A brit kormány 50 ezer fontig garantálja a bankbetéteket

2008.09.30. 21:21
Gordon Brown kedden bejelentette, hogy a brit kormány 50 ezer fontig garantálja a bankbetéteket. A változtatást az új banktörvény tartalmazza majd, ami a jövő héten kerül az alsóház elé. A brit kormányfő a betétekre vállalt garancia felső értékhatárának jelentős emelésével akart megakadályozni egy tavalyihoz hasonló bankrohamot.

A brit kormány hamarosan 50 ezer fontra (15 millió forintra) emeli az állam által garantált bankbetétek összegét, közölte kedden Gordon Briwn miniszterelnök.

A jelenleg érvényes brit szabályok alapján a magánbankoknál elhelyezett betétekből az első 35 ezer fontra van állami garancia úgy, hogy a visszafizetést az állam száz százalékban csak az első kétezer fontra garantálja, és további 33 ezer fontra 90 százalékos visszafizetést vállal bankcsőd esetén.

Brown a BBC-nek adott kedd esti nyilatkozatában közölte, az 50 ezer fontig terjedő teljes állami betétgarancia az új banktörvény-tervezetben lesz benne, amely a nyári szünet után jövő héten összeülő alsóház elé kerül.

A megtakarítások garantálásának kérdése azóta napirenden van, hogy éppen egy éve betétesek ezrei rohanták meg a nagybani - bankközi - likviditási válság miatt nehéz finanszírozási helyzetbe került, jóllehet kiskereskedelmi szinten fizetésképtelenné sosem vált Northern Rock jelzálogkölcsönző fiókjait, veszélyben vélve megtakarításaikat.

Becslések szerint a tavaly szeptemberi bankroham alatt - amelyhez hasonlóra Nagy-Britanniában a XIX. század közepe óta nem volt példa - az eredeti 24 milliárd font lakossági betétállományból legalább 3 milliárd fontot kivettek az ügyfelek a Northern Rocktól. A brit kormány és a jegybank alig burkoltan attól tartott, hogy a pánik átterjed más nagy brit bankokra is, ezért - az akkor érvényes garanciaszabályokat félretéve - Alistair Darling pénzügyminiszter annak idején közölte, hogy a Bank of England a Northern Rock betéteinek 100 százalékáért jótáll.

A Northern Rock helyzete azonban - nem utolsósorban éppen a betétesi roham miatt kialakult bizalmi válság miatt - végül mégis annyira meggyengült, hogy a bankot államosítani kellett. Ez volt hosszú évtizedek óta az első bankállamosítás Nagy-Britanniában.

A másodikat ezen a héten jelentették be: ezúttal a szintén súlyosan megrendült helyzetű Bradford & Bingley jelzálogkölcsönző 50 milliárd fontnyi, jelentős részben meglehetősen rossz minőségű hitelkinnlevőségét vették állami kezelésbe, bár a bank lakossági számlakezelő részlegét egy másik nagybanknak, a spanyol Santandernek adták el. A kormányzati fellépést sürgette, hogy a hétvégén már megkezdődött a lakossági betétek kimenekítése a Bradford & Bingley fiókjaiból is. A brit kormányfő ezért tartotta szükségesnek előre bejelenteni a betétekre vállalt garancia felső értékhatárának tervezett jelentős emelését.

Kihívás előtt

Az egy éve tartó pénzügyi válság olyan próbatétel elé állította az Európai Központi Bankot, amivel az tíz éves működése óta még sohasem szembesült, fejtette ki az Európai Központi Bank elnöke. Jean-Claude Trichet emlékeztetett arra, hogy az európai bank pénzpolitikáját többször is különösen nehéz külső körülmények közepette fejtette ki, így a buborékgazdaság kipukkanása idején vagy a 2001 szeptemberi terrorista támadás után. A pénzpiacon 2007 augusztus elején kezdődő feszültségek azonban az eddigi legnehezebb körülményeket teremtették.

Okulni kell a tapasztalatokból, hogy a történtek ne ismétlődjenek meg, jegyezte meg. Konkrétan a bankok működési szabályainak felülvizsgálatát nevezte meg, hogy a fellendülés idején tartózkodjanak a túlságosan kockázatos követelések felhalmozásától, és korlátozzák a fizetési zavarok miatti költségeket a lassulás időszakában.

Trichet hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Bank a jövőben is támogatja majd a bankokat, hogy azok kellő likviditással rendelkezzenek, és segíti a pénzpiacok működését, amíg arra csak szükség van. Megjegyezte, eddig is a központi banki pénzekkel sikerült a rendszer stabilitását megőrizni. Trichet szerint ugyanakkor az EKB éles határvonalat von a pénzpiacon más központi bankkal egyetemben tett beavatkozása és az EKB legfőbb feladatának, a kamatpolitikának a meghatározása kötött. Ez utóbbit a bank az infláció leküzdési céljának rendeli alá. Az értékelők szerint Trichet ezzel a megjegyzéssel akarta elejét venni az EKB kamatváltoztatásával kapcsolatos spekulációknak. (MTI)