További Világ cikkek
A Marketwatch a Merrill Lynch észak-amerikai régióért felelős vezető közgazdászát, David Rosenberget idézi, aki az ügyfeleknek szóló heti levelében azt mondta, elmúltak azok az idők, amikor az ügyfeleknek azt magyarázták, milyen hatást gyakorol a gazdaság a részvénypiacokra. Manapság a kérdés inkább fordítva hangzik: hogyan befolyásolja a részvénypiac alakulása a gazdaság helyzetét?
Új idők jönnek
Ben Bernanke Fed-elnök tehát nyugodtan elfelejtheti jól megszokott szabálykönyvét, írja a Marketwatch, hiszen azok az összefüggések a növekedés, a foglalkoztatás, a kamatlábak és az infláció között, amelyekben a Fed elnöke annyira otthon érzi magát, már nem a tankönyvi szabályok szerint érvényesek.
Az ódivatú üzleticiklus-modellt, ami a reálgazdasági kereslet és kínálat megfeleltetése körül forgott, felváltotta a pénzügyieszköz-ciklus, amit sokkal inkább a befektetők aktuális hozam- és kockázatétvágya határoz meg. "Az egész a likviditásról szól, nem a készletekről" - fogalmaz a portál.
Ezt látszik alátámasztani Alan Greenspannek, a Fed előző elnökének még hivatali idejében elhangzott egyik utolsó beszéde is, amiben kiemelte: a globális gazdasági tevékenységet egyre inkább a különböző eszközkategóriák hozama és a finanszírozásukhoz szükséges kötelezettségek alakulása határozza meg.
Ez nem azt jelenti, hogy az elméleteiket néhány évtizede megfogalmazó elismert közgazdászok csak vaktában lövöldöztek volna, és modelljeik alkalmatlanok lennének a gazdaság leírására. Arról van szó, hogy a pénzügyi derivatívok piaca korábban előre nem látható mennyiségi és minőségi fejlődésen ment keresztül, eltolva ezáltal a reálgazdasági és tőkepiaci tényezők közötti erőviszonyt.
A könnyű pénz vége
Az elmúlt évek kiemelkedő növekedésében nagy szerepük volt a könnyen elérhető fogyasztási hiteleknek. A bankok, jelzáloghitelező társaságok az elmúlt hónapokban különösebb felhajtás nélkül fokozatosan elzárták azokat a csapokat, amelyeken keresztül korábban könnyű hitelhez jutottak még olyanok is, akiknek reálisan esélyük sincsen a korrekt törlesztésre.
Az olcsó hitel az egész gazdaságra, sőt bizonyos értelemben az egész világgazdaságra jellemző volt. Olcsó hitelt adtak a kereskedelmi bankok, korábban a Fed, ez biztosította több nehéz időszakban is a fogyasztáshoz szükséges extra pénzmennyiséget, amikor a fogyasztók jövedelme nem követte egyenesen a szükségleteik növekedését. A könnyű hitel révén árasztották el városi terepjárók az utakat, a könnyű hitel fújta fel a lakáspiaci buborékot, és a könnyű hitel pörgette fel a pénzügyi vállalkozások eredményét is - írja a Marketwatch.
A hitelezés visszafogása
A hitelezés visszafogása egyelőre a lakossági szegmenst érinti - emelte ki az UniCredit Markets elemzője -, a vállalatok továbbra is egyszerűen juthatnak hitelhez úgy, hogy a legtöbb mérlege "egészséges" arányokat mutat, jelentős mennyiségű nem szétosztott profittal megerősítve. A vállalati oldalon tehát nem mutatkoznak a túlzott hitelezés miatti túlfűtöttség jelei.
A hitelezés visszafogása a legszembetűnőbben a jelzálogpiacon érezteti hatását, miután a tavalyi jelzáloghitel-állománynak nem kevesebb mint 40 százaléka tartozott a magasabb kockázatú, másodlagos kategóriába, ahol ugyanakkor az új hitelkihelyezések 50 százalékkal csökkentek az elmúlt két hónapban.
Recesszió jöhet
Mindez kizárja a potenciális vevők jelentős részét, ami erősen rányomja a bélyegét a fogyasztási piacokra is. Erre utalhatott Greenspan is, amikor úgy fogalmazott a múlt hét elején, hogy recesszió lehetséges (később finomított, mondván lehetséges, de nem szükségszerű).
Fontos különbség a korábban megszokott recessziós időszakokhoz képest, hogy a befektetési eszközök piacán kialakult buborékot "sekélyebb", de hosszan, akár évekre elnyúló recesszió követi, miközben a buborékért felelős pénzügyi piac gyakorlatilag megsemmisül - mutatott rá David Rosenberg, utalva az ingatlanszektor 1990-es lassú felépülésére, illetve arra, hogy a Nasdaq még mindig csupán töredékét mutatja 2000-es csúcs közeli értékének.
A pénzügyi piacokról kiinduló visszaesések ráadásul olyan gyorsan történnek, hogy a Fed a hagyományos eszközökkel a kezében tehetetlen ezek ellen. A pénzügyi buborékok ráadásul érzelemvezéreltek, így ha egy kipukkan, a gazdaság "helyreállításához" nem elég egy-két kamatcsökkentés, a befektetők bizalma a szóban forgó területre rövid idő alatt szinte semmilyen monetáris eszközzel nem hozható vissza. Pontosan ez a helyzet a technológiai részvényekkel, vagy a Las Vegas-i befektetési célú ingatlanok piacával is.
Az infláció most másodlagos kérdés
A Fed kommunikációjában hangsúlyos szerepe van az inflációnak, szinte mindenféle kontextusban megjelenik az árstabilitás kérdése. Mindezek ellenére a szakértők úgy látják, a növekedési problémák sokkal valósabbnak tűnnek, így a Fed sokkal inkább hajlik a recesszió legkisebb jelénél is a kamatcsökkentésre - írja a Marketwatch.
Ráadásul a gazdaság lassulása mindenki számára hamar világossá válhat, a másik oldalon viszont a fogyasztói infláció jelentette fenyegetés sokkal kevésbé lehet feltűnő, hiszen a pénzromlás mértéke lassan változik - állítja Stephen Stanley, az RBS Greenwich Capital vezető elemzője.
Bernanke ezzel együtt nem kerül a hitelvesztés kellemetlen helyzetébe, hiszen az inflációs fenyegetés egyáltalán nem éles most Amerikában. "Az emberek azt figyelik, hogy 0,25 vagy 0,26 százalék az infláció, ez azt jelenti, hogy a folyamatokat kordában tartják. Kerekítési hibákon vitatkozunk" - fogalmazott a Marketwatch-nak nyilatkozó szakértő.
Mindezeket összefoglalva kényes helyzet rajzolódik ki: a Fed a globális piacok új trendjei mellett hagyományos, reálgazdaságot befolyásoló eszközrendszerével már kevésbé hatékony, krízishelyzetben a kamatcsökkentések nem feltétlenül elegendőek a befektetői hangulat helyreállításához. Ben Bernanke mégis könnyen nézhet szembe recesszióval a közeljövőben, ugyanis az infláció kordában tartása helyett a növekedés miatt főhet majd a feje.