Globális szintű kormányzati beavatkozásra van szükség a hitelválság kezelésére, miután közpénzek felhasználása nélkül várhatóan nem oldható meg a bankok kockázati tőkefedezetének helyreállítása - mondta tegnap Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a Financial Timesnak nyilatkozva. A kormányok összehangolt beavatkozása a tőkepiacokon, a lakáspiacokon és a bankszektorban a "harmadik védelmi vonalat" jelentené a monetáris és a fiskális politika után - tette hozzá.
A rendkívül magas nyersanyagárak akadályozzák, hogy a jegybankok fel tudjanak lépni a növekedéssel kapcsolatos kockázatok ellen. A hitelválság globális méretű és korántsem korlátozódik az USA-ra, téves az a feltevés, hogy a feltörekvő országok, köztük Kína és India függetleníteni tudja magát az USA gazdaságát sújtó recessziótól. A Valutaalap kiszivárgott jelentésében már másodszor csökkentette az idei globális növekedésre adott előrejelzését. A hat hónappal ezelőtt már jelzett növekedési kockázatok mostanra ténylegesen materializálódtak - mondta Strauss-Kahn. A nyilatkozat csak néhány nappal előzte meg a G7 pénzügyminiszteri értekezletét, valamint a Valutaalap és a Világbank közgyűlését, ahol a világ országainak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei egyebek között a pénzpiaci válság elleni fellépésről fognak tárgyalni.
Gordon Brown brit miniszterelnök egy hét végi konferencián kijelentette: a modern kor első pénzügyi világválságával állunk szemben, ezért a nemzetközi pénzügyi intézményrendszer átalakítására van szükség annak érdekében, hogy választ tudjanak adni a globális gazdasági bajok és a klímaváltozás kettős kihívására. A második világháború után kialakult nemzetközi szervezetek, így a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az ENSZ jelenlegi formájukban nem alkalmasak erre, és a nemzeti szintű felügyeletek sem elégségesek, ezért globális megegyezésre van szükség. Az intézményrendszer átalakítását az IMF-fel kell kezdeni annak érdekében, hogy korai válság-előrejelző és figyelmeztető szerepet tölthessen be.