Bernadett
0 °C
4 °C

Rekordinfláció az eurózónában

2008.04.16. 11:32
Kapcsolódók (10)
Az euróövezetben márciusban átlagosan 1,0 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 3,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly márciusban, jelentették az EU statisztikai hivatalában szerdán végeleges becslésként. A március végén kiadott elõzetes becslés kissé kisebb, 3,5 százalékos tizenkét havi inflációra szólt. Az elemzõk korábban 3,3 százalékot jósoltak.

Februárban 3,3 százalékos, januárban 3,2 százalékos, decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben. A márciusi 3,6 százalékos ütem új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta. Az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia az euróövezetben, úgyhogy a mostani szintek gyakorlatilag kizárják a kamatcsökkentést, amint az EKB vezetõi minden adandó alkalommal meg is mondják.

Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszûrõ maginfláció márciusban 2,0 százalékos volt tizenkét hónapra számolva, a februári 1,8 százalék után, jelezve, hogy a belsõ forrású drágulás is elérte az EKB tûrésküszöbét. Az egész EU átlagában márciusban 3,8 százalékosra gyorsult a tizenkét havi infláció a februári 3,5 százalékról. A legkisebb ütem Hollandiában volt, 1,9 százalékos, a legnagyobb Lettországban, 16,6 százalékos.

A növekedéssek nincs akkora baj

Az év eleji euróövezeti gazdasági mutatók általában nem túl rosszak, az ipari termelés éves szinten elég erõsen nõtt is, rácáfolva a nagy lassulást jósló elemzõi elõrejelzésekre. Ezek is megerõsítik, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) nincs oka csökkenteni alapkamatát, és nem is csökkentheti, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben. Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, azóta nem mozdult.

Az EKB legújabb, márciusban megjelent elõrejelzése szerint idén 1,3-2,1 százalék között várja a gazdasági növekedést az euróövezetben, jövõre 1,3-2,3 százalék között. Decemberben idénre 1,5-2,5 százalékot, jövõre, 2009-re 1,6-2,6 százalékot jósolt. Az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben az árstabilitás szempontjából fenntartható potenciál közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz.

Az EKB szerint az évi átlagos infláció idén 2,6-3,2 százalék között, jövõre 1,5-2,7 százalék között várható. Decemberben erre az évre 2,0-3,0 százalékra, 2009-ben 1,2-2,4 százalékra számított.

Az Európai Bizottság a maga részérõl már februárban csökkentette az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló elõrejelzését, 1,8 százalékra a legutóbbi, novemberi elõrejelzésében jósolt 2,2 százalékról, az évi átlagos inflációra szóló elõrejelzését ugyanakkor 2,6 százalékra emelte a novemberben valószínûsített 2,1 százalékról. Tavaly átlagosan 2,6 százalékos volt a GDP-növekedés az euróövezetben, a 2006-os 2,8 százalék után, amely hatéves rekord volt. Valószínû, hogy a GDP-növekedés idei lassulását sem a beruházások lendülete vagy az export okozza majd keresleti oldalon az euróövezetben, hanem a bértakarékossággal és a kilátások miatti aggodalmaktól fékezett, krónikusan gyenge lakossági kereslet, amely a keresleti oldali forrás több mint felét teszi ki.

Lassul a fogyasztás

Az euróövezetben a lakossági fogyasztás a tavalyi elsõ negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban 1,6 százalékkal, a harmadikban 1,7 százalékkal, az utolsó negyedévben mindössze 1,1 százalékkal volt több az euróövezet átlagában az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtõl is.

Ez arra vall, hogy az euróövezetben a gazdasági növekedés és az infláció belsõ forrása nem a lakossági fogyasztás - amely GDP keresleti oldali forrásai között több mint 50 százalékkal szerepel -, hanem az exportra számító, továbbra is erõteljesen beruházó vállalatok fogyasztása. Az euróövezetben a bértömeg növekedésének üteme a tavalyi második félév óta elmarad az infláció ütemétõl, miközben az M3-as pénzellátás az inflációt messze meghaladó ütemben nõ tovább, éspedig a vállalatok felé mind bõvebben áramló hitelek miatt, de az EKB-t ez szemlátomást nem aggasztja. Az EKB utolsó statisztikája szerint az M3-as pénzellátás februárban is még 11,3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Továbbra is a tavaly novemberi, 12,4 százalékos rekord közelében van tehát az ütem - 2007. január óta folyamatosan évi 10 százalék fölött -, messze meghaladva az EKB rég elfeledett, hivatalos tûrésküszöbét, amely éves szinten 4,5 százalékos pénzellátás-növekedést tart elviselhetõnek az inflációs kockázat szempontjából.

A magánszektornak nyújtott hitelezés növekedésének üteme kissé csökkent - februárban évi 10,9 százalékra a januári 11,1 százalékról, mert a bankközi hitelezés gyengült a "nem elsõrendû válság" miatt, és a lakossági hitelezés lanyhult: 5,8 százalékkal volt nagyobb februárban, mint tavaly februárban, a növekedés üteme kissé csökkent a januári 6,0 százalékról. A bankokon kívül azonban a vállalatoknak adott kölcsönök februárban már 14,8 százalékkal, új rekord ütemben nõttek éves szinten a januári és a decemberi, 14,5-14,5 százalékos ütem után. Más szóval: ha a gazdasági növekedés üteme a lakossági fogyasztás miatt csökken, attól még a vállalatoknak nagyszerûen mehet az üzlet az euróövezetben.