Brazília felforgatja a világ olajpiacát

Az első becslések alapján a világ eddig ismert gazdaságosan kitermelhető kőolaj készletei 6-7 százalékkal növekednek. Ezek nagyságrendje megegyezik az Északi-tenger alatt lévő vagy az oroszországi készletekkel. Termelésbe állításuk esetén a világ kőolajkészletei, akár 6-7 évvel is tovább kitarthatnak. Ez mérsékelheti a további árnövekedés ütemét. A mezők igazi jelentősége azonban mégsem csupán ebben van – áll a Portfolio.hu-n megjelent tanulmányban.

Csak az árnövekedés üteme mérséklődhet

A mezők felfedezése megerősíti a geológusok azon feltételezéseit, hogy a kontinensek vándorlása során nem csupán az egykori Laurázsia - mai Észak-Amerika, Európa és Ázsia - illetve Gondwana - Dél-Amerika, Afrika, Indiai szubkontinens - közötti Thetys övezetben - a mai Perzsa-öböltöl a Karib-tenger térségéig húzódó övezetben lehettek alkalmasak a feltételek a nagy mennyiségű kőolaj képződésére, hanem máshol is.

Különösen igaz ez az Atlanti-óceán déli medencéjére, aminek a keleti partvidékén Nigériában, Angolában eddig is bányásztak jelentős mennyiségben kőolajat, most meg a nyugati oldal is bizonyítottan kőolajat rejt a tengerfenék alatt. Hipotetikusan nagyobb kőolajkészleteink lehetnek globálisan, mint amire eddig számítottunk.

Az egyes erőforrás gazdaságtani modellek - Hotelling, Hartwick, Solow - alapján optimális, vagy ahhoz közeli áralakulás esetén racionálisnak tűnik, hogy ha új készletek válnak ismertté, akkor az adott erőforrás világpiaci ára átmenetileg csökken, ha a kereslet mennyisége változatlan marad. Hiszen növekszik az ismert készletek kimerülésének várható időtartama.

Optimális az áralakulás, ha az árak tartalmazzák az összes fontos piaci információt, illetve ha az inflációs ráta és a technikai haladás figyelembe vételével egy olyan időbeli árfüggvény alakul ki, ami az erőforrás kimerülésének pillanatára megszünteti az erőforrás iránti keresletet. Ezért, ha a készletek nőnek, akkor az árak átmeneti visszaesése vagy lassabb áremelkedés is optimális lehet. Kína és India keresletnövekedése mellett azonban ez a készlethatás maximum 2-3 évig mérsékelheti a világpiaci árak növekedésének ütemét.

Repedezik az olajkartell?

Ha e mezőknek a világpiaci árakra gyakorolt hatását tekintjük, akkor érdemes mind a költség oldalról, mind a keresleti oldalról megvizsgálni a kérdést. Költség oldalon ezek a mezők a legdrágábban kitermelhető készletek közé tartoznak (250-300 méter mély tengerfenék alól kell kibányászni a kőolajat). Itt a hordónkénti kitermelési költségek elérhetik akár az 50-60 dollárt is, ami persze még mindig tisztes hasznot biztosít a kitermelő vállalatok számára a jelenlegi világpiaci árak mellett.

Ha viszont ezeket a mezőket termelésbe állítják, akkor ez azt is jelenti, hogy maguk az olajtársaságok sem számítanak már ennél alacsonyabb világpiaci árakra. Kínálati oldalon a meglehetősen zilált állapotban lévő OPEC helyzete romlik - legalább is átmenetileg - hiszen az árkartellként való hatékony működéséhez immár nem lesz elég néha napján Oroszországgal megegyezni. A jelenleg második legnagyobb olajexportőr Norvégia eddig sem volt partner az OPEC politikájához. Venezuela is elnökének sajátos preferenciáit követi. Brazília esetleges belépése a nagy kőolajexportáló országok piacára azt valószínűsíti, hogy a kínálati oldalon nem lesz olyan együttműködés, amelyik egy újabb olajárrobbanást ki tudna kényszeríteni vagy az árakat önmagában magasan tudná tartani.

A kínaiak szemet vetettek a dél-amerikai ásványkincsekre

A keresleti oldalon viszont nagy harc elindulása várható az új olajmezők termelésének megszerzéséért az észak-atlanti térség országai és Kína között. Az korántsem mindegy, hogy az új brazil olajmezők kitermelésébe kik fektetnek majd be: európai, amerikai vagy kínai olajvállalatok. Aki a nyerő lesz, annak a közel-keleti függősége csökkenthető lesz, a többiek viszont tartósan emelkedő árakkal lesznek kénytelenek szembe nézni.

Magyarországról nem feltétlenül látszik, de Kína egyre intenzívebben érdeklődik Dél-Amerika és ásványkincsei után. Ezt jelzik a kínai állami vezetők feltűnő gyakoriságú dél-amerikai látogatásai, a megkötött kereskedelemi egyezmények és a növekvő kínai befektetések. Ne feledjük, hogy ma a világ legnagyobb tőzsdei kapitalizációjú cége a kínai olajtársaság!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!