törleszteni, a problémák már rövid távon kezelhetetlenek lettek volna. Gerőcs szerint a piac aggodalmát az utóbbi napokban elsősorban az okozta, hogy felmerült a lehetőség, hogy a monetáris unió döntéshozói lenyelik a keserű pirulát, és bejelentik a vegytiszta görög csődöt. Hogy nem ez történt, az inkább csak fellélegzésre ad időt. Az Equlior elemzője szerint az ördög a részletekben rejlik, a következő időszakban a csomagnak várhatóan több pontja is kibomlik.

Miről döntöttek?

Az eurózóna vezetői lényegében a délután kiszivárgott részleteket mondták el a sajtó képviselőinek az egyeztetést követő sajtótájékoztatón. A megállapodás szerint az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) a mostaninál olcsóbban, 3,5 százalékos kamat mellett nyújthat hitelt Görögországnak, így az adósságok finanszírozása olcsóbb lesz. A hitelek futamideje 7,5 év helyett 15 vagy 30 év lesz tízéves türelmi időszakkal kiegészítve. Az EFSF-nek lehetősége nyílik a mentőcsomagprogramban részt nem vevő országok bankjait is feltőkésíteni.

Szó van arról is, hogy Görögország diszkontáron, tehát a névérték alatt saját kötvényei felvásárlásába kezdjhet, ami lényegében az adóságcsökkentésnek egy eddig nem ismert módozata. A tervek szerint 12,6 milliárd eurót költhetnek így el a görögök, ami 50 milliárd euróra duzzasztja a privát szféra csomagban rögzített 37 milliárdos hozzájárulását.

Ezen összeg kétszeresénél is többet, 109 milliárd eurót jelentene az a mentőcsomag, amit az EU és az IMF közösen biztosít Görögországnak a már jelenleg is futó, 2014-ig tartó program keretében.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, a görög bankszektorban 20 milliárd eurós nagyságrendű tőkeemelés várható, illetve további 35 milliárd eurót különítenek el, ami szükség esetén bármikor folyósítható lesz. Kérdésre válaszolva Trichet nem tudta megmondani, a történések értelmezhetőek részleges görög államcsődként, vagy sem.

Brüsszelből irányítanák Görögországot

Lényegében ezt vetíti előre a zárónyilatkozat 4. pontja. Eszerint az Európai Bizottság már el is döntötte, hogy munkacsoportot állít fel, amiben az eurokraták és az athéni kormánytisztviselők együtt találják ki, hogy a strukturális alapokban lévő pénzeket hogyan irányítsák át úgy, hogy abból új munkahelyek legyenek, és jobb minőségű szakképzés, illetve, hogy beinduljon a növekedés, és javuljon a görög versenyképesség. A bizottság a terveket és az eredményeket októbertől értékelni fogja.

Lesznek még bejelentések

Végre találkoztak a piaci és a politika elvárások – értékelte a megállapodást az Európai Bizottság elnöke. Juan Manuel Barroso szerint "hiteles csomagra van szükség, ami megvan, ami ráadásul a piacok és az európai állampolgárok érdekeit is figyelembe veszi". Barroso – elismerve, hogy sok részlet nyitott még – péntekre ígért részletesebb tájékoztatót

Ugyanakkor Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök bejelentette, hogy hazája és Németország még nyáron új javaslatokat nyújt be az euróövezeti pénzügyi stabilitás növelésére és a tagországok közötti együttműködés fokozására. Azt máris előrevetítette, hogy létrejöhet egy új, az IMF-hez hasonló Európai Valutalap, amely a intézményesítetten lenne hivatott a bajban levő országok támogatására.

A görög miniszterelnök, Jeórjiosz Papandreu azt emelte ki, hogy a mostani lépéseknek köszönhetően láthatóvá vált egy olyan út, amelynek során a görög nép vállát nyomó terhek is enyhülhetnek. Valamennyi nyilatkozó, köztük Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is hangoztatta, hogy a Görögország számára kidolgozott program egyszeri és kivételes, nem vonatkozik más országokra és jövőbeni problémákra. Amikből a remények szerint kevesebb lehet: a 16 pontos nyilatkozatban valamennyi, segélyprogrammal nem érintett euróország vállalta, hogy 2013-ig az egyébként is előírt 3 százalékos határ alá viszik költségvetési hiányukat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!