Koronavírus adatok

2022. jan. 19.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Sára, Márió
-7 °C
5 °C

Brüsszel mostantól sokkal szigorúbb lesz

2012.01.23. 06:39
Felgyorsulhat a válsághelyzetek kezelése Európában a fiskális egyezmény elfogadása után. Az új mechanizmusok szűkítik a kisebbségben levő országok, illetve magánbefektetők mozgásterét.

Csak azok az európai országok számíthatnak mentőakcióra, ha válságba kerülnek, amelyek aláírják a kiegyensúlyozott büdzsét is előíró új fiskális egyezményt − írja annak tervezete alapján a Napi Gazdaság. A hétfőn és kedden az uniós pénzügyminiszterek elé kerülő, több hírügynökség által is megszellőztetett tervezetbe most került ilyen megkötés − a kommentárok szerint német követelésre és elsősorban az ír példa miatt. (Az Európai Unió kereteit újrarendező lisszaboni szerződést az írek 2008-ban népszavazáson elutasították és a kormány csak a 2009-ben megismételt referendumon tudta elfogadtatni − emlékeztetett az AFP −, 2010-ben viszont Írország már mentőcsomagért folyamodott Brüsszelhez.)

Az új tervezet általában igyekszik elejét venni annak, hogy az adósságválság kezelését blokkolhassák a kisebbségben levők: jövő márciusra remélt életbelépéséhez elég lesz, ha tizenketten ratifikálják az eurózóna 17 országa közül. A jövőben automatikusan megindul az eljárás a 0,5 százalékos GDP-arányos deficitet túllépő országok ellen − most az Európai Bizottság (EB) mérlegelheti a túlzottdeficit-eljárás megindítását a 3 százalékos plafont áthágók ellen. A jövőbeli vétkesek az Európai Bíróság elé kerülnek, amely az adott ország GDP-jének 0,1 százalékát elérő büntetést vethet ki, amit a most felálló Európai Stabilitási Mechanizmusba (ESM), az eurózóna állandó mentőalapjába kell majd befizetni.

A korábban tervezettnél egy évvel előbb, idén júliusban beindítandó 500 milliárd eurós ESM alapszabályát ugyancsak megvitatják a pénzügyminiszterek és ebbe is kerül a kisebbségi mozgásteret szűkítő kikötés. E szerint az esetleges adósságátrendezéseket a kötvénytulajdonosok minősített többségével is végre lehet majd hajtani, így nem fordulhat elő, hogy azt akár egy befektető is megakadályozhassa. Ezt a görög példa indokolhatja: ott tavaly júliusban még 21 százalékos veszteséget akartak elfogadtatni a kötvénytulajdonosokkal, de a sok huzavona közben annyit romlott a helyzet, hogy októberre ezt 50 százalékra kellett emelni. A többségi megállapodás klauzulájával nem a befektetőket akarják fenyegetni − mondta a Bloombergnek egy névtelen uniós illetékes −, hiszen ez bevett gyakorlat az angolszász jogban is. Az adósságleírásról úgy fogalmaz a szöveg, hogy azt csak "rendkívüli esetben, a magánszektor megfelelő és arányos részvételével" vehetik majd fontolóra, megvalósításában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) gyakorlatát követve. (Az IMF-nek nincsenek rögzített szabályai arra, miként kell egy adósságleírást levezényelni, ezt mindig eseti alapon döntötték eddig el, amikor egy ország a csőd szélére került.)

A nagy euróországok azt is el akarják érni, hogy az ESM kifizetéseinek engedélyezéséhez elég legyen a szavazatok 85 százaléka, azaz itt se blokkolhassanak a kisebb tagok. Ezt most leginkább Finnország ellenzi, amely nem túl nagy befizető − szavának súlyát viszont növeli, hogy egyike az eurózóna azon négy országának, amelyek még megőrizték legjobb adósi besorolásukat.

A fiskális szerződést elvben a január 30-i uniós csúcson fogadhatják majd el, hivatalosan pedig a március 1−2-i találkozón írják alá az EU állam- és kormányfői. A 27 tagország közül egyelőre Nagy-Britannia utasította el a csatlakozást, több ország pedig parlamenti jóváhagyástól tette függővé (köztük Magyarország is). Az új tervezet szerint a szerződést aláíró nem euróországokat is évente legalább egyszer meghívnák a valutaövezet csúcstalálkozóira.



  • Eladnék
  • Hírek