Újabb inflációs rekord az eurózónában

Az euróövezetben júniusban tovább gyorsult az infláció, új rekordra: a fogyasztói árak átlagosan 4,0 százalékkal haladták meg a tavaly júniusit, közölték az EU statisztikai hivatalában hétfõn elõzetes becslésként. Májusban volt az elõzõ rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta, a térség átlagában 3,7 százalékos tizenkét havi drágulással.

Az elemzõk átlagosan 3,9 százalékra számítottak, augusztusban-szeptemberben 4 százalék fölött várják tetõzni a tizenkét havi ütemet. Az új rekordot elõre jelezte a múlt héten megjelent, szintén elõzetes adat arról, hogy Németországban a tizenkét havi infláció júniusban 3,4 százalékra gyorsult a májusi 3,1 százalékról, EU-szabvány szerint számolva. Áprilisban 3,3 százalékos, elõtte márciusban 3,6 százalékos – korábbi rekord – volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben. A tizenkét havi infláció tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célja fölött. Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszûrõ maginfláció májusban 1,7 százalékos volt tizenkét hónapra számolva az euróövezetben az áprilisi 1,6 százalék után, megint közelítve az EKB tûrésküszöbéhez. Ez márciusban volt 2,0 százalékon.

Nem nyúltak a kamathoz

A legutóbbi, június eleji kamatértekezletén az EKB ismét változatlanul, 4 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Utoljára tavaly júniusban emelt az EKB, negyed százalékponttal, azóta nem változtatott, mert pénzügypolitikája a gyorsuló infláció és a "nem elsõrendû válság" következményei miatt lassulni várt gazdasági növekedés két tüze közé szorult.

A június eleji kamatdöntést követõ sajtóértekezleten felolvasott hivatalos nyilatkozatában az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet folytatódó "nagyon szoros odafigyelést" ígért az inflációs kockázatokra, ami a bank tolvajnyelvén változatlan kamatot jelent a következõ értekezleten. Azonban a sajtóértekezlet kérdés-felelet részében az EKB elnöke azzal a kijelentéssel lepte meg a piacokat és az elemzõket, hogy "lehetséges, de nem biztos" a kamatemelés júliusban. A múlt héten, egy európai parlamenti beszámolójában ugyanezt játszotta: az írásos részben ismét "nagyon szoros odafigyelést" ígért, a szóbeli részben azonban megismételte: "Emelt riadószinten vagyunk..., amint már mondtam, dönthetünk csekély kamatemelésrõl a következõ értekezleten".

De a vérmesebb várakozásokat is lehûtötte, mondván: "(Az EKB) soha nem kötelezi el magát elõre..., soha nem mondtam, hogy emelési sorozatot terveznénk".

Szavakba fojtva

Az új kulcsszó, az "emelt riadószint" szemlátomást köztes állapot a "nagyon szoros figyelés" és az "erõs éberség" között, mely utóbbi az EKB szakzsargonjában egyértelmûen kamatemelést jelez a soron következõ értekezletre. Így tehát az EKB kormányzótanácsának most következõ értekezletén, csütörtökön nagyon valószínû a szigorítás, de nem lehet úgy tekinteni, mintha már "zsebben" volna. Sõt, Trichet a kétkedõknek is adott némi muníciót, mondván: az euróövezeti GDP erõs elsõ negyedévi növekedése egyszeri tényezõknek, fõleg a jó idõjárásnak tudható be, és "megfelelõbb lesz majd az elsõ két negyedévet együtt szemlélni".

Az euróövezeti gazdaságok növekedése az elsõ negyedévben 0,8 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 0,3 százalékról, rendre az elõzõ negyedhez viszonyítva, illetve az egy évvel korábbival összevetve 2,2 százalékra emelkedett 2,1 százalékról, az EU statisztikai hivatalának utolsó felülvizsgálata szerint. Ám egyöntetû a vélemény a piacon, hogy a második negyedév sokkal rosszabbul sikerült az euróövezetben.

Korábban úgy látszott, az EKB egyáltalán nem is aggódik a GDP miatt, annál inkább az infláció miatt: e hónap elején 1,5-2,1 százalékra emelte az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló elõrejelzését a márciusban jósolt 1,3-2,1 százalékról, de az inflációs elõrejelzését is növelte. Más kérdés, hogy a valóságtól mégsem rugaszkodhat el teljesen a bank: most, amikor a kõolaj ára rekordot rekordra halmoz, a gyengülõ gazdasági és profitkilátások miatt a tõke menekül a részvényekbõl és a dollárból az energia szabadpiacára, az EKB kamatemelése - és vele az euró további erõsítése – akár földindulást okozhat. Talán erre - és az érlelõdõ szigorítás esetleges további halasztására - célzott Trichet, amikor az elsõ két negyedév GDP-alakulásának "együttes szemlését" javasolta. Ám az is lehet, hogy csak a szigorítássorozattól való félelmeket igyekezett oszlatni.

Az igazi dilemma az, hogy az euróövezeti infláció ugyan nagyrészt külsõ eredetû, de az eddigi kivárás miatt az EKB az infláció klasszikus belsõ forrásával, a pénzellátás rekord közeli növekedésével sem tudott mit kezdeni. Annak fõ forrása, hogy a vállalati hitelezés hónapról hónapra újabb 15 százalékos rekord vagy rekord közeli ütemben emelkedik éves összehasonlításban. Kérdés, éppen a mostani profitpánik közben jött-e el az idõ ezt mérsékelni, azaz drágítani a tõkét az exportfejlesztõ beruházások számára, amikor a lakossági fogyasztás már rég nem támogatja a GDP-növekedést. A EKB álláspontja szerint a pénzellátásban rejlõ inflációs kockázatot bérmérséklettel: a termelékenység növekedésétõl és a fogyasztói árindextõl elmaradó béremeléssel kell kiegyensúlyozni. Ezt a feltételt a vállalatok könnyen teljesítik: az elsõ negyedévben az euróövezeti bértömeg nominálisan mindössze 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a tavalyi utolsó negyedévi 3,2 százalékos többlet után. Az euróövezetben a bértömeg növekedésének üteme a tavalyi második félévben elmaradt az infláció ütemétõl, és a mostani elsõ félév átlagában hasonló várható.

Újabb kérdés, hogy a bérbõl és fizetésbõl élõk feláldozása meddig mentheti meg az euróövezetet a kamatemeléstõl. Mindent egybevetve: a csütörtöki döntés kényesebb és kétesélyesebb, mint bármikor az utóbbi években.