Hidegháború az olaj miatt?

A világnak fel kell arra készülnie, hogy a nyersolaj hordónkénti ára átlépi a 100 dolláros küszöböt. Erre a következtetésre jutott Michael Economides, a Houston egyetem gazdasági szakértője a független OIPA olajszervezet éves közgyűlésén tartott előadásában.

Azok az idők régen elmúltak, amikor a hordó olajhoz 20 dollár körüli áron hozzá lehetett jutni, idézte a KFOR.com híroldal Michael Economides szavait. A szakértő szerint a folyamat hátterében az áll, hogy a világ három legnagyobb olajexportőr országa, Venezuela, Nigeria és Irak egyben a legkorruptabbak közé is tartoznak.

Szaddam a nyomába se

Például Hugo Chavez venezuelai elnök az amerikai energiapolitika legnagyobb ellenségei közé tartozik, véli a témában számos könyvet jegyző Michael Economides. Meglátása szerint Chavez nagyobb fenyegetést jelent, mint Szaddam Husszein iraki elnök pályája bármely szakaszában. A szakértő szerint fenyegetően hat Kína növekvő kőolajszükséglete is.

Ha a folyamat a jelenlegiek mentén halad tovább, a távol keleti nagyhatalom rövidesen napi 80 millió hordót használ fel. Ez pedig több, mint a világ többi országának szükséglete összesen, figyelmeztet Michael Economides. Például az USA jelenleg napi 30 millió hordó kőolajat igényel.

Elfuserált jóslatok

Az amerikai szakértő szerint az energiapolitikával kapcsolatban az újságok határtalan ostobaságok terjesztőivé léptek elő. Például a The Economist 1999-ben azt jósolta, hogy az olaj hordónkénti ára 10 dolláron állapodik meg, már akkor olvasva is képtelenségnek tűntek, emlékeztet Economides.

A Houston egyetem szakértője már egy évvel ezelőtt kijelentette, hogy 50 dollárra emelkedik az olaj ára. Megfogalmazása szerint pedig "előbb lesz az ár 100 dollár közelében, mint 25 dollár közelében."

A 20 dolláros olajárat pedig teljes képtelenségnek tartja. Economides becslései szerint a világ olajtermelése legfeljebb napi 120-130 millió hordó lehet. Így szerinte valószínű, hogy új hidegháború indul a fekete arany miatt.

Hajók, autók, repülőgépek

Az USA energiapolitikájára nem volna közvetlen hatással a külföldi olajszállítások megvonása. A tengerentúlon ugyanis áramot elsősorban szén és gáz alapú hőerőművekkel termelnek. A külföldi olajtól való függőség csökkentését a közlekedési ágazatnál kell kezdeni, hangsúlyozza Economides.

A szakértő különben esélyt lát arra, hogy az USA átáll a földgázra, és kőolaj helyett ezt importálja. A megújuló energiaforrások Economides szerint nem nagyon rúghatnak labdába. A szakértő elismeri ugyanakkor, hogy erről leginkább az energialobbi tehet.